Már a filmeket is cenzúrázzák Hongkongban

Hongkongban betiltják a filmeket, amik a városvezetés szerint veszélyezteti a nemzet biztonságát – írja a BBC. A cenzúrának a tavaly elfogadott nemzetbiztonsági törvény az alapja, ami a kínai kormány szerint a nemzeti egységet szolgálja, míg mások szerint elnyomja a hongkongi ellenzéket.

A jogszabály alapján terrorizmus, szeparatizmus, felforgatás, és más országokkal való összejátszás miatt is elítélhetnek hongkongiakat, a büntetés akár életfogytiglani börtön is lehet. Jogvédők szerint a törvény szándékosan homályosan határozza meg, mi számít a jogszabály megsértésének, és ez a törvény önkényes alkalmazására ad lehetőséget.

A törvény miatt az Amnesty International bejelentette, hogy elhagyják a hongkongi irodáikat, mert úgy érzik, hogy már nem tudják biztonságban végezni a jogvédő munkájukat.

Egy márciusi választási reform óta a hongkongi parlament létszáma 70-ről 90-re nőtt, de a választott képviselők száma (35 fő) nem emelkedett meg, így egy potenciális ellenzék mindig kisebbségben lesz az 55 fővel szemben, akiket Peking delegál. A jogszabály szerint ráadásul a 35 megválasztható képviselőt is egy Pekinghez közelálló testület választhatja ki. Mikor az EU májusban ki akart adni emiatt egy, Kínát elítélő nyilatkozatot, amit Magyarország megvétózott.

Ez a parlament a törvénnyel megadta a főtitkárnak – a város második legbefolyásosabb emberének – a lehetőséget, hogy bevonja egy film terjesztési jogait, ha úgy ítéli, hogy az „olyan tevékenységeket helyesel, támogat, magasztal, bátorít vagy olyanokra buzdít, amik veszélyeztetik a nemzet biztonságát”.

A törvény megsértésével három év börtön és 130 ezer dolláros (40,7 millió forintos) büntetés jár.

Kiwi Chow hongkongi dokumentumfilmes, akinek a 2019-es tüntetésekről (amik után megszületett a nemzetbiztonsági törvény) készült filmjét idén a cannes-i filmfesztiválon mutatták be, a Reutersnek azt mondta, hogy az új, a filmipart cenzúrázó törvény ellehetetleníti az alkotói szabadságot.

„Csak tovább mélyíti az öncenzúrát és félelmet kelt a filmesek között”

– mondta.

Martin Yip, a BBC hongkongi tudósítója azt írta, hogy ugyan gyakorlatilag nem létezik ellenzék a hongkongi parlamentben, mégis rövid vita előzte meg a kézfeltartásos szavazást. Az egyik képviselő szerint nem ez a törvény gátolja meg a kreativitást, hanem a politikai tartalmú filmek, amik ellen a törvény fellép. Egy másik képviselő szerint a törvény megfelel az emberi jogi elvárásoknak, és azt várja tőle, hogy meggátolja a fiatalok további agymosását.

Már az új törvény előtt is jelen volt a cenzúra Hongkongban. Júniusban egy mozinak le kellett venni a kínálatából egy díjnyertes dokumentumfilmet, ami szintén a 2019-es tüntetésekről szólt, és a film terjesztője minden állami támogatást elveszített. Könyvkiadók azt állítják, hogy már saját magukat is cenzúrázzák, és a város legnagyobb demokráciapárti lapja, az Apple Daily júniusban bezárt és több dolgozót is előállítottak. Erről bővebben itt olvashat.

Nem csak Hongkongban létezik ilyen-olyan cenzúra Kínában: augusztusban kitiltották a nemzetbiztonságra veszélyes dalokat a karaokebárokból, szeptember óta pedig nem szerepelhetnek nőiesnek ítélt férfiak a tévében.