Újraindult a forgalom a kabuli repülőtéren, egyetlen géppel 640 afgánt menekítettek ki az amerikaiak

• Hétfőn este újraindult a forgalom a kabuli repülőtéren a tegnapi káoszt követően.
• Elsőként egy német szállítógépnek sikerült leszállnia, azonban a Bild információi szerint végül mindössze hét emberrel a fedélzetén szállt fel az afgán fővárosból.
• Eközben kiderült, hogy az amerikaiaknak egyetlen géppel 640 afgánt sikerült kimenekíteniük vasárnap este.
• Malala Juszafzai Nobel-békedíjas aktivista a BBC-n a tálibok elől menekülő afgánok befogadására szólította fel a nemzetközi közösséget.
• Az amerikai szállítógépen menekülő afgán jegybankelnök Asraf Gáni államfőt okolja a káoszért.
• A tálibok bejelentették, hogy amnesztiát hirdetnek minden állami tisztviselőnek.
• A Facebook bejelentette, hogy kitiltja platformjairól a tálibokat, a Twittert azonban egyelőre még használhatják.
• Joe Biden hétfő esti tévébeszéde után 500 millió dollárnyi segélyt hagyott jóvá az afganisztáni menekültek megsegítésére.

Újraindult a légiforgalom

Hétfő este újraindult a forgalom a kabuli repülőtéren, miután tegnap sokan kétségbeesve, a szállítórepülőgépek kerekeibe kapaszkodva próbáltak elmenekülni az utolsó utáni pillanatban. A repülőtéren kialakult káoszban legalább heten meghaltak, és magyar idő szerint hétfő reggel nyolckor több órára fel kellett függeszteni a járatok indítását és fogadását.

A forgalom azután indult újra, hogy hétfőn késő este sikerült leszállnia a német légierő Airbus A400M típusú szállító repülőgépének a repülőtéren. A gép feladata német állampolgárok evakuálása volt Afganisztánból, írja az MTI biztonsági forrásokra hivatkozva.

Berlin azt ígéri, segít annak a sok afgánnak, akik különböző minőségben dolgoztak a német kormánynak, beleértve a katonai műveleteket is, és akiket most a tálibok üldöznek. Az evakuálás német központja az üzbég főváros, Taskent. A Kabulból érkező járatok először ott állnak meg, majd az utasok polgári járatokkal utaznak tovább Németországba. Németország több A400M típusú szállító repülőgépet küldött a térségbe.

Kedd reggelre azonban a német Bild című lapnak sikerült kiderítenie, hogy a hétfőn este landoló, 37 tonna kapacitású és legalább 116 ejtőernyős szállítására alkalmas A400M végül mindössze 7 emberrel (5 némettel, egy hollanddal és egy afgánnal) a fedélzetén szállt fel Kabulból.

Kiderült, hogy a kabuli német nagykövetség egyszerűen nem szállított több kimenekítésre váró követségi dolgozót a repülőtérre hétfő este, noha a követség 57 dolgozója és további 88 német állampolgár várja továbbra is, hogy elhagyhassa az országot. Ennek oka, hogy valószínűleg nem számítottak arra, hogy a repülőgépnek sikerül landolnia még hétfő este, este tízkor pedig, amikor sikerült, hogy a gép sikeresen földet ért, már kijárási tilalom volt érvényben az afgán fővárosban.

A Bild információi szerint kedd reggel legalább egy A400M-nek sikerült landolnia Kabulban és felszállnia onnan, arról azonban nincs információ, hogy ezúttal hányan tartózkodtak a fedélzeten.

A német szállítógép helyzetével éles kontrasztban áll az a kép, amely hétfő este bejárta az internetet, és amin az látszik, hogy vasárnap este az amerikai hadsereg egyik Boeing C-17-es szállítógépével összesen 640 afgánt (a gép kapacitásának többszörösét) sikerült kimenekíteni. A Defense One amerikai szaklap azt írja, hogy ez a szám majdnem rekordnak számít, 2013-ban harminccal több, 670 embert evakuáltak a géptípussal egy fülöp-szigeteki tájfun elől.

A vasárnap esti gép eredetileg jóval kevesebb utassal szállt volna fel, azonban az amerikaiaktól vízumot kapó afgánok közül többszázak nem várták meg a számukra kijelölt repülőgépet, hanem a pánikhelyzetben bemásztak a C-17-es félig nyitva hagyott rámpáján.

A BBC beszámolója szerint a hétfői kaotikus jelentek után összesen mintegy 900 brit katona fog járőrözni a kabuli repülőtéren az evakuációs járatok biztosítására tett erőfeszítések részeként.

Eközben Dominic Raab brit külügyminiszter megerősítette, hogy „a következő napokban” további 350 brit állampolgárt és a brit csapatokkal együtt dolgozó afgánt evakuálnak.

A belügyminisztérium hétfőn pedig azt közölte, hogy az Egyesült Királyság több mint 3300 afgán tolmácsot, munkatársat és családtagjaikat fogadta be az Egyesült Királyságba letelepedés céljából. „A helyi hatóságok kapacitásától függően” döntenek majd arról, hogy hány afgán menekültnek engedélyezi a letelepedést az Egyesült Királyságban a tálibok hatalomátvétele után. Kormányzati források szerint a miniszterek egy „testreszabott” rendszert kívánnak kidolgozni, hogy a nőknek és lányoknak elsőbbséget biztosítsanak az Egyesült Királyságba való beutazásnál.

Malala az afgán menekültek befogadására szólított fel

Mély aggodalmát fejezte ki az afganisztáni válság miatt Malala Juszafzai Nobel-békedíjas aktivista is, és a tálibok elől menekülő afgánok befogadására szólította fel a nemzetközi közösséget a BBC-nek adott hétfő esti interjújában, írja az MTI.

A Newsnight című programban adásba kerülő interjúban Juszafzai arról beszélt, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülnek a nők a tálibok hatalomátvétele után, és elmondta, hogy igyekszik felvenni a kapcsolatot Joe Biden amerikai elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel.

„Nem élhetünk olyan világban, ahol egy lánynak nincs joga a tanuláshoz”

– fogalmazott az aktivista, és hozzátette: a világnak meg kell hallgatnia az elnyomott nők panaszát, akik „nem maradnak csendben most sem”.

Sürgette továbbá az ENSZ-t, fogadjon el mielőbb határozatot az afganisztáni civilek védelméről, különös tekintettel a kisebbségekre és a nőkre, és határozott kiállást sürgetett a nemzetközi közösségnél az emberi jogokért, kiemelve, hogy ez nem pusztán afgán ügy, hanem a világbéke feltétele is. Hangsúlyozta, hogy az ázsiai országban mostanáig állomásozó külföldi erők helyi tolmácsai, valamint az afgán emberi jogi aktivisták sürgős segítségre szorulnak.

A nők oktatási jogaiért küzdő Juszafzai 2012 óta az Egyesült Királyságban él, miután egy pakisztáni tálib fejbe lőtte és súlyosan megsebesítette, mert bírálta a tálibokat a lányok oktatásának tiltása miatt. A most 24 éves Juszafzai 2014-ben kapott Nobel-békedíjat a gyermekeknek a rabszolgaságtól, a szélsőségességtől és a gyermekmunkától való megvédelmezése érdekében végzett munkájáért.

A Facebook kitiltotta az amnesztiát ígérő tálibokat, az elnököt okolja a káoszért az afgán jegybankelnök

Adzsmal Ahmadi, az afgán jegybank elnöke, aki vasárnap este menekült el Kabulból, egy hétfő esti Twitter-bejegyzésében Asraf Gáni államfőt és „tapasztalatlan tanácsadóit” okolta azért, hogy a tálib lázadók olyan gyorsan át tudták venni a hatalmat, és hogy totális káosz alakult ki az országban.

„Nem tudom megbocsátani neki, hogy nem készített tervet az átmenetre, és hagyta káoszba fulladni az országot. (Elnökként) jó ötletei voltak, de silány volt a végrehajtás” – írta. „Ha ennek a rossz kivitelezésnek én is része voltam, akkor vállalom érte a felelősséget” – tette hozzá.

Ahmadi eredetileg egy polgári járattal hagyta volna el az országot vasárnap este, ám a kabuli repülőteret megrohamozó tömeg miatt a repülőgép nem tudott elindulni, így a jegybankelnöknek végül egy amerikai katonai szállítógépre felfurakodva sikerült elmenekülnie Kabulból.

Miközben a kormánytagok menekülőre fogták, a tálibok kedden bejelentették, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre.

„Általános amnesztiát hirdetünk mindenki számára, hogy teljes bizalommal élje tovább megszokott életét” – idézi közleményüket az MTI. Hétfőn azt közölték, hogy az országban nyugalom uralkodik, és harcosaik utasítást kaptak, hogy ne rémisszék meg a civileket, ne okozzanak károkat.

A Facebook kedden közölte, hogy kitiltja a tálibokat a platformjairól, így a WhatsAppról is, ami a szervezet fő kommunikációs csatornája volt eddig. A helyzetet nehezíti, hogy az alkalmazás végponti titkosítást használ, így a WhatsAppnál csak akkor tudnak intézkedni, ha anélkül meg tudják állapítani valakiről, hogy tálib, hogy elolvasnák az üzeneteit. Erről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.

A Facebookkal ellentétben a Twittert továbbra is használhatja a terrorszervezet, annak ellenére, hogy a platform szabályai szerint letiltják azokat a személyeket vagy csoportokat, amelyek a terrorizmust vagy a civilek elleni erőszakot népszerűsítik (erre hivatkozva tiltották le Donald Trumpot is januárban).

Joe Biden is megszólalt

Hétfőn este az afganisztáni helyzet eszkalálódása óta először Joe Biden is kiállt a nyilvánosság elé, hogy megmagyarázza az amerikai külpolitika bizonyítványát az afganisztáni drámáért.

Az amerikai elnök a sajtótájékoztatóján részben Trumpra hárította a felelősségét a helyzetért, mondván: az ő elnöksége alatt csökkent az amerikai csapatok létszáma 15 ezerről több lépésben 2500-ra, és ő volt az, aki megállapodást kötött arról, hogy 2021. május 1-ig kivonják az amerikai csapatokat Afganisztánból.

Biden állítása szerint neki az év elején hivatalba lépő elnökként csak két választási lehetősége volt: nagyjából tartja magát a megállapodáshoz, vagy pedig háborúba megy a tálibokkal, noha azok 2001 óta most a legerősebbek. Ez azonban szerinte csak tovább eszkalálta volna a konfliktust, és újra amerikaiak ezreit kellett volna Afganisztánba küldeni, amit az amerikai társadalom sem támogatott volna. Mint mondta, ő nem fogja félrevezetni az amerikaiakat olyan állításokkal, hogy már csak egy kis idő, és rend lesz Afganisztánban, és nem akarta ráhagyni a problémahalmazt az utódjára sem, aki már az ötödik elnök lesz azóta, hogy amerikai katonák vannak Afganisztánban.

Az amerikai elnök hétfőn este, beszéde után néhány órával 500 millió dollárnyi (150 milliárd forint) segélyt hagyott jóvá az afganisztáni menekültek megsegítésére.

A hétfői afganisztáni történésekről ebben a hosszabb cikkünkben olvashat.