Míg eddig két magyar alelnöke is volt az Európai Parlamentnek, most már egy sem lesz

Megválasztották az Európai Parlament új alelnökeit: a kedd esti szavazás eredménye szerint míg az első körben kilenc alelnököt szavaztak meg az EP-képviselők a következő két és fél évre, a második körben még három, a harmadikban pedig további két jelölt kapott elég szavazatot ahhoz, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokig alelnök legyen.

A 2019-2024-es ciklus első felében két magyar alelnöke is volt az Európai Parlamentnek a szociáldemokrata S&D-frakció által jelölt Dobrev Klára, és az akkor még a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt jelöltje, Járóka Lívia személyében. Most viszont egy sem lesz: míg Dobrev el sem indult a ciklus második felében a posztért, addig Járóka az első körben a legkevesebb szavazatot kapta, így a második kör előtt visszalépett a jelöltségtől.

Az első körben viszont bizalmat kapott a következő két és fél évre

• az osztrák Othmar Karas (EPP) és Evelyn Regner (S&D),
• az olasz Pina Picierno (S&D),
• a portugál Pedro Silva Pereira (S&D),
• a lengyel Ewa Kopacz (EPP),
• a görög Eva Kaili (S&D),
• a német Rainer Wieland (EPP) és Katarina Barley (S&D),
• valamint a cseh Dita Charanzová (Renew).

A második körben szavazták meg alelnöknek

• a szlovák Michal Šimečkát (Renew),
• a német Nicola Beert (Renew),
• és a lett Roberts Zīlét (ECR).

Zīle volt a Fidesz EP-képviselőcsoportja által támogatott jelölt is Járóka visszalépése után – ezzel szerették volna biztosítani, hogy „az európai demokratikus jobboldalnak” is legyen képviselete az Európai Parlament vezető testületében. Nem ez az első jele annak, hogy a Fidesz közelebb akar kerülni a konzervatív ECR frakcióhoz: miután az EP képviselőik szakítottak az Európai Néppárttal, függetlenként ültek a különböző uniós testületekben. Egészen október közepéig, amikor a Régiók Európai Bizottságának honlapján már az ECR tagjaiként lettek feltüntetve.

A konzervatív ECR-ben a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) adja a legtöbb képviselőt – nem meglepő, hogy valószínűleg ezzel is igyekszik szorosabbra fűzni az uniós kapcsolatait egymással a lengyel–magyar tandem.

A harmadik, utolsó körben még alelnöki mandátumot kapott

• a görög Dimitriosz Papadimoulisz (Baloldal),
• és a finn Heidi Hautala (Zöldek) is.

Az alelnökök mellett a héten megválasztották az Európai Parlament új elnökét is: a David Sassoli halála után kedden megválasztott Roberta Metsola Máltáról származik, és már majdnem húsz éve Brüsszelben dolgozik. Támogatta a kötelező menekültelosztási kvótákat, és kiáll a melegek jogai mellett, de közben hazájában elutasítja az abortuszt. Metsoláról itt olvashatnak bővebben a róla szóló portrénkban.