Polgárháborút vizionáló katonák fenyegetik Macront és Bident

2021. május 20. – 20:00

frissítve

Polgárháborút vizionáló katonák fenyegetik Macront és Bident
Emmanuel Macron francia elnök és a hadsereg vezetői 2021. május 8-án Párizsban, a második világháború végének évfordulóján – Fotó: Christian Hartmann / POOL / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A nyugati demokráciák egyik legalapvetőbb és legfontosabb jellegzetessége, hogy a fegyveres erők polgári irányítás alatt állnak, a nép által választott politikusok parancsait követik, a hadsereg pedig nem ártja bele magát politikai ügyekbe.

Azaz például a világ (részben egyébként pont a nyugati hadseregek áldásos tevékenységének köszönhetően) kevésbé szerencsés történelmi fejlődésű részeivel szemben a katonaság nem szól bele, hogy az adott kormánynak mit és hogyan kellene csinálnia, és nem próbálkozik látens vagy nyílt politikai befolyás kialakításával.

Az utóbbi hetekben ezek a tabuk ha nem is dőltek meg, de legalábbis támadás alá kerültek Franciaországban és az Egyesült Államokban is, ahol nagyrészt nyugalmazott katonatisztek időnként szélsőjobbos szólamokat is érintve nyílt levelekben mentek neki a kormánynak, és azzal riogattak, hogy az ország léte a tét.

De a hadseregen belül terjedő neonáci eszmék miatt Németországban is áll a bál, ott már jó egy éve vizsgálódnak a rendőri és katonai erőket beszövő, a jelek szerint fegyvereket halmozó és a végítélet eljövetelére készülődő szélsőséges csoportok után.

Külvárosi hordák

A franciaországi ügy április 21-én kezdődött, amikor a Valeurs Actuelles című, egyes helyeken ultrakonzervatívnak, máshol szélsőjobbosnak címkézett hetilap közzétett egy nyílt levelet, amelyet húsz nyugalmazott tábornok, nyugalmazott és aktív főtisztek tucatjai és összesen mintegy ezerötszáz, nagy többségben már leszerelt katona írt alá. (A levél közzétételét jó ízléssel az 1961-es puccskísérlet évfordulójára időzítették, amikor katonatisztek egy csoportja megpróbálta elmozdítani hivatalából Charles de Gaulle államfőt, amiért függetlenséget akart adni Algériának.)

A levél szerint az iszlamizmus terjedése és az antirasszizmus veszélyt jelent Franciaország számára, a gyarmati múlt francia alakjainak szentelt emlékművek ledöntése ellentéteket szít a közösségek között. A katonák a „külvárosi hordák” fenyegetéseiről beszéltek, és azzal vádolták a kormányt, hogy erélytelensége káoszt teremt, ez pedig kikényszeríti „a bajtársak beavatkozását” a „civilizációs értékek védelmében”.

A levél megjelenése után a vezérkari főnök François Lecointre közölte, hogy az aláírók hadbíróság elé kerülnek, és az aktívakat azonnal nyugdíjazhatják. A védelmi minisztérium szóvivője szerint az aláírók megszegték a katonai törvényt, amikor fegyveres ellenállásra szólítottak fel a kormány ellenében.

Három héttel később azonban katonák egy csoportja egy második levelet is közzétett, amelyben kiálltak az első nyílt levél és annak szerzői mellett. Ebben az áll, hogy „a haza túlélése a tét”, Franciaországban „polgárháború fenyeget”. A levél szerzői szerint „városainkban és falvainkban erőszak dúl”, az ország „történelmének gyűlölete elfogadottá vált”, miközben a kormány gyáva fellépni a társadalmi békét fenyegetők ellen. A petícióindítónak is szánt levelet online több mint 280 ezren szignózták május 17-ig.

Jobbra át

A nyílt levél eredetileg egy 70 éves nyugalmazott csendőr, Jean-Pierre Fabre-Bernadac agyszüleménye, aki az 1990-es években a Nemzeti Frontnál (a mai Nemzeti Tömörülés elődje) is dolgozott. Azóta számos könyvet írt, legutóbb például Az elátkozottak Franciaországban: A másként gondolkodók meglincselése címmel. A hozzá hasonlóan az iszlamizmus és a francia értékeket fenyegető liberalizmus veszélyeit hangoztató radikális jobbos Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen azonnal kiállt az elégedetlenkedő katonák mellett, és arra buzdította őket, csatlakozzanak mozgalmához „a Franciaországért folyó küzdelemben”.

Erre is utalva Jean Castex miniszterelnök a szélsőjobb politikai manőverének, Gérald Darmanin belügyminiszter pedig hétfőn „durva manipulációnak” és „névtelen emberek gyávaságának” nevezte a levelet. A balról radikális ellenzéki Jean-Luc Mélenchon arról beszélt, a hadseregen belüli zendülés veszélyének jele a levél, és azonnal el kell távolítani a fegyveres erők kötelékéből az aláírókat. Eleinte pedig olyan vélemények is voltak, hogy a táborát szélesíteni próbáló Le Pennek árthat a puccsista hangvételű levél melletti kiállás.

Emmanuel Macron és Marine Le Pen találkozója 2019-ben – Fotó: Hilippe Wojazer / POOL / AFP

Ugyanakkor felmérések szerint a franciák inkább egyetértenek a levél tartalmával: egy felmérés 59 százalékra tette az első levelet támogatók arányát, egy másik 49 százalékos támogatói arányt hozott ki. Ez is jelzi, hogy a katonák megszólalása nem a derült égből jött: ahogy korábban írtunk róla, Franciaországban már egy jó ideje keményedik a politikai retorika, az iszlamista fenyegetéssel kapcsolatos félelmek, a francia kultúra (bevándorlókkal szembeni) védelme vagy a közrendre leselkedő veszélyek.

Olyannyira, hogy Emmanuel Macron elnök is egyre többet és egyre inkább jobbos nézőpontból beszél ezekről az ügyekről, hogy a 2022-es elnökválasztás előtt megpróbálja szélesíteni táborát és visszaszerezni a jobbra hajló szavazatokat Le Pentől. Az elnöknek már csak ezért is kényes az ügy: a levélben foglaltakat, ha kevésbé radikális és kendőzetlen formában, de Macron, pártja és kormánya is problémaként próbálja beállítani. Egyes kommentárok ennek számlájára írják azt is, hogy az elnök egyelőre nem szólalt meg az ügyben.

Macron jobbra tolódása mindenesetre a fegyveres erőket nem győzte meg. A L’Opinion című lap felmérése szerint a rendőrség és a hadsereg tagjainak 44 százaléka szavazna Le Penre, 24 százaléka a jobbközép Xavier Bertrandra, és csak 20 százaléka Emmanuel Macronra. A teljes népesség körében Le Pen 26 százalék körül jár, Macron pár százalékkal előtte.

Amerikában is leveleznek

Az akció a jelek szerint az Atlanti-óceán túlpartján is követőkre talált: nem sokra rá amerikai katonák egy csoportja is közzétett egy, kevésbé líraian megfogalmazott nyílt levelet. A 124, javarészt régen nyugdíjazott tábornok és ellentengernagy által szignózott írást első látásra mintha egy trumpista Facebook-csoport kommentjeiből szőtték volna össze.

A bevezető sorok szerint az Egyesült Államokban konfliktus dúl a „szocializmus és marxizmus támogatói” és az „alkotmányos szabadság” hívei között, amely az Amerikai Egyesült Államok 1776-os megalapítása óta nem látott fenyegetést jelent az állam fennmaradására nézve (a jelek szerint megfeledkezve az amerikai polgárháborúról). Ezt követően homályos vádak jelennek meg a 2020-as választás elcsalására vonatkozóan, a „nyílt határok” és a bevándorlás okozta veszélyekkel és az egyébként a hadsereg főparancsnokának is számító Joe Biden állítólagos marxista programjával kapcsolatban.

A Politicónak nyilatkozó aktív és visszavonult katonák, kiképzőtisztek és elemzők elítélték a levelet, egyesek pedig aggodalmuknak adtak hangot annak antidemokratikus hangvétele miatt. Bár az Egyesült Államokban nem ritka, hogy nyugalmazott katonák politikai karrierbe kezdjenek, a levél hangneme és az abban visszaköszönő összeesküvés-elméletek riasztóak, írta a lap.

Peter D. Feaver, a Duke Egyetem politológusprofesszora a Foreign Policy magazinban elemezte a levél jelentőségét. Azt írta, az nem meglepő, hogy az amerikai társadalom általános politikai megosztottsága a hadsereg visszavonult tagjai között is tapintható, az azonban már jóval aggasztóbb, hogy az aláírók hiába esküdtek fel korábban az amerikai alkotmányra, most mégis mindent megtesznek az alkotmányos elvek, kiváltképp a hadsereg feletti polgári irányítás aláásására. Ez pedig szerinte az amerikai politikai életet amúgy is sújtó megosztottság fényében különösen veszélyes.

Katonákból terroristák

Vannak olyanok is, akik mérsékeltebb veszélyt látnak a dologban. Paula Thornhill, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa szerint az aláírók jellemzően több mint két évtizede visszavonult, idős, fehér, és nem kifejezetten sikeres tisztek (az aláírók között egyetlen négycsillagos tábornok van), ezért nem reprezentálják a fegyveres erőket, és szedett-vedett gondolataik eleve nem relevánsak csak attól, hogy valaha a seregben szolgáltak.

A Capitolium januári ostromakor behatoló tüntetők – Fotó: Win McNamee / Getty Images / AFP

A levél mindazonáltal a jelek szerint csak a jéghegy csúcsa. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint Joe Biden ugyan az amerikai hadseregben is népszerűbb, mint Donald Trump, ugyanakkor a szélsőséges nézetek a jelek szerint népszerűek a seregben: a Capitolium januári ostromakor őrizetbe vettek mintegy tizede leszerelt katona, és az Amerikában egyre több erőszakos támadáshoz köthető szélsőjobbos szervezetekben is nagy számban vannak a seregben szolgált emberek.

A CSIS biztonságpolitikai agytröszt szerint 2020-ban az amerikai terrorakciók 6,4 százaléka köthető aktív vagy leszerelt katonákhoz. Ez az arány egy évvel korábban 1,5 százalék volt, míg 2018-ban nem történt katona számlájára írható terrorcselekmény az Egyesült Államokban.

A védelmi minisztérium egy februárban nyilvánosságra hozott, de még az előző októberben, Donald Trump kormányzása alatt véglegesített jelentése szerint a seregben jelen vannak a neonáci ideológiák. Bár az ismert szélsőségesek száma a jelentés szerint alacsony, jelenlétük így is nemzetbiztonsági kihívást jelent, miután a katonai kiképzéssel rendelkezők képesek súlyos pusztítással járó támadások elkövetésére, áll a dokumentumban.

Fegyverhalmozó neonácik

A tavaly kirobbant botrányok alapján hasonló problémákkal néz szembe a német hadsereg is. Szakértők szerint a német hadsereg és a rendőrség tagjai fontos szerepet játszanak a szélsőjobbos körökben, különösen a katonaság különleges egysége, a KSK számít problémásnak.

A különleges egység körüli neonácivádak az 1990-es évekig nyúlnak vissza, azóta több kisebb-nagyobb botrány tört ki a különleges egység katonái körül. A jelenség tavaly tavasszal kapott nagyobb visszhangot, amikor májusban egy Philipp Sch. nevű katonánál tartott házkutatáson több ezer lőszert, két kilogramm robbanóanyagot, lőfegyvereket, fegyveralkatrészeket, hangtompítót és náci iratokat is találtak.

Ezt követően az országos politika is felkapta a dolgot, a KSK második századát pedig fel is oszlatták tavaly ősszel a neonácik nagy száma miatt. A teljes KSK kötelékében 50 katonával szemben merült fel a gyanú, ebből még 20 ügyben folyik a vizsgálat. (Az 50 közül 16-an már leszereltek, ötöt kirúgtak.) Szintén tavalyi jelentésekből az is kiderült, hogy a fegyveres erők raktáraiból eltűnt 48 ezer darab lőszer és 62 kiló robbanóanyag, vélhetően nem függetlenül a Philipp Sch.-hez hasonló neonáci tolvajoktól. Egyes hírek szerint a katonák a migráció miatt a német demokratikus kormány összeomlásától tartanak, és az általuk „x nap” néven emlegetett összeomlásra készülve halmoznak fegyvereket.

Philipp S. a KSK egykori katonája a tárgyalóteremben várja a pere kezdetét 2021. január 22-én Lipcsében – Fotó Jens Schlueter / AFP

Ahogy Franciaországban egyesek a Nemzeti Tömörüléssel, Amerikában pedig Donald Trumppal kötik össze, hogy a katonák ma már egyre több nyugati demokráciában hajlandók nyíltan kétségbe vonni a polgári hatalom felsőbbrendűségét, úgy Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű szélsőjobbos mozgalom hatása is felmerül az okok között.

Mások tágabb folyamatokkal magyarázzák a jelenséget: a hadseregben szolgálók, különösen a terrorellenesként címkézett háborúkban részt vevők az átlagosnál rosszabbnak ítélik a biztonsági kihívásokat, a biztonsági kérdésekben érzékenyebbek az országos politikánál, a hivatásos hadseregek tagjai pedig eleve a teljes társadalomnál konzervatívabb nézeteket vallanak, amit a fegyveres erők zártsága és keménykedős kultúrája is erősíthet.

Mindenesetre a katonák fellépését még olyan társaik is elítélik, akik amúgy a problémafelvetéseket illetően egyetértenek velük. „A hadsereg dolga megítélni, hogy mi történik? Vagy inkább a társadalmi megbékélést kellene támogatnunk? Nem tagadhatjuk a városi erőszak veszélyét, a szörnyű realitásokat, amelyekkel a rendőr kollégák szembenéznek, a rendőrségek elleni támadásokat és a rendőrök elleni gyilkosságokat. De az aggaszt, hogy polgárháborúról beszélnek” – mondta Jérôme Pellistrandi tábornok, a Revue Défense Nationale nevű francia katonai magazin szerkesztője a Politicónak.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!