Újabb vírushullámot robbantott be Afrikában a méltányos vakcinaelosztás kudarca

2021. június 23. – 04:57

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Miközben a nyugati országok többségében lecsengőben van a koronavírus, és minimális korlátozások mellett élvezhetjük a nyarat, a világ kevésbé szerencsés részein újabb járványhullámok leselkednek a lakosságra. Az utóbbi hetekben Afrikából érkeznek a legrosszabb adatok, miközben ha a gazdag országok részéről lett volna valódi szándék az ottani oltási program felpörgetésére, nem itt tartanánk.

Afrikában hivatalosan nem terjedt el annyira a koronavírus, mint például Európában (5,1 millió fertőzöttet mintegy 136 ezer halálesetet regisztráltak), ugyanakkor valószínű, hogy a statisztikák nem pontosak, és a valóságban több volt a fertőzött és a halálos áldozat is. De könnyen lehet, hogy a java még hátra van, mivel a különféle variánsok elterjedésével hetek óta romlik a helyzet: a WHO néhány nappal ezelőtt azt állította, hogy Afrikát illetően „a legrosszabbra kell számítani”.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója azt mondta:

„Az esetek száma 52 százalékkal, a halálesetek száma 32 százalékkal nőtt Afrikában a múlt héten, és a legrosszabbtól tartunk, figyelembe véve, hogy az afrikai lakosság mindössze egy százalékát oltották be eddig.”

A főigazgató nem a levegőbe beszélt, egyes országokban már most elszabadult a járvány. Az előző héten az Afrikai Unió betegségmegelőzési központjának (CDC) tájékoztatása szerint Ugandában pénteken 11 704-el megdőlt az egy hét alatt feljegyzett fertőzöttek száma, miközben az országban hiány alakult ki orvosi oxigénből. Monica Musenero ugandai egészségügyi miniszter azt nyilatkozta: a szomszédos országok segítségét kellett kérniük, mert minimum 15 ezer palack oxigénre van szükség, és már a hadsereget is felszólították oxigén előállítására. Dél-Afrikában, a járványtól leginkább sújtott afrikai országban az elmúlt két hétben duplázódnak az esetszámok, lassulásnak semmi jele.

Egy a The Lancet tudományos folyóiratban nemrég publikált tanulmány szerint az afrikai halálozásokhoz az is hozzátesz, hogy a nem kielégítő ellátás miatt a súlyos állapotban kórházba kerülők jóval nagyobb arányban halnak meg, mint máshol. Ez annak ellenére van így, hogy mostanáig világviszonylatban kevés covidos esetet regisztráltak lakosságarányosan, tehát nem voltak olyan terhelésnek kitéve a kórházak, mint Európa számos országában a járványhullámok csúcsán – el lehet képzelni, milyen súlyos következményei lennének sok ottani országban egy súlyosabb járványhullámnak.

Döbbenetes egyenlőtlenségek

Az esetszámok aktuális megugrása úgy következett be, hogy közben valószínűleg továbbra is alacsony arányban diagnosztizálják a betegeket, ennek fényében még súlyosabb lehet a helyzet, mint ami az adatokból látszik. Egyes szakértők már a harmadik afrikai hullám kitörését emlegetik, miközben mindenhol máshol a világon éppen kezd nyugalmasabbá válni a helyzet, még a legdurvább járványt átélő Indiában is visszaszorulóban van a vírus májushoz képest. Ha ilyen trendforduló látszik Afrikában, az különösen aggasztó, mondta erről Mike Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának igazgatója.

És ha hozzávesszük, hogy a vakcinák mekkora aránya tart Afrika országaiba, akkor még annál is aggasztóbb, tette hozzá.

Tény, hogy a WHO közlése szerint a kontinensen tízből kilenc ország nem fogja elérni az őszre tervezett átoltottsági arányát. Az afrikai vakcináció lemaradása azért is szomorú, mert bár papírforma volt, hogy ha minden megy a maga útján, akkor ez fog történni, közben a WHO más nagy nemzetközi szervezetekkel közösen a COVAX programmal megpróbált tenni a dolog ellen – egyelőre mérsékelt sikerrel, ami az érintettek egy részének szkepszisét látszik alátámasztani. A valóságban a vakcináció döbbenetes egyenlőtlenségekkel valósul meg: a közepes vagy magas jövedelmű országok több mint felének sikerült lakosságának legalább 20 százalékát beoltania, míg ugyanez a szegényebb országok közül mindössze háromnak jött össze mostanáig. Az afrikai országok csoportjából csak Marokkó és a Seychelle-szigetek oltotta már be lakossága legalább 10 százalékát.

Az országok eltérő járványhelyzete, így az aktuális afrikai felfutás is a méltányos vakcinaelosztás globális kudarcát mutatja a WHO főigazgatója szerint.

A COVAX célul tűzte ki, hogy az összes ország lakosságának legalább 10 százalékát az idén nyáron, 40 százalékát az év végéig, 70 százalékát pedig 2022 közepéig beoltsák, 2021 végéig 2 milliárd dózis beadásával számoltak eredetileg. Sokatmondó adat, hogy a világban eddig beadott 2 milliárd vakcinának csak a 4 százalékáért felel a COVAX, mostanra pedig már a célt is módosítani kellett, 2022 első negyedévére lehet meg 1,8 milliárd beoltott dózis.

Vakcinahörcsögök és hoppon maradtak

A program egyik versenyhátránya az volt, hogy túl későn érkeznek a pénz- és vakcinafelajánlások a fejlődő országok számára, egyes esetekben már csak a következő évre. Márpedig a COVAX vezetői addig a tárgyalásokat sem tudták elkezdeni, ameddig nem volt meg a büdzsé, a donációkat pedig nem igazán kapkodták el (pedig ahogy az afrikai járvány újdonsült berobbanása mutatja, itt tényleg minden nap számít).

Mire a COVAX vezetői a tárgyalóasztalhoz jutottak a vakcinagyártókkal, már nem is nagyon volt miről tárgyalni a gazdag országok extrém készletfelhalmozása miatt,

a G7-országok ugyanis tavaly év végétől kezdődően felvásárolták az összes előállított (és kilátásba helyezett) vakcina harmadát, miközben csak a világ lakosságának 13 százalékával rendelkeznek. Ezt az érzéketlen vakcinahörcsögséget a WHO is nehezményezte, a sorozatos kritikák után a legutóbbi G7-csúcson 870 millió adag donációját vállalták be a vezetők, aminek a felét még idén leszállítanák állítólag.

Teljesen más felfogás kéne a gazdag országoktól

Az afrikai szállítmányokat olyan váratlan események is megakasztották, mint az indiai helyzet bedurvulása. Emiatt a COVAX egyik nagy beszállítója, a Serum Institute of India március végén leállította az AstraZeneca átadását a programnak, helyette belföldön használtak el minden adagot. Az afrikai kontinens szubszaharai részén 30-40 ország nem tudta emiatt a második dózissal a tervezett időben beoltani az embereket. Bruce Aylward, a Covax vezetője szerint

a szállítmányoknak (és ezzel összefüggésben az oltási kampányoknak) ez az akadozása aláássa a rendszer működését szervezési, logisztikai szinten, és a közbizalmat is rombolja, így önmagán túlmutató következményei vannak az állandó elindulás-leállás dinamikának.

Logisztikával amúgy sem állnak túl fényesen sok érintett országban, Malawi például 16 ezer adag AstraZenecát semmisített meg, mert nem tudta kiszórni a lakosságnak a szavatossági időn belül – igaz, ehhez az is kellett, hogy nem túl előrelátó módon már a lejárat közelében lévő szállítmányt küldjenek az országba.

További aggodalomra ad okot, hogy még ha sikerül is felpörgetni a COVAX-ot, összességében az sem lesz elég még arra sem, hogy a vakcinációban a leggyatrábban teljesítő fejlett országokat utolérjék a kedvezményezett államok. A teljes jelenlegi COVAX-keret csak az érintett lakosság 20 százalékának beoltására elegendő, ami mélyen alatta marad a nyájimmunitás szintjének, ráadásul jelenleg valószínűbbnek tűnik, hogy az oltást bizonyos időközönként ismételni kell majd, hogy megmaradjon az immunitás. Szakértők szerint a COVAX szükséges, de nem elégséges, viszont ahhoz, hogy érdemi előrelépés legyen, teljesen más szemléletre lenne szükség. „Amíg a gazdag országok és a nagy cégek nem osztják meg a készleteiket, és nem veszik ki a részüket vakcianelosztás megszervezéséből, meg van kötve a kezünk” – mondta erről Krishna Udayakumar, Duke Global Health Innovation Center igazgatója a Scientific Americannek.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!