A benzinpánik a brexit legújabb fejezete, de várható még hasonló

A héten talán eddigi csúcspontjához érkezett a brexit nevű gazdasági és emberkísérlet: a brit benzinkutak nagy részén elfogyott az üzemanyag.

Arról nincs szó, hogy ne lenne elég kőolaj vagy ne működnének a brit finomítók, az ok prózaibb: mint korábban írtunk róla, a szigetország súlyos teherautósofőr-hiánnyal küszködik. Ez nem pusztán brit jelenség: a kamionosok utánpótlásának elapadása az egész fejlett világban gondot okoz. Ugyanakkor a szigetország európai uniós kilépése több tízezer európai kamionos hazavándorlásával járt, és emiatt még egy lapáttal rárakott a gondokra.

A probléma a múlt hét végén érte el a benzinkutakat, amikor a British Petrol (BP) olajcég közölte, hogy egyes töltőállomásain üzemanyaghiány alakult ki, mivel logisztikai partnerüknek nincs elég sofőrje ahhoz, hogy megfelelő ütemben tudják feltölteni a kiürülő tartályokat.

A logisztikai gondokat pánikvásárlás tetézte, ennek következtében a hétvégén a brit benzinkutak többségén kifogyott az üzemanyag, a kormány pedig az állami tankerflottát és a hadsereget kénytelen bevetni a helyzet kezelésére.

Boris Johnson miniszterelnök pedig nagy nehezen arra is hajlandó volt, hogy a válságos helyzet kezeléséhez beengedjen pár ezer európai uniós kamionost – ezt korábban a brexitre hivatkozva elutasította. Az egy más kérdés, hogy iparági szereplők szerint ennek nem sok hatása lesz, mert a problémák ennél mélyebben gyökereznek.

Pánikvásárlás

Brian Madderson, a brit üzemanyag-kiskereskedők szervezetének vezetője szerint a múlt hét második felében eleinte néhány helyi benzinkúton alakult ki hiány, és a helyzet ekkor még kezelhető lett volna. Ám ahogy a média felkapta az ekkor még elszórtan jelentkező benzinhiány hírét, az emberek pániktankolásba kezdtek:

a hétvégén egyes töltőállomásokon a szokásos hatszorosa fogyott, a kutak tankjai így hamar kiürültek.

Vasárnapra a szervezet által képviselt, 5500 független üzemeltetésű kút kétharmada kiürült, de a közvetlenül 300 töltőállomást üzemeltető British Petrol is arról számolt be, hogy kútjai harmadán voltak ellátási gondok (az országban összesen 8300 kút van, ezek mindegyikére vonatkozóan nem adtak ki teljes összesítést a láncok).

A hét elejére már az egészségügyi dolgozók és az ipari szervezetek is arra figyelmeztettek, hogy fennakadásokat okozhat az orvosi ellátásban és az amúgy is komoly gondokkal küzdő logisztikai láncokban, ha a pánikvásárlók miatt nem jutnak üzemanyaghoz, de a taxisok is arra panaszkodtak, hogy kényszerpihenőre kényszerülhetnek.

Grant Shapps közlekedési miniszter szerint az ország hat finomítójában és 47 üzemanyag-tározójában bőven van elegendő benzin, és nem lett volna probléma, ha mindenki a szokásos ütemben tankol. Kedden ezért arra kérte a briteket, hogy ne menjenek üres vizespalackokkal a benzinkutakra, mert ez veszélyes.

Jön a hadsereg

Boris Johnson kormányfő szintén kedden a hadsereg 150 sofőrjét állíttatta készenlétbe, hogy szükség esetén besegítsenek a fuvarozásba, szerdán pedig az állam 80 kocsiból álló készenléti tankerflottáját is csatasorba küldte. Iparági szereplők üdvözölték a tankerflotta bevetését, ám egyesek szerint a katonai segítség inkább jelképes, mint valós: a katonák ha vezetni tudnak is, a kutak feltöltésében nem járatosak, ezért a BBC szerint a hadsereg sofőrjeinek ötnapos gyorsképzésen kellett részt venniük.

A kormány felfüggesztette azon versenypiaci szabályokat is, amelyek megtiltják a cégeknek az egymás közti koordinációt, hogy a közös adataik alapján tudják priorizálni az egyes kutakat és földrajzi területeket.

A hét közepére mindenesetre a benzinkutak forgalma az üzemanyag-kiskereskedők szervezete szerint már csupán 40 százalékkal haladta meg a szokásosat, az üres független benzinkutak aránya pedig keddre 37, szerdára 27 százalékra csökkent. Az XPO Logistics nevű nagykereskedő szerint a hétvégén a szokásos megrendelési volumen ötszöröse futott be hozzájuk, a hét elején pedig 50 százalékkal volt magasabb a kereslet a normálisnál.

Ugyanakkor a helyzet lassan áll vissza a normális kerékvágásba, a taxisok érdekvédelmi szervezete szerint tagjaik ötöde-negyede még szerdán sem jutott elegendő benzinhez. Csütörtökön pedig még mindig kétezer töltőállomás, a kúthálózat negyede maradt üzemanyag nélkül. A kutak további 21 százalékán pedig csak egyfajta üzemanyag, jellemzően dízel volt kapható. Azaz a hiány szerdáig tartó folyamatos enyhülése megtorpant, a pániktankolási hullám nem enyhült.

A benzinhiány megoldódik, a sofőrhiány nem

Madderson szerint hiába a pánikvásárlás a felfordulás közvetlen oka, a dolog hátterében az áll, hogy a kormány nem vette komolyan a kamionsofőrhiányt. Ahogy már említettük, ez nem brit jelenség, mint részletesen is írtunk róla, az Egyesült Államoktól Németországon át Magyarországig egy sor más helyen is arra panaszkodnak a fuvarozócégek, hogy évek óta nincs elég sofőr, és az utánpótlás hiánya miatt a jövőben a probléma súlyosbodni fog.

A vezetőhiány súlyosságát tetézte, hogy a koronavírus-járvány idején sokan elhagyták a pályát, a járvány pedig általában véve is felzaklatta a logisztikai hálózatokat, a tengeri konténerszállítástól kezdve a teherautózásig. Végül pedig az is közrejátszott a helyzetben, hogy a lezárások feloldásával az Egyesült Királyságban a vártnál gyorsabban nőtt meg a fogyasztás és ezzel párhuzamosan a fuvarozási igény.

Mindazonáltal a helyzethez a brexit is nagyban hozzájárult. Mint korábban írtunk róla, a benzinhiányt számos más területen is komoly gondok előzték meg, az élelmiszer-feldolgozástól kezdve a kiskereskedelemig munkaerőhiányhoz és ellátási fennakadáshoz vezetett, hogy a brexittel megszűnt az uniós állampolgárok szabad munkavállalása, és a kilépés után bevezetett új vízumrendszer a magasabban képzetteket részesíti előnyben, míg a gyári munkások vagy a sofőrök bevándorlásának és letelepedésének lehetőségeit szűkre szabja.

Azaz ahogy sokan előre figyelmeztettek rá, az olcsó, főként keleti munkaerő hazatértét a brit gazdaság nem tudta helyi dolgozókkal pótolni.

A fuvarozók emiatt már korábban is kérték a vízumszabályok lazítását, de szombatig a kormány kitartott azon álláspontja mellett, hogy a brexit az brexit, a fuvarozók fizessenek többet, az állam pedig a brit sofőrök képzésének felgyorsításával járul hozzá a helyzet kezeléséhez.

Szombaton végül Boris Johnson beadta a derekát, és a kormány közölte, hogy hajlandó kiadni ötezer átmeneti, karácsonyig tartó vízumot a teherautó-vezetők számára, valamint további 5500 vízumot a csirkefeldolgozókban foglalkoztatandóknak.

Már a lengyelek is csak röhögnek

A dolog ugyanakkor nem mindenkit győzött meg. Brit iparági szervezetek arra panaszkodnak, hogy az ötezer vízum rendkívül kevés, a brit közúti fuvarozók egyesülete például százezer főre teszi a munkaerőhiány mértékét. Sokan azt is megkérdőjelezik, hogy az átmeneti vízum és általában véve a brit piaci helyzet komolyabban megmozgatná az európai sofőrök fantáziáját.

Marco Digioia, a 200 ezer céget tömörítő európai közúti árufuvarozók egyesületének vezetője szerint Európában jellemzően magasabbak a bérek, az új európai uniós szabályoknak köszönhetően jobbak a munkakörülmények (a brit kormány korábban például a pihenőidő csökkentésével reagált a sofőrhiányra), és az uniós tagállamok kormányai milliárdokat áldoztak a pihenőhelyek felújítására és a bajba jutott fuvarozócégek járvány alatti támogatására.

Eközben Európa is sofőrhiánnyal küzd, ezért vélhetően relatíve kevesen vannak a kontinensen, akik egy átmeneti kaland erejéig jelentkeznének a brit ajánlatra.

„Boris Johnson visszahívta a sofőröket, de ők csak röhögnek rajta. Azt mondják: miért hagyják ott az állásukat Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában vagy bárhol máshol az EU-ban négy hónapra? A britek nem értik, hogy nem csak a pénz számít. Ez az ajánlat már három évvel elkésett”, idézte egy angliai lengyel fuvarozócég vezetőjét a Reuters.

A benzinhiány megoldásához mindazonáltal egyelőre nem lesz szükség lengyelekre, a Financial Times forrásai szerint szerdára már több volt a teherautó-vezető, mint a tanker, mivel a logisztikai cégek a helyzetre tekintettel gyorsan átrendezték a sofőrjeik beosztását. (Ezért tudták bevetni az állami flottát is, ezt megelőzően ugyanis nem volt, aki vezesse a kocsikat.)

Ennek ellenére a munkaerőhiány a szektor szereplői szerint egyhamar nem fog enyhülni, és a mostani problémák később más termékek ellátását is hátráltathatják majd.

70-es évek

Az is kérdéses, hogy a dolognak milyen távlati politikai és gazdasági következményei lesznek. A várakozások szerint a tartós munkaerőhiány által kikényszerített élelmiszeripari és fuvarozói béremelkedés lassan az árakban is meg fog jelenni. Eközben (az európai uniós helyzethez hasonlóan) a brit energiaárak is az egekben, a jegybank az utóbbi időben többször is rontott harmadik negyedéves növekedési előrejelzésein, a baromfiipar pedig karácsonyi pulykahiánnyal riogat.

Ez már csak azért is kellemetlen, mert a brit gazdaság eddig a gyors talpra állás jeleit mutatta. A második negyedévben 5,5 százalék volt a növekedés, a 2019 végi, azaz a járvány előtti állapotokhoz képest évesítve már csak 4,4 százalékkal termel kevesebbet a brit gazdaság, és a korábbi várakozások arról szóltak, hogy idén év végére a GDP visszatérhet a járvány előtti szintre. A sofőrhiány miatt azonban hirtelen nagyon máshogy néznek ki a közeljövőbeli kilátások.

Bár a helyzet mögött álló okok nagyban különböznek, egyes lapok már az olajválságokkal, magas inflációval és recesszióval tarkított 1970-es évekhez hasonlítják a mostani időszakot. „Amikor a konzervatív lapok a hetvenes évekbe való visszatérésről cikkeznek, az intő jel egy konzervatív kormány számára. A választásokat nem az ellenzék nyeri, hanem a kormány veszti el”, mondta Tony Travers, a London School of Economics professzora.