Brutális egészségügyi katasztrófa felé tart Románia a Covid miatt, és nincs, ami megállítsa

Ez a riport a Telex és a Transindex együttműködésével készült.

Hihetetlen erővel csap össze a román nyilvános térben az oltatlan többség és az oltottak tábora, hiszen a katasztrófa elkerülhető lett volna, ha az oltáskampány legalább hasonló sikerrel járt volna, mint Magyarországon, nem is beszélve Nyugat-Európáról.

Az átoltottság azonban Romániában még mindig alig haladja meg a 30 százalékot.

Gulyás Gergely miniszter is példálózott Romániával a csütörtöki kormányinfón, amikor azt mondta, nem javasolja senkinek, hogy tömegeket hozzon Erdélyből, Romániából a békemenetre, az ottani alacsony átoltottság miatt.

Miközben Románia már egy negyvenezres lélekszámú település lakosait vesztette el a koronavírusban, a politikusok a vállukat vonogatják, a kormányválság, a koalíciós feszültségek, a volt liberális miniszterelnök elleni közhangulat mind rányomja a bélyegét a negyedik hullámra. Október 19-én rekordszámú, 561 halálesetet regisztráltak, ami jól jelzi a helyzet súlyosságát. Ami a szakemberek előrejelzését illeti, ők a közeljövőben már akár napi ezres nagyságrendű elhalálozással is számolnak. Novemberben jöhet a kórházi és intenzív terápiás helyekre beutaltak csúcsa, aminek következtében a mortalitás is tovább emelkedik majd. Ami Magyarországot is érinteni fogja, hiszen további betegeket küldhet majd Románia a határ túloldalára, akiket életveszélyes állapotuk és a telített intenzív terápiás osztályok miatt országon belül már nem tudtak ellátni.

Országos szinten már közel 2000 beteg várja, hogy felszabaduljanak az intenzív terápiás ágyak, ami sokszor csak akkor történik meg, ha valaki közben elhunyt. Ráadásul sokan, bár az állapotuk kritikus, mégis azt választják, hogy a kórházi oxigénes kezelés helyett inkább otthon próbálnak kilábalni a betegségből, mert félnek az orvosoktól: a számos álhír és összeesküvés-elmélet miatt teljesen elvesztették a bizalmukat az egészségügyi személyzetben, sokan hangot is adnak meggyőződésüknek, hogy az embereket „megölik” a kórházakban. A napokban rendőröknek kellett közbelépniük Szatmárnémetiben, miután egy koronavírus-fertőzéssel kórházba került, terhes nő meghalt a lélegeztetőgépen, és a rokonai a kórházhoz vonultak felelősségre vonni az orvost.

Mi lesz akkor, amikor az amúgy is túlterhelt kórházakra még nagyobb nyomás nehezedik majd, és túllépnek az ellátóképességük felső határán is, tekintve, hogy az orvosok és az ápolók már most is a végkimerülés szélén állnak, és az áramellátási rendszer túlterheltsége már korábban is kórháztüzekhez vezetett?

Az első vonalban küzdő egészségügyi dolgozókkal beszélgettünk azért, hogy valós képet kapjunk a rájuk nehezedő nyomásról. Ugyanis, Magyarországgal ellentétben, Romániában az orvosok nyilatkozhatnak, és elviekben a sajtónak is bejárása lehet a kórházakba. A gyakorlatban viszont mindenféle bürokratikus akadályt görgetnek az újságírók elé, és az elvi nyitottság ellenére sokszor ott is zárva maradnak a kórházkapuk a riporterek előtt.

A csíkszeredai kórházban meggondolták magukat...

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Covid.osztályán szerettünk volna riportozni, a beleegyezés megszerzése után autóba pattantunk, és Kolozsvárról seperc alatt levezettük a 260 kilométert. Kiderült, fölösleges volt sietni, az orvosok kimerültségére és leterheltségére való tekintettel úgy döntöttek, mégsem fogadják a stábot, közölte velünk a kórház szóvivője. Mivel a Kézdivásárhelyi Városi Kórházzal is folytak az egyeztetések, nem fordultunk vissza, hanem tovább haladtunk Székelyföld keleti vége felé. Szerencsénk volt. Ott beengedtek.

Telefonon azért megkerestük a kórházmenedzsert és a tüdőgyógyászati osztály vezetőjét is, hogy ha élőben nem láthatjuk is, mi zajlik az intézmény falain belül, legalább szóban mondják el.

Dr. Konrád Judith, a csíki kórház menedzsere a sajtó két hétre történő „kizárását” a hétvégi beutalások magas számával és a páciensek súlyos állapotával indokolta, illetve azzal, hogy az új igényeknek megfelelően át kellett alakítaniuk az osztályokat.

Hétfői beszélgetésünk pillanatában 169 koronavírusos betegük volt, amiből 123 páciens oxigénes légzéstámogatásra szorult (köztük kritikus állapotúak is vannak). Az intenzív terápiás osztály helyeit előbb négyről hatra, majd október elsejétől tízre bővítették ki, azóta folyamatosan foglaltak az ágyak a legsúlyosabb esetekkel (közülük 7 személy van intubálva).

„Lassan két éve foglalkozunk koronavírusos betegekkel, de ez az eddigi a legkeményebb hullám, most a legnagyobb telítettség a kórházban”

– mondta dr. Dombi István is, a csíki kórház tüdőgyógyászati osztályának vezetője.

A csíkszeredai tüdőgyógyászati osztály 39 ágya mindig foglalt, és csak akkor szabadul fel hely, ha valaki meggyógyul vagy meghal. Nem minden súlyos beteg jut már el az intenzív osztályra, sajnos van olyan is, hogy nincsen hely, ezért a tüdőgyógyászaton hunynak el.

A szakorvos a tavalyi, olaszországihoz hasonló állapotokról számolt be, amelyben, akárcsak az olasz orvosoknak,

a betegek állapota alapján olykor nekik is dönteniük kell, kinek van nagyobb esélye a túlélésre.

Emberileg és szakmailag is nehéz ezt megélni, mondta az orvos.

A betegek rendszerint csak egy hét után jelentkeznek a kórházban, addig otthon próbálják kezelni magukat

„Két héttel ezelőtt már itt volt Kézdivásárhelyen is a negyedik hullám, de eddig a betegek nem jöttek be a kórházba, úgy gondolták, otthon is kikúrálhatják magukat. Á, csak egy hűlés ez is, mint a többi, túl leszünk rajta, mondogatják. Már súlyos az állapotuk, nem kapnak levegőt, rettenetes fájdalmaik vannak, amikor kihívják a mentőt. És nem egy beteg érkezik így, hanem a legtöbbjével már úgy kezdünk, hogy oxigéntámogatásra van szükségük. Nem beszélve arról, hogy nincsenek beoltva, tehát minden adott ahhoz, hogy a fertőzés pusztítást végezzen a szervezetükben” – vázolta fel a helyzetet dr. Madaras Szilárd Kálmán, a Kézdivásárhelyi Városi Kórház orvosigazgatója.

Az orvosigazgatóval a menedzser irodájában találkoztunk, majd közösen mentünk át a városi kórház Covid-osztályára, ahol a sürgősségire érkezők teszteredményeinek közel 80 százaléka pozitív. Ezért gyakorlatilag már csak koronavírusos betegeket kezelnek, krónikus betegeket már nem.

Madaras doktor szerint

a súlyos esetek magas száma miatt az oxigénellátás akadozik.

„Az utolsó ügyeletben nekem az volt a legnagyobb problémám, hogy ha még egyetlen oxigénterápiát igénylő beteg érkezett volna, nem lett volna, ahol elhelyezzük.” Elmondta, az ügyeletes orvos fejében így mindig ott van a kérdés: mi lesz, ha egyszerre három, súlyos tünetekkel rendelkező koronavírusos beteg érkezik, oxigén pedig már nincs. Ilyenkor az orvos felelőssége, hogy megoldást találjon. Jobb esetben el tudja küldeni a beteget Sepsiszentgyörgyre. Eddig ez működött, most azonban már Szentgyörgy is megtelt. Ők is már csak nagyon súlyos eseteket fogadnak – mutatott rá a Covid-osztály vezetője.

A Covid-osztály a belgyógyászat épületében van kialakítva, rövid ottlétem elegendő volt ahhoz, hogy egy 30 évvel ezelőtt véget ért korszaknak a fílingje térjen vissza erőteljesen: a kopott ágyakról, idejétmúlt berendezésről a Ceaușescu-korszak nincstelensége köszön vissza. A 14 kórterembe 42 ágyat zsúfoltak. Minden kórteremben egy oxigéncsap van, ezen kívül oxigénkoncentrátorok segítik a betegek légzését, ezért lehet 2-3 pácienst egy kórterembe betenni, mert az egyiket az oxigéncsaphoz kötik, két másik pedig koncentrátort kap, ezek nélkül a szaturációjuk csökkenne, és fulladozni kezdenének. A súlyos betegek nagy része nincs beoltva.

„Ha valaki nem kapta meg az oltást, bármit adhatunk neki, ha rossz irányba megy a beteg állapota, akkor a halálát nem tudjuk megakadályozni a gyógyszeres kezeléssel. Ha ugyanis gyulladáscsökkentőt, vérhígítót adok, megakadályozzuk, hogy az állapotuk súlyosbodjon, ellenben ezek látványos javulást nem okoznak. Amikor a tüdőszövet begyullad, és a teljes szervezetre kiterjed a gyulladás, akkor csak nehezen és hosszas lefolyás után lehet visszafordítani a betegséget” – mondta az orvos.

Az utolsó stádiumban rendszerint a beteget intubálni kell, és intenzív terápiára szorul.

Jelenleg az egyetlen hatékony módszer a kórházi kezelés elkerülésére az oltás: aki be van oltva, annál szinte garantált a könnyebb lefolyása a fertőzésnek.

„Nekünk is voltak beoltott betegeink, akiknek a tesztje pozitív lett, de az ő állapotuk gyorsan jobbra fordult, pár napon belül hazaküldhettük őket.”

A kórházban jelenleg nincs is oltott beteg, az orvosokat pedig már közel 95 százalékban be is oltották. Az ápolók védettsége 40 százalékos. A kisegítő személyzet esetében azonban siralmas a helyzet, tízből egynek ha van oltási igazolványa.

Madaras bevezettetné a kötelező oltást is az egészségügyben, mert így megoldódna a gyakran pótolhatatlan munkaerő kiesésének kérdése is. Úgy vélte, ha az orvosok kötelező oltása Franciországban és Izraelben is működött, akkor nálunk is fog, ehhez viszont az kellene, hogy a politikusok ne halogassák tovább a döntést.

Sepsiszentgyörgyön a kórházmenedzser még az egészségügyi válság létét is megkérdőjelezi

A Kézdivásárhelyi Városi Kórház a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház Covid-kisegítő létesítménye a járványhelyzet alatt. Szerettünk volna a szentgyörgyi intézménybe is bejutni, de András-Nagy Róbert menedzser sem nyilatkozni nem akart, sem pedig látogatást nem engedélyezett, megkeresésünkre pedig kérdőre vont, hogy miből gondoljuk egyáltalán, hogy egészségügyi válság volna Romániában. Pedig a kórházában a prefektúra közlése szerint 59, koronavírusos betegek számára fenntartott kórházi ágy van, és ezekből 47 foglalt. Az intenzív osztályon kilenc ágy van, valamennyi foglalt.

„Tavaly ilyenkor azt hittük, hogy rosszabb már nem lehet, aztán jött a harmadik hullám: akkor is szinte beleszakadtunk a sok munkába, és pszichésen belerokkantunk a rengeteg halottba. De, ami most történik, minden képzeletünket és eddigi tapasztalatunkat felülmúlja. A sajtó folyamatosan ír az egészségügyre nehezedő nyomásról, de akik soha nem tapasztalták meg, hogy mit jelent napi 12, vagy ügyelet esetén akár 24 órát a Covid-osztályon tölteni, azok számára mindez csak üres beszéd marad. Rettenetes állapotok vannak” – ezt már Kolozsváron mondta a Transindexnek a járványkórház Covid-osztályán dolgozó orvos.

A neve elhallgatását kérő szakember szerint az ellátás minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. Hiába tesznek meg a szakorvosok és ápolók minden tőlük telhetőt, annyira kevés a szakképzett egészségügyi dolgozó és olyan sok a súlyos állapotban lévő beteg, hogy fizikai képtelenség megfelelő színvonalú ellátást biztosítani.

„Műszakváltáskor sok kollégám félhalott a fáradtságtól, ráadásul rettenetesen frusztrál mindenkit, hogy – bár mindent megteszünk a betegekért – az intenzív osztályon a mortalitás 90 százalékos” – mondta.

Mivel az intenzíven a betegek mélyaltatásban vannak, öntudatlanul fekszenek, és lélegeztetőgépre vannak kötve, normális körülmények között minden súlyos állapotban lévő beteg ágyánál minimum egy vagy két szakképzett ápolóra lenne szükség. Náluk azonban már az előző hullámok esetében is legalább 5 beteget látott el egy asszisztens. Most meg már végképp nem is számolják az ágyakat, mindenki oda fut és azt csinálja, amire épp szükség van.

A mentőautók folyamatosan hozzák a betegeket, nincs megállás, mindenkinek helyet kell találni, hiszen azok, akiket behoznak, olyan állapotban vannak, hogy már életveszélyes számukra az otthon maradás. És egyre többen vannak, megállíthatatlan az áradat: nagy a baj, a helyzet a következő napokban pedig tovább fog romlani – mondja a kolozsvári járványkórház orvosa.

A kórházmenedzserek az ellátás zavartalanságát mindenféle átcsoportosításokkal próbálják biztosítani, emiatt azonban minden borul, káosz alakul ki, így nem lehet sokáig működni – figyelmeztetett az orvos. „Egy intenzív ápolásra szakosodott nővért nem lehet pótolni egy másik osztályon dolgozó nővérrel, mert az olyan szaktudást igényel, amibe nem tud senki pár hét alatt beletanulni” – mondta. Hiába vezérelnek ide orvosis diákokat, képzetlen ápolókat, az emberhiány ezzel nem oldódik meg.

Oltás nélkül már lehetett számítani a legrosszabb forgatókönyvre

„A nyáron szabadult el a pokol, amikor mindenki boldogan vakációzott, fesztivál fesztivált ért, és itt pangott az ürességtől az oltóközpont, tudtuk, hogy baj lesz. Beszélgettünk is róla a kollégákkal, hogy nemsokára jön az apokalipszis. Mert miközben a többi országban is szabadságoltak az emberek, ott az oltási számok haladtak felfelé, itt azonban mindenki ledobta a maszkot, elment nyaralni, az oltáskampánnyal senki nem foglalkozott, és ott ragadtunk a 30 százalékos átoltottságnál. És az apokalipszis megjött, itt dübörög körülöttünk, azonban sokan úgy járnak-kelnek, mintha nem látnának, nem hallanának semmit abból, ami történik” – idézte fel Simona Morar gyermekgyógyász, aki önkéntes alapon heti egy alkalommal teljesít nyolcórás szolgálatot a kolozsvári Vivo bevásárlóközpontban működő oltópontnál, ahol hónapokon keresztül pangás volt.

Szeptemberben sem igazán jöttek többen, mint 15-20-an 8 óra leforgása alatt. Viszont most csak pár percig tudtunk beszélgetni vele, mert néhány napja bekövetkezett a ritmusváltás, érezhetően megnőtt az oltási hajlandóság. Október elején, amikor jóváhagyták a harmadik vakcina beadását, első körben azért nőttek az oltási számok, mert az a tudatos réteg, amely az év elején jelentkezett oltásra, most is eljött. Amióta meg bevezették a zöld igazolvány kötelező felmutatását különböző helyeken, azóta olyanok is jönnek, akik eddig messzire elkerülték az oltópontokat.

„Látom egyes embereken, akik bekukkantanak, hogy igazából még most sincsenek meggyőződve arról, kérjék-e a vakcinát. Sokan kérdezik, egészen biztosan nem lesz semmi bajuk a Pfizertől?” – részletezi tapasztalatait az orvos. Kevés a gyermek, a szülők, ha beoltatják is magukat, a gyerekük esetében mégsem igazán hajlandók erre.

Kérdésünkre, hogy szerinte hol csúszhatott félre a kommunikáció, és miért lett Románia Európa sereghajtója az oltáskampányban, felsorolja a már sokszor emlegetett okokat:

• rosszul és felelőtlenül kezelték a hatóságok a kampányt, az alacsony átoltottság ellenére kevés korlátozást vezettek be, és azokat is csak későn,
• sokan az orvosokkal szembeni lakossági bizalmatlanságot okolják,
• nem lehet teljesítményt elvárni az alulfinanszírozott és kivéreztetett egészségügyi rendszertől,
• többen hisznek a kétes eredetű hírforrásoknak, mint a tudományos megalapozottságú közléseknek.

Fejér Szilárd tudományos kutató szomorú jövőképet vázol: „Nem tudom kizárni azt a forgatókönyvet sem, hogy napi 1000 halott legyen, ami nagyon durva lenne. Az egy olyan lélektani határ lesz, ami alapjaiban fogja megrendíteni az egész országot.”

A krónikus betegek kezelése a családorvosokra hárult

„Rengeteg idős betegem hunyt el az elmúlt időszakban azért, mert a romániai egészségügyi rendszer egyszerűen nem tudott megbirkózni azzal a feladattal, hogy a járványt is kezelje, és a többi beteg is akkor jusson orvoshoz, amikor szüksége van rá, illetve az onkológiai betegek, a cukor- és szív-, érrendszeri panaszokkal küszködő betegek ne maradjanak magukra” – ismerteti a helyzetet velünk Popa Klaudia családorvos, aki Kolozsvár egyik legnépesebb lakónegyedében, a Monostoron praktizál, és szerinte vége-hossza nincs a rendelő előtti soroknak. Ő azért nem vállalta a Covid elleni oltások beadását, mert a városban számtalan oltóközpont működik, és mindenkinek lehetősége van arra, hogy a lakásához, munkahelyéhez legközelebb eső oltópontot felkeresse. Sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy azokat a betegeit ellássa, akik krónikus bántalmakkal küszködnek, és mivel a járvány negyedik hulláma miatt ismét „bezártak a kórházak”, egyszerűen nem remélhetnek szakszerű segítséget. Csak akkor vizsgálja meg őket a szakember, ha magánrendelőt keresnek fel panaszaikkal, vagy ha súlyosra fordul az állapotuk, és akkor sürgősségi eljárásban kell orvosolni a problémát.

A krónikus betegeken túl nincs olyan nap, hogy ne telefonáljon legalább 5-6 páciense, akik hőemelkedést észlelnek, nehéz légzésre panaszkodnak, azaz Covid-gyanús tünteteik vannak. Ilyenkor marad a telefonos konzultáció, amikor antigénes tesztelést javasol, ha pedig az pozitív, akkor értesíti a közegészségügyi hatóságokat, hogy vegyék nyilvántartásba a beteget. Többször előfordult azonban, hogy kritikusra fordult az otthoni covidos beteg állapota, és hiába telefonált a család a mentőszolgálatnak, az annyira le van terhelve, hogy csak többórás késéssel ér a helyszínre a mentőautó. Ilyenkor ismét ő az, aki tanácsot ad, és megpróbálja tartani a lelket a hozzátartozókban, amíg kórházba kerül a beteg.

Lorenzovici László adatelemző ezért is nyilatkozta azt a Transindexnek, hogy nem

a fertőzöttek, hanem az oltatlanok magas számával van a gond.

A fertőzöttek jelentős része oltatlan, ezért sokaknak kórházi, súlyosabb esetben pedig intenzív terápiás kezelésre van szüksége. Románia egészségügyi rendszere viszont nem bír el a hátán ennyi beteget. Ezért van az, hogy az egészségügyi személyzet túlterhelt; a Covid-osztályok telítettek; a gyógyszerek fogynak; az oxigénpalackokból hiány van.

A koronavírusos és krónikus, illetve más betegek tömeges elhalálozásának megelőzése érdekében ezért azt tanácsolta: a lakosság tehermentesítse a kórházakat és az intenzíveket, oltassa be magát, és az oltatlanok ne vegyék el mások elől a kórházi ágyakat, ne pazarolják az egészségbe fektetett adónkat.