Egymás legnagyobb riválisai voltak, most kétharmaddal kezdték a kormányzást

2021. december 05. – 23:05

Egymás legnagyobb riválisai voltak, most kétharmaddal kezdték a kormányzást
Nicolae Ciucă miniszterelnök-jelölt, mellette Sorin Grindeanu (Szociáldemokrata Párt – PSD) és Kelemen Hunor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ) miniszerelnökhelyettes-jelöltek (b-j) a román parlamentben 2021. november 25-én. Ezen a napon szavaztak az új, nagykoalíciós kormány beiktatásáról – Fotó: Baranyi Ildikó / MTI
Tőkés Hunor
Transindex

Másolás

Vágólapra másolva

Nagy reformtörekvések helyett az eddigi rendszer fenntartásában lehet érdekelt az egymással korábban rivális, liberális és baloldali román nagypártok szövetségéből múlt héten megszületett kormánykoalíció, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült megőriznie eddigi tárcái számát. Az uniós pénzek forraszthatják leginkább össze a kétharmados többséggel rendelkező kabinetet, miközben a megkérdezett politikai elemzők a korrupcióellenes törekvésekben nem várnak új lendületet.

A romániai parlament múlt hét végén hatalmazta fel a Nicolae Ciucă extábornok vezette új kormányt, amely rendhagyó módon a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) összefogásával alakult: így jött létre a rendszerváltás óta eltelt idők egyik legnagyobb, kétharmados többséggel rendelkező kormánykoalíciója.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kiegészülő nagy pártok összefogása egyesekből meglepődést vagy egyenesen felháborodást váltott ki. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és az ellenzék például szörnynek nevezte a koalíciót, de olyanok is voltak, akik tiltakozásul visszaadták az állami kitüntetéseiket.

A kormánypártok állítása szerint azonban az ezúttal három hónapig húzódó legutóbbi kormányválság után a koalíció hétéves stabilitást hoz magával. Ami valóban időszerű lenne, hiszen Romániában az utóbbi években jellemzővé vált a kormányok bedőlése, például az ellenzék fegyvertárába tartozó bizalmatlansági indítványok durrogtatásával.

Vetésforgóban adnák a kormányfőt is

A folytonos kormánybukás és -alakítás egész Európát nézve is egyedi jelenség, és valóban van egy olyan hatása a gyakoriságának, hogy miközben az országot elhúzódó politikai válságban tartja, valós politikai súlyát már gyakorlatilag elvesztette. Hiszen akár később ugyanazok a pártok is visszatérhettek a hatalomba, sőt, még ugyanaz a miniszterelnök is, mint ahogyan az történt 2019-2020-ban Ludovic Orban két kormányának idején is.

A rendszerváltás óta született összesen 41 bizalmatlansági indítvány közül a legutóbbit a szociáldemokraták nyújtották be, és rekordmagas szavazatszámmal buktatták meg vele éppen azokat a pártokat, amelyekkel most koalícióra léptek. A legnagyobb jobboldali erő, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ azután került kisebbségbe a parlamentben, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kilépett a koalícióból. Utóbbi most hangosan bírálja is az új kabinetet, amit az Ion Iliescu volt államfő alatti Nemzetmentő Fronthoz (FSN) hasonlított, és a választók felhatalmazása nélküli kormánynak tart.

A legnagyobb bal- és jobboldali pártnak hosszú politikai csatározások után sikerült megegyezni egy olyan kormánykoalícióról, amelynek a mostani izraeli kabinethez hasonlóan több kormányfője is lesz, akik egymást váltják majd. Az első miniszterelnököt a nemzeti liberálisok adják Ciucă extábornok személyében, ha pedig addig kitart a mostani felállás, akkor 2023-tól jön a PSD jelöltje. Az új kormányban a PSD-nek kilenc minisztere és kormányfőhelyettese, a PNL-nek nyolc minisztere van a kormányfő mellett. Az RMDSZ-nek pedig sikerült megtartania három minisztériumát és egy miniszterelnök-helyettesi pozíciót.

Ciucă azt mondta, hogy a kormánya azt a stabilitást akarja nyújtani, amit az eddigi turbulens helyzetbe belefáradt állampolgárok elvárnak. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője is azt emelte ki, hogy a nagykoalíció nem ideológiai alapon, hanem a stabilitást szem előtt tartva jött létre, a kormánypártok pedig az ország legsürgősebb gondjaira és hosszú távú fejlesztésére akarnak közös megoldást.

Az új koalíció, melyben a parlament két legnagyobb politikai riválisa foglal helyet, akár alkotmányt is módosíthatna, de az általunk megkérdezett politológusok szerint nem a reformok miatt ásták el a csatabárdot egy időre, hanem a Romániába érkező európai uniós források, illetve a megváltozott politika játszma miatt – amelyben a PSD csapdát állított ellenfelének.

Miért lépett koalícióra a parlament két legnagyobb, évek óta rivális pártja?

Borbáth Endre, a Berlin Freie Universität és a WZB Social Science Center kutatója szerint bár elsőre meglepőnek tűnik a két párt összefogása, valójában ez volt az egyetlen lehetőségük, miután az előző kormánykoalícióból a PNL-vel való konfliktusokat követően a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség kilépett. A jobboldal által dominált koalíció felbomlásával a pártok ideológiai és stratégiai megoszlásán alapuló politika is – amelynek a PSD-ellenesség volt a fő ismérve – kudarcot vallott.

Az elemző szerint a Florin Cîțu akkori miniszterelnök által vezetett PNL hibát követett el akkor, amikor nem mérte fel kellőképpen az USR szándékait. Azt hihette, hogy az egészségügyi miniszter menesztéséhez hasonlóan az USR igazságügyi miniszterét is gond nélkül visszahívhatja. A közös kormányzás újrakezdéséért aztán sem a PNL, sem az USR nem lelkesedett. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig senki számára sem jöhetett szóba kormányalakítás terén, mert túl azon, hogy szélsőjobboldali párt, nincs kormányzati tapasztalata, és tagjai nem tudni mennyire megbízhatóak.

Florin Cîțu és Klaus Iohannis 2020 decemberében – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Florin Cîțu és Klaus Iohannis 2020 decemberében – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Ezután találta magát a PNL abban a helyzetben, hogy csak kisebbségi kormányt tudott volna alakítani az RMDSZ-el, a PSD ellenzéki, de hallgatólagos támogatása mellett. A kisebbségi kormányzás a PSD zsaroló politikájával járt volna, vagyis a szocdemek érdekeik mentén támogathatták vagy akaszthatták volna a kormány működését, valamint próbálták volna kiharcolni a nekik kedvezőbb előrehozott választást. Így lényegében a liberális-baloldali összefogás, a nagykoalíció volt az egyetlen járható út a PNL szemszögéből.

Az ideológiai/stratégiai pártmegoszlás helyét az a fajta logika vette át, amelyben a két oldalon a rendszerváltás után alakult és az újonnan létrejött pártok oszlottak meg. Így egyre inkább elhatárolódtak egymástól a fősodratú pártok, akik hosszú kormányzati tapasztalattal rendelkeznek és kormányzásra vannak berendezkedve (PSD, PNL, RMDSZ), illetve, azok a pártok, amelyek pár éve jöttek létre (USR, AUR), és jellemzően rendszer- és korrupcióellenes retorikájuk van.

Ezt a helyzetet használta ki a Szociáldemokrata Párt

Fontos szempont lehetett, hogy Románia félelnöki rendszerében az államfő dönt arról, kit kér fel kormányzásra. A jobboldalhoz köthető Klaus Iohannis PSD-ellenes retorikája miatt pedig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy a szociáldemokraták kormányra kerüljenek. A mostani összefogással mégis ez történt.

Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint a szociáldemokraták ravaszul kicselezték a liberálisokat, hisz bár az látszik, hogy gondosan kimérték a miniszteri tárcákat, a PNL mégsem lehet túl boldog, mert a PSD – mivel a tavaly decemberi választások óta nagyobb a parlamenti súlya – a legfontosabb minisztériumokat ragadta magához. A PNL-nek így csak a kormányfővel volt szerencséje, akit elvileg az utolsó szó joga megillethet.

A politikai elemző szerint így a kormányfői poszt elvesztése ellenére pártelnökként a PNL élén maradt Florin Cîțu gyakorlatilag ugyanazt a hibát követte el, mint elődje, Ludovic Orban, aki fontos tárcákat engedett át az USR-nek és az RMDSZ-nek – amiért a liberális párt volt vezetőjét nagyon sok bírálat érte párton belül, és ez vezetett végül a bukásához is. Cîțu esetében pedig szintén fennáll a lehetősége, hogy megmaradt pozícióját megingatják, mert éppen abba a helyzetbe került, és éppen olyan vállalhatatlan kompromisszumokat kötött, mint Orban. „Ki lehet jelenteni, hogy a politikai válság győztese a PSD és a vesztese a PNL” – vélte Székely István Gergő.

A kevésbé megosztó témákra koncentrálnának

Borbáth Endre szerint a kétharmados többséggel lehetőség nyílt akár Románia félelnöki rendszerének parlamentárissá alakítására, ami mellett az RMDSZ már állást is foglalt, és ami a PNL és a PSD számára sem jönne rosszul. A javasolt változatban az elnököt ugyanis nem direkt módon a nép, hanem a megszavazott parlamenti képviselők és szenátorok bíznák meg egy szimbolikus államelnöki funkcióval. Ezzel pedig a miniszterelnök hatalma erősödne meg, ami adott esetben valódi politikai stabilitást eredményezhetne.

A PSD-PNL-RMDSZ kormány programjából azonban kiderül, hogy a pártok nem nagyobb reformokban és korrupcióellenes tevékenységben érdekeltek, inkább a kevésbé feszült gazdasági témákra koncentrálnának, ahol könnyebb kompromisszumot kötniük. A politikai elemző szerint a legvitatottabb téma jelenleg az állam szerepe a gazdaságban, de most ezen a területen is inkább kompromisszumkészek a pártok. A PSD ugyanis bár baloldali párt, kormányzásai alatt piacpárti irányba fordult át. Nem akarja eltörölni az egykulcsos adót, és magasabb kulcsokban gondolkozik. De ide tartozik a minimálbér és a nyugdíj emelésének kérdése is, amelyek mellett kiállt. Ezekben a kérdésekben a két párt nagyjából egyetért, és a jelenlegi kormány a status quo fenntartása felé mozoghat.

Külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból is hasonlóan gondolkoznak: Románia euroatlanti szövetségeit szeretnék megerősíteni, és fenn fogják tartani azt a rendszert, amelyben a titkosszolgálat és a hadügy sok pénzt kap az államtól. Erre az egyik garancia maga Nicolae Ciucă miniszterelnök, aki extábornokként ebből a világból érkezik, de továbbra is ebben érdekelt Klaus Iohannis is.

Borbáth hozzátette, igazságszolgáltatás terén az előző években rásült a PSD-re, hogy le szeretné építeni az igazságszolgáltatási rendszert, korrupciós állapotot akar fenntartani. „Én nem látok olyan nagy különbséget a között, amit a PSD és amit a PNL szeretne csinálni. A PNL közel 1 évig kormányzott: nem szüntették meg a PSD által létrehozott igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészséget. Nincs jele annak, hogy a kormánytól független igazságszolgáltatást szeretnének kialakítani, főleg most, hogy még több uniós forrás érkezik az országba, amelyeknek a lehívása és elköltése mindig balhékkal járt” – mondta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Klaus Iohannis román elnök és Florin Cîțu román miniszterelnök társaságában a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórházban tartott sajtóértekezletükön 2021. szeptember 27-én – Fotó: Robert Ghement / EPA / MTI
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Klaus Iohannis román elnök és Florin Cîțu román miniszterelnök társaságában a Bukaresti Egyetemi Sürgősségi Kórházban tartott sajtóértekezletükön 2021. szeptember 27-én – Fotó: Robert Ghement / EPA / MTI

Cătălin Predoiu PNL-s igazságügyi miniszter is tematizálta az igazságügyi kérdéseket, aki három módszert is vázolt az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészség (SIIJ) felszámolására. Ezt a szociáldemokrata párt úgy hozta létre, hogy közben van még két másik intézmény, amely hasonló feladatot kellene, hogy ellásson, köztük a korrupcióellenes ügyészség (DNA), de nem merült fel, hogy ennek hatásköreit szélesítsék ki és erősítsék meg. Így a többi párt, a jogászok és bírók inkább azt látták benne, hogy a Szociáldemokrata Párt külső nyomást helyezett az igazságszolgáltatásra, akik ezzel a lépéssel akár a korrupciós ügyeik feltárását is akadályozhatták volna.

A retorikai szinten ugyan most is megjelenő téma esetében azonban Székely István Gergő szerint valószínűbb, hogy nem lesz változás. „Némi cinizmussal azt mondanám, hogy amit meg fognak valósítani, az a patronázsdemokrácia ismételt kimaxolása lesz. Ehhez az kellett, hogy az igazságszolgáltatás a PNL és Iohannis kezében legyen és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) takaréklángon működjön” – tette hozzá a politológus. A román pártoknak szerinte az állhat érdekében, hogy a korrupcióellenes harc kisebb intenzitással működjön egy olyan időszakban, amikor rengeteg pénzt kell elkölteni.

Mindezek mellett a járványkezelés Romániában nem tud összetartó erővé válni, az ugyanis két év koronavírus alatt láthatóvá vált, hogy másodlagos fontosságú a pártoknak, miközben az egészségügyben a munkaerő mellett alapvető felszerelésekből is hiány van, elavultság és minimális források a jellemzők. Hozzá kell azt is tenni, hogy az előző kormány megbuktatása sem feltétlenül a kaotikus járványkezeléshez kötődött, ami a Romániában tapasztalt magas fertőzöttséggel, alacsony oltottsági kedvvel és az ebből következő magas elhalálozással járt.

Ezen a téren mégis előrelépést jelent, hogy a PSD-s Alexandru Rafila egészségügyi miniszter év végéig szeretné bevezettetni a munkahelyi Covid-igazolványról szóló jogszabályt, amelynek immár az ortodox egyház is zöld utat adott, feltéve, hogy a templomokban ilyet nem vezetnek majd be. Rafila arra is utalt már, hogy talán részéről a kötelező oltás is szóba jöhetne.

Feszültségek a választásokhoz közeledve biztos lesznek

Közben Románia megkapta az uniós helyreállítási alapból járó támogatás első részletét is, a pénzek elosztása felett pedig már el is indult a marakodás. Cîţu szerint ha a kormánykoalíció a PSD-vel „veszélyezteti a reformokat”, más koalíciós partner után nézhetnek. Ami nagyjából annyit tesz, hogy nem szeretnék, ha a PSD a saját céljaira használná a pénzt, mert azt inkább ők szeretnék elkölteni a saját céljaik szerint.

Ebből jól látszik, hogy kiéleződhetnek az ellentétek előbb is, de várhatóan 2023 májusa környékén mindenképpen, mert ekkor lesz a megállapodás alapján a rotációs kormányfői hatalomátadás. Azaz elvileg a PSD delegálná a kormányfőt, és át kellene adnia cserébe a fontos tárcákat (pl. a pénzügyminisztériumot és az európai alapokért felelős tárcát). A politikai érdek azonban az elemzők szerint addigra már feltehetően nem az összefogásban, hanem egy új államfő felépítésében lesz, akit valószínűleg külön-külön szeretnének majd jelölni.

Székely szerint mindenképpen újabb kormányválságot hozhat az az időszak, amikor már a helyreállítási tervből és az Anghel Saligny beruházási programból – az RMDSZ által kezdeményezett, 50 milliárd lejes (kb. 3686 milliárd forintos) program főleg a kistelepülések támogatását célozza meg, az USR azonban bírálta, amiért szerintük nem elég átlátható – eleget lehívtak, és már belátható távolságba került a 2024-es választási év. „Négy választás lesz ebben az évben: helyhatósági, parlamenti, államfői és európai parlamenti választás is” – mutatott rá Székely.

Amikor korábban két alkalommal is összefogtak már a liberálisok és a szociáldemokraták, az államfőválasztás mindig bekavart a képbe. „Ez a fajta instabilitás benne van a rendszerben, a választások előtt pedig fel fognak erősödni a cirkuszok, és megtörténhet, hogy a PNL ismét minisztereket fog meneszteni, ahogyan az USR esetében tette, mert a koalíció fel kell oszoljon ahhoz, hogy a két párt fel tudja építeni az államelnökjelöltjét. Együtt ugyanis nem hiszem, hogy elindulnának. Addig tehát nem a feszültségek miatt, hanem inkább attól kell tartani, hogy olyan döntések születnek, amelyet a civil társadalom kell, hogy kordában tartson” – vélte Borbáth Endre.

Székely István Gergő kiemelte, hogy egy korábbi hasonló összefogást az ellenségkép tartott össze, aki Traian Băsescu akkori államfő volt. Ilyen azonban jelenleg nincs, mert a parlamenti ellenzék, az USR és az AUR is túl kicsi, hogy hiteles ellenfél legyen. Jelenleg így csak az országhoz beáramló pénz tartja egyben a koalíciót.

Az RMDSZ maradt pozícióban

Az RMDSZ-nek sikerült megtartania a nagy pártok összefogásakor az előző kormánykoalícióban is meglévő három minisztériumát (a fejlesztési, környezetvédelmi és a sportminisztériumot) és a miniszterelnök-helyettesi tisztségét is.

Ez akkor került veszélybe, amikor a PNL rájött, hogy kevesebb minisztériummal rendelkezik, mint a PSD, így ennek az ellensúlyozására el akarta venni az RMDSZ vezetése alatt álló fejlesztési tárcát. Az RMDSZ erre reagálva vetette fel, hogy kilép a koalícióból, mert nem szeretne dísz lenni a kormányban. „Minden elképzelhető, egy dolgot kivéve: hogy térdig letolt gatyával álljunk az ablakban, és várjuk a postást minden hónapban” – válaszolt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az újságírók azon kérdésére, hogy a párt hajlandó-e kormányon maradni, ha elveszíti az általa irányított három minisztérium valamelyikét, főleg a fejlesztési tárcát.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszerelnökhelyettes-jelölt (k) leadja szavazatát a román parlamentben 2021. november 25-én – Fotó: Baranyi Ildikó / MTI
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszerelnökhelyettes-jelölt (k) leadja szavazatát a román parlamentben 2021. november 25-én – Fotó: Baranyi Ildikó / MTI

Bár ez önmagában nem sokat jelentett volna, hisz a nagykoalíció az RMDSZ öt százaléka nélkül is döntésképes, a PNL mégis annyiban hagyta a dolgot, miután a PSD felvetette, hogy amennyiben az RMDSZ kilép a megegyezésből, ő is követné.

Felvetődik tehát a kérdés, miért állt érdekében a PSD-nek, hogy a szövetség is koalíciós tag legyen. Borbáth Endre ezt azzal magyarázta, hogy az RMDSZ-szel már mindkét párt kormányzott, és megbízható partnernek bizonyult, ezen túl pedig ha nem is kontroll alatt tudja tartani a fejlesztési minisztériumot, de így nem a rivális, hanem a tárgyalópartnerénél lehet a sok pénzzel kecsegtető tárca, amelyhez többek között a romániai helyreállítás terv forrásai, azaz uniós pénzek is beérkeznek majd. Egy RMDSZ-es miniszterrel pedig még mindig könnyebb együttműködni, mint az éppen egy hajóban evező ellenféllel.

Ez a cikk a Telex és a Transindex együttműködésével készült.