Trudeau saját magát hozta szorult helyzetbe az előrehozott választással

2021. szeptember 20. – 20:15

frissítve

Trudeau saját magát hozta szorult helyzetbe az előrehozott választással
Justin Trudeau egy kampányeseményen Niagara Fallsban 2021. szeptember 19-én – Fotó: Cole Burston / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Amikor a 2015 óta hatalmon lévő Justin Trudeau kanadai miniszterelnök augusztusban bejelentette, hogy előrehozott választásokat tartanak az országban, a viszonylag sikeres járványkezelés miatt biztosnak látszott pozíciója, és joggal reménykedett abban, hogy két év kisebbségi kormányzás után vissza tudja nyerni a többségét a parlamentben. A hétfői szavazások előtti utolsó felmérésekben azonban mégis alig néhány tizedszázalékkal vezettek a liberálisok, fej fej mellett álltak a legnagyobb ellenzéki erővel, a konzervatívokkal.

Amikor augusztus közepén bejelentették, hogy előrehozott választások lesznek Kanadában, úgy tűnt, hogy Justin Trudeau nem indul rossz pozícióból. Mögötte van egy sikeresnek mondható járványkezelés és egy egészen hatékony oltási kampány. „A kanadaiaknak dönteniük kell a koronavírus elleni küzdelem befejezéséről és az ország újjáépítéséről” – jelentette ki akkor Trudeau.

2015-ös győzelme után a legutóbbi, 2019-es választáskor Trudeau nyert ugyan, de nem tudott parlamenti többséget szerezni, a Liberális Párt képviselői csak 157 mandátumot szereztek a 338-ból. Azóta kisebbségi kormányzást folytattak, így pedig valószínű, hogy a miniszterelnök a parlamenti többséget szeretné visszaszerezni az előrehozott választások megnyerésével. Az augusztusi felmérések óta azonban sokkal szorosabb lett az állás: még mindig Trudeau pártjának minimális előnyével, de lényegében fej fej mellett érkeztek meg a hétfői szavazáshoz a legnagyobb ellenzéki erővel, a Konzervatív Párttal.

Nézzük meg, mi történt az elmúlt időszakban, ami Trudeau előrehozott választását ennyire szerencsejátékká tette.

A csúcson kell újraválasztatni magad

„Miután túlestünk ezen a semmihez sem fogható 17 hónapon, a kanadaiak megérdemlik, hogy megválasszák, hogyan néz majd ki a következő 17 hónap, a következő 17 esztendő és még az azutáni évek. Én pedig tudom, hogy jó tervünk, megfelelő csapatunk és bevált vezetésünk van ahhoz, hogy megfeleljünk. Szóval a többi párttól kérdezem: miért nem gondolják úgy, hogy a kanadaiaknak választani kéne? Miért nem hiszik, hogy ez egy döntő pillanat?” – mondta Trudeau a választásokról, amit néhány hónappal korábban egy parlamenti szavazáson még ő sem támogatott.

Augusztus közepén még majdnem nyolc százalékpontos előnyben voltak a liberálisok, azóta azonban a balközép pártra feljöttek a konzervatívok, egy időre át is vették a vezetést, míg az utolsó felmérések összesítésében 31,5-31-re vezettek Trudeau-ék, a CBC csupán 0,5 százalékpontos különbséget mért a két nagy párt között. Ez több dologra is visszavezethető.

Egyrészt az időzítést a koronavírus-járványra is hivatkozva Trudeau irányította, de a BBC szerint sokak szemében nem adott kielégítő magyarázatot arra, hogy miért kell pont akkor választást tartani, amikor ő jó pozícióban van. A kormányfőt a konzervatívokat vezető Erin O'Toole is azzal vádolta az egyik miniszterelnökjelölti vitán, hogy nem „az ország egészsége” az oka annak, hogy előrehozott választásokat akart, sokkal inkább a saját politikai ambíciói.

Alex Marland, a Memorial University politológus professzora szerint a kanadai miniszterelnök ezzel a lépésével sokaknál visszatetszést keltett. A választóknak eddig nem volt igazi probléma, hogy kisebbségi kormány van, ezért nem is akarták volna hozzásegíteni a liberálisokat a nagyobb hatalomhoz.

A közvélemény-kutatók szerint a kanadaiak több mint fele feleslegesnek tartja a választást.

Az Angus Reid Intézet elnöke szerint pedig a korábbi győzelmekhez mindig hozzájárult Trudeau személyes vonzereje, karizmája, ami azonban az elmúlt időszakban már nem hatott ugyanúgy a választóknál (amiben olyan esetek is számíthattak, mint a WE nevű jótékonysági szervezet 2020-ban zajló ügye, aminél egy etikai vizsgálat tisztázta ugyan a kormányfőt, de a pénzügyminiszternek le kellett mondania). Az intézet felmérése szerint a 49 éves miniszterelnök megítélése az összes korosztályban és mindkét nemet tekintve romlott, még azoknál a nőknél is, akik korábban határozott támogatói voltak.

Ráadásul Trudeau-ék kampánya korántsem volt hibátlan. A Bloomberg szerint olyan történetek keringenek, hogy a liberális jelöltek épphogy visszaértek a nyaralásaikról, mire elkezdődött a kampány, amihez egyébként sem volt elég önkéntes. A miniszterelnök az infláció miatti monetáris intézkedések fontosságát elbagatellizálta, ami miatt azzal kezdték el vádolni, hogy nem érdekli a középosztályt érintő áremelkedés. A kampány egy másik baklövése az volt, amikor a konzervatívok egészségügyi politikáját támadták, ám a Twitter „manipulált médiának” minősítette ezeket a vádakat, ami megint nem vetett jó fényt a hatalmon lévő pártra, hiába sikerült vitatniuk a közösségi oldal minősítését.

O'Toole egy kampányeseményen 2021. szeptember 18-án – Fotó: Cole Burston / Getty Images / AFP
O'Toole egy kampányeseményen 2021. szeptember 18-án – Fotó: Cole Burston / Getty Images / AFP

A liberális kampány külön hangsúlyt fektetett a konzervatívokkal szemben az abortusz, az oltásellenesség és a fegyvertartások szabályozásának kérdéseire is. A BBC szerint azonban a konzervatívok új vezetőjeként O'Toole az utóbbi időben lavírozva, és a szélsőségek helyett inkább középre mozdulva igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, hogy pártja gyengítené az LMBTQ+ közösség jogait vagy, hogy szigorúbban szabályoznák az abortuszt. O'Toole emellett megpróbált jó kapcsolatot kiépíteni a szakszervezetekkel.

A győzelemért fej fej mellett versengő két erő mögött harmadik helyen álló Jagmeet Singh-et és Új Demokrata pártját közel 20 százalékra mérték, és már előre leszögezte, hogy nem fog összeállni a konzervatívokkal. A Singh által vezetett baloldali mozgalomnak sokkal kézenfekvőbb lenne Trudeau szövetsége, még akkor is, ha a legutóbbi elnökjelölti vitában egymásnak feszültek. Mindkét párt és politikus a progresszívebb irány felé hajlik, ezért ha Trudeau-nak nem sikerül megszerezni a parlamenti többséget, könnyen lehet, hogy Singh segítségével viszi majd végbe a terveit, például régóta dédelgetett álmát, a kiterjesztett családi pótlékot.

Hogyan csapódott le az oltási kampány?

Az egyik legnagyobb érv Trudeau mellett a járvány sikeres kezelése volt – feltehetőleg emiatt is gondolták a liberálisok, hogy addig ütik a vasat amíg forró, a korlátozásoktól mentes nyár után kihasználják a pozitív megítélésüket. Csakhogy a járványkezelés hátrányokat is hozott Trudeau-nak. Kanadában viszonylag lassan haladt a koronavírus elleni oltási kampány, de nyárra sikerült felgyorsítani azt, mára pedig a legmagasabbak között van a világon a beoltottak aránya (69,30 százalék a teljes védettséghez szükséges összes adagot, további 6 százalék pedig eddig egy oltást kapott).

Tiltakozók Trudeau egyik kampányrendezvényén Ontarioban 2021. augusztus 29-én – Fotó: Geoff Robins / AFP
Tiltakozók Trudeau egyik kampányrendezvényén Ontarioban 2021. augusztus 29-én – Fotó: Geoff Robins / AFP

Bár a kanadaiak felszabadultan tölthették a nyarat, ennek szigorú oltáskampány volt az ára: október végéig minden köztisztviselőnek – beleértve a szövetségi szinten szabályozott ágazatokban, például a vasútnál dolgozókat is – be kell oltatnia magát, különben az állásuk elvesztését kockáztatják. A kereskedelmi célú légi járatok, sétahajók és a tartományok közötti vonatok utasainak is be kell oltatniuk magukat, ha utazni akarnak. Ez viszonylag nagy fordulat ahhoz képest, hogy májusban még Trudeau is szkeptikus volt a kötelező oltás bevezetésével kapcsolatban.

„Azt gondolom, hogy a jelek szerint a kanadaiak túlnyomó többsége szeretné az oltást, ami jó irányba visz majd minket, anélkül, hogy szélsőségesebb intézkedéseket kellene bevezetnünk, amelyek valódi megosztó hatással lehetnek a közösségre és az országra”

– mondta akkoriban. Szintén ellentmondásos, hogy letöröltek egy miniszterhelyettesekhez intézett bejegyzést a kormány honlapjáról, amiben az állt, hogy igyekeznek majd alternatív megoldásokat kínálni az oltást visszautasítók számára, például a tesztelést. A hivatalos indoklás szerint pontatlanságok miatt távolították el a bejegyzést, O'Toole és a konzervatívok azonban az eredeti szándékuk eltusolásával vádolták a kormányt.

Erin O'Toole elítélte Trudeau-t, amiért szerinte a társadalmat megosztó stratégiát választott, és politikát csinál a járványkezelésből. A konzervatívok Trudeau-ékkal szemben kevésbé a kötelező oltást, sokkal inkább az ösztönzést tartják megfelelőnek a magasabb átoltottság eléréséhez. Ők az oltásért járó fizetett szabadságot és a rendszeres koronavírus-tesztelést tartanák megfelelőnek az oltatlan munkavállalók és az országon belül utazó kanadaiak számára.

A szigorú oltási kampányt támogatja viszont Singh és az Új Demokrata párt. Szerintük a vakcina beadásának határidejét egy hónappal ki kéne tolni, de a beoltatlan köztisztviselőket el kell bocsátani. Egyébként mind az Új Demokraták, mind a Liberálisok kötelezővé tették a képviselőik számára az oltást, a konzervatívok viszont nem. Amikor később újságírók kérdőre vonták, O'Toole nehezen tudta megmagyarázni az oltást nem kérő párttársainak nézeteit.

A hosszú, bezárt hónapok során egyre növekedett feszültségnek nem tett jót a kötelező oltás felvetése, ez pedig meglátszott a kampányon is. Szeptember első heteiben a liberálisok kampányeseményének egyikét le kellett mondani, mert dühös tüntetők rontottak Trudeau-ra, egy héttel később pedig tüntetők dobálták meg a miniszerelnököt kisebb kövekkel, feltehetően ismét oltásellenesek. O'Toole elítélte ellenfele megdobálását, Trudeau pedig kijelentette, hogy nem fog meghátrálni a társadalom egy kis csoportja miatt.

Az oltások ellen tüntetők egy része feltehetően az oltás- és bevándorlásellenes szélsőjobboldali Néppárt híve, ami jelenleg 6,3 százalékon áll. A tüntetések még akár Trudeau javára is válhatnak – állítja Aaron Wherry újságíró, aki szerint az oltásellenesek nagyobb nyilvánosságot kapott akciói tétet adtak a választásoknak.

Az őslakos kérdés és Afganisztán is számíthat

A kampányban még két fontos ügy került elő. Egész Kanadát megrázta májusban, amikor kiderült, hogy egy Kamloopsnál működő egykori iskola területén 215 gyerek maradványait találták meg. A katolikus egyház által fenntartott létesítmény több mint száz éve nyílt meg azzal a céllal, hogy az őslakosok gyermekeit kényszerrel asszimilálják. A gyerekeket gyakran elhanyagolták, nem kaptak megfelelő egészségügyi ellátást, valamint lelkileg, fizikailag és szexuálisan is bántalmazták őket. Mindezek a halálukban is közrejátszhattak. Azóta több másik iskolánál találtak százasával jelöletlen sírokat. Akár 6000 felett is lehet az ilyen intézményekben az évtizedek alatt meghalt őslakos gyerekek száma. A őslakosok számára kötelezővé tett bentlakásos iskolákról és Kaamloopsról itt írtunk bővebben.

Trudeau is megszólalt a temetők ügyében, és megígérte, hogy külön forrást különítenek majd el a feltárásokra. Ugyanakkor a reakciója tulajdonképpen éveket késett: már első ciklusa alatt, 2015-ben 96 felhívást intézett a kormányhoz és a Vatikánhoz az Igazság és Megbékélés Bizottsága (TRC), hogy segítsenek a történtek tisztázásában. Trudeau sajnálatát fejezte ki az érintettek családjainak, és felszólította a katolikus egyházat, hogy vállalja a felelősséget az őslakos iskolák ügyében játszott szerepéért.

Emlékező üzenetek az iskola előtt Kamloopsban 2021 júliusában – Fotó: Mert Alper Dervis / Anadolu Agency / Getty Images
Emlékező üzenetek az iskola előtt Kamloopsban 2021 júliusában – Fotó: Mert Alper Dervis / Anadolu Agency / Getty Images

Trudeaut-t az afganisztáni helyzet miatt is érték kritikák, miután más országokhoz hasonlóan Kanadának sem sikerült időben kimenekítenie az országból minden kanadait, illetve az őket segítő afgán állampolgárokat, a kanadaiak többsége szerint az országnak gyorsabban kellett volna reagálnia a helyzetre.

Kanada 2011-ben ugyan kivonta csapatainak nagy részét Afganisztánból, de 2014-ig részt vett az afgán hadsereg kiképzésére irányuló NATO-misszióban. Kabul elfoglalása után a terv szerint hatezer afgánt menekítettek volna ki, de végül csupán 3600 kanadait és afgánt sikerült kihozni. Amikor augusztus végén Kanada bejelentette, hogy leállítják az evakuálást, azt is beismerte a kormány, hogy nem biztosak benne, hogy hányan maradhattak a tálib uralom alá került Afganisztánban. Andrew Leslie nyugalmazott tábornok, korábbi liberális képviselő szerint ez a válaszreakció a túlzott bürokráciának volt köszönhető, és azt sugallhatta, hogy a kormány nem képes megoldani egy ilyen nehéz ügyet. A Telegraph szerint mindezt tetézte, hogy Trudeau kormányának egyik minisztere „testvérként” utalt a tálibokra.

A közvélemény-kutatások alapján tehát nagyon szoros lehet a választás vége. Azonban a Guardian szerint mivel a kampány első napjai a nyári vakáció idején játszódtak le, és a legtöbb szavazó csak a közelmúltban kezdett figyelni az elég rövid, 36 napos kampányra, így Trudeau-nak megvan az esélye, hogy mégis győztesen kerüljön ki a rizikósnak tűnő pozíciójából. Emellett pedig mindenképp fontos megjegyezni, hogy lehetséges, hogy a hétfői választások végleges eredménye csak 1-2 nappal később derül ki, miután a levélszavazatokat csak kedden kezdik el számolni. Ha szorosan alakul az állás, akkor azok a levélszavazatok, amikből több százezer is érkezhet, kedden még fordíthatnak.