Az iszlamizmus és az antirasszizmus támaszai elleni fellépést sürgette nyílt levélben az a 18 katona és részben aktív, részben már visszavonult katonatiszt, akik szerint enélkül polgárháború várhat Franciaországra – írta a Guardian. A levelet azonban jóval többen, ezer katona, köztük 20, nyugalmazott tábornok is aláírta.
A levél a szélsőjobboldalinak tartott Valeurs Actuelles-ben jelent meg, az időzítés is beszédesnek tűnt: épp 60 évvel azután publikálták, hogy tisztek egy csoportja puccsot kísérelt meg 1961-ben Charles de Gaulle államfő ellen, tiltakozva az ellen, hogy Párizs függetlenséget adjon az akkor Franciaország tengerentúli területének tekintett Algériának.
A levél a megjelenésnek megfelelően alt-rightos hangot ütött meg: a veszélyt az iszlamizmus terjedésében és az antirasszizmusban látják, amely ellentétet szít a közösségek között azzal, hogy ledönti a gyarmati múlt francia alakjainak szentelt emlékműveket.
A katonák a „külvárosi hordák” fenyegetéseiről beszéltek és arról, hogy a kormány erélytelensége káoszt teremt, ami kikényszeríti „a bajtársak beavatkozását” a „civilizációs értékek védelmében”.
A levél megjelenése után a vezérkari főnök François Lecointre közölte, hogy a levél aláírói katonai tanács elé kerülnek és az aktívakat azonnal nyugdíjazhatják is. A védelmi minisztérium szóvivője pedig arról beszélt, hogy az aláírók megszegték a katonai törvényt azzal, hogy fegyveres ellenállásra szólítottak fel a kormány ellenében.
A katonákat védelmébe vette Marina Le Pen, aki az apjától örökölt pártját a klasszikus szélsőjobbról a politikai platform közepe felé vezette az elmúlt években. A 2022-es elnökválasztásra készülő politikus arra kérte a levelet aláírókat, csatlakozzanak mozgalmához a Franciaországért folyó küzdelemben. A belügyminiszter Gérard Darmanin szerint állásfoglalásával Le Pen bizonyította, hogy valójában pártja ugyanolyan, mint apja, Jean-Marie Le Pen idején volt – aki maga is többször indult a francia elnökválasztáson, egyszer pedig a második fordulóba is bekerült, 2002-ben. Ez azonban összerántotta a jobboldali Jacques Chirac és az ellenzéki szocialisták választóit, így Chirac 82 százalékkal nyert Le Pennel szemben.
Marine Le Pen a vádakra úgy reagált, hogy osztja ugyan a katonák nézeteit – aggódik attól, hogy egyre több térség van, ahol nem lehet érvényt szerezni a jognak, terjed a bűnözés, és a politikusok eltávolodtak a patriotizmustól –, de ettől még ő is úgy gondolja, hogy a problémákat a politika szereplőinek kell megoldaniuk. A kormány szerint csak egy apró kisebbségét képviselik a haderőnek azok, akik aláírták a levelet, Le Pennek azonban muníciót adhat, hogy egy felmérés szerint a franciák 58 százaléka lényegében egyetért a levélben foglaltakkal.
