EU: Egy évvel meghosszabbodnak a Krím megszállása miatt bevezetett szankciók

2021. június 21. – 11:59

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Uniós állampolgárként továbbra sem vehetünk jaltai nyaralót. Tudta, hogy ez a sztori 1654-ben kezdődött?

Kezdjük a sztorit 1654-ben, de ígérjük, hogy azért nem lesz nagyon hosszú a cikk. A perejaszlavi szerződést ekkor kötötte meg Bogdan Hmelnickij ukrán és I. Alekszej cár orosz vezető, a megállapodás értelmében az ukrán területek kimondták csatlakozásukat az orosz cárhoz.

Az Azovi-tenger és a Fekete-tenger közötti Krím félsziget ezután kedvelt orosz üdülőhely volt. A világtörténelemben leginkább a második világháborút részben lezáró jaltai konferencia miatt ismert a terület. Aztán Sztálin megbukott, és utódja, Nyikita Hruscsov az említett béke 300. évfordulója alkalmából gesztust gyakorolt, és a krími területet átadta az orosz helyett az ukrán „szövetségbe forrt” köztársaságnak.

A terület így 1954-től 2014-ig Ukrajnához tartozott, ám ennek sok jelentősége addig nem volt, amíg a Szovjetunió része volt Ukrajna is. Az egykori tagköztársaságok függetlenné válását követően azonban megváltozott a politikai széljárás, és amikor az ukrán belpolitikai változások után (az oroszbarát elnök elűzése idején) a többségben orosz lakosságú félszigeten is beindult a haddelhadd, 2014-ben Oroszország megszállta a félszigetet. Egy nem éppen megbízható szavazáson a lakosság kimondta, hogy Oroszországhoz szeretne csatlakozni, a nagy orosz medve pedig nagyon büszke volt Vlagyimir Putyinra, aki rendbe tette azt, amit a „történelem kilendített a helyes mederből”.

Az EU persze mindezt nem így látta, neki nem tetszett az agresszív orosz lépés, nem fogadta és nem is fogadja el a döntést, és szankciókat vezetett be. Az intézkedések elsősorban az uniós magánszemélyeket és cégeket korlátozzák, így azok értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba, és tilos a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére.

Josep Borrellnek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének korábbi nyilatkozatával összhangban

az EU nem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.

Az Európai Unió külügyi tanácsának korábbi álláspontja szerint az unió továbbra is töretlenül elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A tanács hangsúlyozta, hogy nem ismeri el és változatlanul elítéli az orosz fél lépését.

A szankciókat először 2014-ben vezették be, válaszul az Ukrajna területi egységének szándékos aláásására és az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletekre. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett, így például az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó szankciókat és egyedi korlátozó intézkedéseket.