Csak két oldalnyit írt saját kútfőből szakdolgozatában a luxemburgi miniszterelnök
2021. október 27. – 19:47
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök 56 oldalas szakdolgozatából csak két oldalnyit írt a politikus, a többit más szövegekből másolta – írja Reporter nyomozása alapján a Guardian. A gyanút több szakértő is megerősítette, és Bettel végül beismerte, hogy talán nem eleget dolgozott saját kútfőből.
Bettel 2013 óta miniszterelnök, a szakdolgozatát – ami gyakorlatilag a mesterképzéses dolgozatának felel meg – húsz éve írta.
Így állt össze a szakdolgozat, amit a Az Európai Parlament választási rendszereinek egy lehetséges reformja címmel adott le:
- néhány bekezdés a bevezetésben önálló munka volt, és az összegzésben is van néhány eredeti mondat;
- 20 oldal az EP oldaláról származott;
- 9 oldal egy görög EP-képviselő 1998-as jelentéséből;
- néhány részlet egy bevezető szintű tankönyvből, ami az EU intézményeiről szól;
- egyes részletek egy újságcikkből voltak.
A Reporter újságírói szerint Bettel nagyjából két könyvből, négy weboldalról és egy újságcikkből ollózta össze a szakdolgozatát, rendes forrásmegjelölés nélkül.
„A plagizált mennyiség igencsak problémás, mert hosszú részleteket emelt át gyakorlatilag szó szerint. Senki nem tud véletlenül lemásolni több oldalnyi szöveget”
– mondta Anna-Lena Högenauer, a Luxemburgi Egyetem egyik politológia oktatója, az egyik szakértő, akit a Reporter megkért, hogy nézze át a dolgozatot.
Senki nem állította, hogy véletlen volt. Bettel azt mondta, hogy tiszta lelkiismerettel adta le a dolgozatát, de elismeri, hogy ma már kicsit másak az elvárások.
„Egy mai nézőpontból valóban máshogy is lehetett – vagyis inkább kellett –csinálni”
Mondta a miniszterelnök, és kijelentette, hogy ha a Lorraine-i Egyetem úgy dönt, hogy még a 20 évvel ezelőtti elvárásoknak sem felelt meg a dolgozat, akkor elfogadja a döntésüket, még ha ez azzal is jár, hogy elveszíti az adott diplomáját. Az akkori témavezetője, Etienne Criqui szerint más volt akkoriban az elvárás, mert még nem jelentek meg a plágiumellenőrző szoftverek.
Mivel nagyobb figyelem irányul rájuk, nem ritka, hogy egy politikus évekkel, évtizedekkel a diplomaosztója után bukik bele egy plágiumbotrányba. Schmitt Pál doktori disszertációjáról például szintén 20 évvel a leadása után derült ki, hogy szinte teljes egészében más szerzők munkájából ollózta össze. Schmitt pont ugyanazzal védte a munkáját, mint Bettel, hogy más idők voltak akkoriban. Egy vizsgálat után végül a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa indítványozta Schmitt doktori címének visszavonását, amit az egyetem szenátusa meg is szavazott. A volt államfő igazságtalannak érezte a döntést, de végül lemondott köztársasági elnöki címéről.
Nem csak Luxemburgban és nálunk fordult elő ilyen, sőt, Németországban egészen gyakori: Franziska Giffey volt német családügyi miniszter – Berlin következő polgármestere – májusban mondott le egy plágiumbotrány miatt, Anette Schavan volt oktatásügyi minisztert 2013-ban fosztották meg doktori címétől plágium miatt, 2011-ben pedig Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter mondott le hasonló okból.
