Istenkáromlásért egy pakisztáni nőt halálra ítéltek, és még húsz év börtönre is

2022. január 19. – 21:33

Másolás

Vágólapra másolva

A pakisztáni Ravalpindi városának büntetőbírósága halálra ítélt egy muszlim nőt, amiért istenkáromlónak minősített tartalmat osztott meg a WhatsAppon.

A 26 éves Anik Atikot azért tartóztatták le 2020 májusában, mert Mohamed prófétáról készült karikatúrát és ahhoz csatolt szöveget küldött át egy férfinak, akit online ismert meg. Később a férfi vádolta meg a nőt azzal, hogy istenkáromló tartalmat osztott meg vele és másokkal is. A vádirat szerint a nő szándékosan gyalázta meg a szent személyeket és sértette meg a muszlimok vallását.

Atik tagadta ezeket a vádakat, tárgyalásán azt mondta, hogy szerinte a férfi csapdát állított neki, szándékosan rángatta bele egy vallási vitába, hogy bizonyítékokat gyűjthessen. A nő szerint a férfi azért állt bosszút, mert ő már nem akart többé barátkozni vele.

A nőt akasztás általi halálra és halmazati büntetésként még húszévi börtönbüntetésre is ítélték. Anika Atiknak ezenfelül 200 ezer pakisztáni rúpia (356 ezer forint) pénzbírságot is meg kell fizetnie. Elsőre értelmetlennek tűnik az akasztást még börtönbüntetéssel is megfejelni, de Pakisztánban a kivégzéséket a gyakorlatban nem hajtják végre.

Pakisztán iszlám állam, és a világ egyik legszigorúbb istenkáromlási törvénye van érvényben, amely rendszeresen halálos ítéleteket hoz. A gyakorlatban a kivégzéseket nem hajtják végre, a vádlottak életüket börtönben töltik.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsággal Foglalkozó Bizottsága szerint jelenleg mintegy nyolcvan, istenkáromlás miatt elítélt tölti büntetését a pakisztáni börtönökben, akiknek legalább a felét halálra ítélték. Pakisztánban az iszlám vallás megsértése életfogytiglani börtönnel vagy akár halálbüntetéssel is végződhet az istenkáromlásra vonatkozó szigorú törvények értelmében. Az esetek egy részében a gyanúsítottakat feldühödött személyek gyakran meglincselik még azelőtt, hogy bírósági tárgyalásuk egyáltalán megkezdődne. Jogvédők szerint gyakran vissza is élnek a blaszfémiára vonatkozó drákói törvényekkel, és személyes viszályokat rendeznek le vele. Az esetek nagy részében a gyanúsítottak maguk is muszlimok, de gyakran vallási kisebbségek, így hinduk, keresztények is célponttá válnak.

Decemberben a csőcselék például meglincselt és halálra égetett Pakisztánban egy Srí Lanka-i gyárigazgatót, akit szintén blaszfémiával gyanúsítottak meg.

(MTI, Guardian)

Kövess minket Facebookon is!