Visszatért Európába az ágyúnaszád-diplomácia, csak senkin nem segít

2021. május 07. – 17:55

frissítve

Visszatért Európába az ágyúnaszád-diplomácia, csak senkin nem segít
Angol hadihajó Jersey partjainál 2021. május 6-án – Fotó: Gary Grimshaw / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Az Egyesült Királyság európai uniós kilépési folyamata során européer szakértők, politikusok és kommentelők az uniós tagság előnyeinek bizonygatásakor számos alkalommal felhozták, hogy az európai integráció (vélt és valós problémái mellett) tartós békét hozott a világ korábban legerőszakosabb kontinensére, és lehetővé tette, hogy míg a világ kevésbé integrálódott részein haditengerészeti úton szokás lefolytatni a tengeri és területi vitákat, a haladó Európában öltönyös középkorú férfiak beszélik meg a problémákat brüsszeli üvegpalotákban.

Ettől függetlenül azt az eshetőséget vélhetően senki sem vette különösebben komolyan, hogy a brexit után nem sokkal a brit és a francia haditengerészet leporolja a régi, rendes, az uniós liberalizmus által háttérbe szorított hagyományokat, és felvonul egymással szemben egy pitiáner halászati vita miatt.

Azonban a brexit ezt is elhozta a héten, amikor az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló, de a francia partok közelében fekvő Jersey szigetén egy, a brit és francia halászok közti vitában a két ország hadihajói is tiszteletüket tették.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Európa békéje veszélyben lenne, de azt igen, hogy a brexit utáni rendezetlen gazdasági viszonyok és a felkorbácsolt nacionalizmus elegye képes hétről-hétre értelmetlen balhékat teremteni. Ahol közben a nagy politikai puffogtatás közepette általában elsikkad a valódi vesztesek, jelen esetben a halászok nyomora.

Új szabályok, új feszültségek

A furcsa viszály a halászati jogok miatt tört ki. A halászat gazdasági súlya teljesen elhanyagolható, és a haldokló szektort eleve csak állami és uniós támogatások tartják a víz felett. Ennek ellenére a „brit vizek feletti ellenőrzés visszaszerzése” a brit szuverenitás egyik jelképes ügyévé vált a brexit során. Emiatt tavaly, az Egyesült Királyság és az Európai Unió brexit utáni gazdasági kapcsolatának rendezését célzó tárgyalásokon a halászat volt az egyik legneuralgikusabb pont, amely már korábban is okozott francia-brit torzsalkodást.

Halászok egy francia halászhajó fedélzetén Jersey partjainál 2021. május 6-án – Fotó: Sameer Al-Doumy / AFP

Mint arról korábban már írtunk, a végén az EU érdekérvényesítő képessége erősebb volt, mint Boris Johnson brit miniszterelnöké, emiatt a brit halászok kifejezetten rosszul jártak a kilépéssel. Az EU elérte, hogy az uniós országok halászai (csökkenő kvóták mellett, de) legalább öt évig tevékenykedhessenek a brit vizeken. Viszont az uniós kilépéssel a britek innentől nem tudnak automatikusan exportálni az EU-ba, ha a kontinensen akarják értékesíteni a halat, ahhoz be kell szerezni a megfelelő engedélyeket, papírmunkát kell végezni, és sorban kell állni a vámon. Emiatt a hal eladása drágább és időigényesebb meló lett, a brit kikötők pedig sok helyen ki is ürültek.

Ennek ellenére maradt még ütőkártya a britek kezében is, és a franciák vádjai szerint ennek kijátszása vezetett a feszültségekhez Jersey szigeténél. Az EU és a britek gazdasági kapcsolatát szabályozó megállapodás értelmében az uniós hajók ezentúl csak a helyi hatóságok engedélyével halászhatnak Jersey parti vizein (ez a parttól számított 12 tengeri mérföld, illetve ahol a terület 24 mérföldnél közelebb fekszik a francia partokhoz, ott a két part közti felezővonal határolja). Ahhoz pedig, hogy ezt az engedélyt megkaphassák, bizonyítaniuk kell, hogy korábban is használták ezeket a vizeket.

Jersey eleve egy különleges státusú hely. A sziget a La Manche csatornában, de a francia partoktól csupán 20 kilométerre fekszik, azaz jóval közelebb van Franciaországhoz, mint Angliához. Másrészt a 118 négyzetkilométeres, 107 ezer lakosú terület brit koronafüggőség, tehát közvetlenül a brit korona tulajdona, de formálisan a londoni kormánytól függetlenül működik, nem része az Egyesült Királyságnak és a brit Nemzetközösségnek sem. Cserébe viszont nem is szuverén állam, és a nemzetközi és védelmi ügyekben a brit kormány képviseli. A halászatot pedig a brexit előtt az uniós jog mellett egy 19. századi szerződés szabályozta.

Bár az EU-brit megállapodás január elsején lépett életbe, Jersey vizei csak négyhónapos átmeneti időszak után, májussal váltak engedélykötelessé. Az engedélyt kérelmező francia halászok egy része pedig ekkor szembesült azzal, hogy a jersey-i hatóságok csak a korábbiaknál kisebb hozzáférést adtak nekik a sziget körüli vizekhez.

Jersey hatóságai szerint viszont arról van szó, hogy az illetők nem nyújtottak be megfelelő dokumentációt. Erre a francia halászok arra panaszkodtak, hogy az engedélyek megszerzéséhez évekre visszamenőleg GPS-adatokkal kell bizonyítaniuk, hogy rendszeresen halásztak Jersey vizein, egyesek viszont egész egyszerűen nem rendelkeznek régi, lementett adataikkal. A francia fél azt is felvetette, hogy a teljes engedélyt kapott hajók halászati területét is korlátozták, miközben a sziget vezetése szerint pusztán két kisebb tilalmi övezetet jelöltek ki, az élővilág védelme érdekében.

Csónakok a Jersey-n található St Helier kikötőjében 2021. május 6-án – Fotó: Aaron Chown / PA Images / Getty Images

Vihar egy kanál vízben

Az ügy a csatorna mindkét oldalán jól trágyázott politikai táptalajban landolt. Az Egyesült Királyságban Boris Johnson a brexit okozta gazdasági károkról szóló adatok ellenére továbbra is próbálja sikerként eladni a kilépést. A sok évvel ezelőtt liberálisnak indult Emmanuel Macron francia elnök pedig újabban rendpárti szlogenekkel és a dicső nagyhatalmi múlt nosztalgiáját megidéző külpolitikai jelszavakkal próbálja masszírozni nem különösebben erős népszerűségét a jövő évi elnökválasztásra.

Ezért aztán a halászati balhéba rögtön beszállt a nagypolitika is. Kedden Annick Girardin francia tengerészeti miniszter felháborodásának adott hangot a halászati hozzáférés megvonása miatt, és felvetette, hogy ellencsapásként lekapcsolják az áramot a szigeten, ha Jersey kizárja a francia halászokat a vizeiről. Ugyanis dacára annak, hogy egy brit koronafüggőségről van szó, az áram 95 százaléka egy tenger alatti kábelen Franciaországból érkezik. Normandia halászati bizottságának elnöke, Dimitri Rogoff pedig szerdán arról beszélt, hogy száz francia halászhajó tervez békés tiltakozást Jersey partjainál.

A francia nyilatkozatok után Boris Johnson nem volt rest lépni, Jersey főminiszterével folytatott egyeztetése után a haditengerészet két járőrhajóját vezényelte a szigethez, és azt hangoztatta, elítéli a franciák fenyegetéseit. Don Thomson, a jersey-i halászok egyesületének vezetője pedig „háborús fenyegetésről” beszélt, attól tartva, hogy a francia tiltakozók elbarikádozzák a sziget kikötőjét, és elvágják Jersey üzemanyag- és élelmiszerellátását. És a helyi kormányerőknek még egy jó nácizásra is futotta.

Erre természetesen a francia kormány is odaküldött egy járőrhajót a sziget környékére, bár mint a Daily Mail jobbos bulvárlap részletes összeállításából kiderül, a britek jelentős erőfölényben voltak. Clément Baune francia Európa-ügyi miniszter mindenesetre azt hangoztatta, hogy Párizs nem ijedt meg a britektől. Az Európai Unió pedig természetesen a franciák mellé állt, Brüsszel szerint a jersey-i hatóságok eljárása sérti a brit-EU gazdasági megállapodást.

Háború nem lett, de mindenkinek rosszabb

A francia halászok (egyes források szerint 50-60, mások szerint 80 hajóval) csütörtök hajnalban meg is érkeztek a kikötőbe, ahol jelzőtűzzel és néhány füstbombával fejezték ki nemtetszésüket. Nem sokra rá azonban különösebb incidens nélkül el is hagyták Jersey-t, azaz a sziget vezetése által vizionált háború elmaradt. Johnson pedig visszarendelte a két hadihajót, amelyek a csütörtöki performansz alatt tétlenül álltak. Most pedig minden érdekelt fél arról beszél, hogy nyugodtan, tárgyalásos úton kell rendezni a nézeteltéréseket.

Francia halászok a kikötőben 2021. május 6-án – Fotó: Sameer Al-Doumy / AFP

Hogy milyen horderejű ügyről van szó, azt jelzi, hogy összesen 70 francia halászhajó tevékenykedik Jersey környékén, ezek közül 41 kapott engedélyt, de 17-en csak erős korlátozások mellett folytathatnák a halászatot.

Azaz az érintettek száma alapján vélhetően több pénzbe került a szigethez küldeni a két brit hadihajót, mint amekkora anyagi veszteséget a brit korona az esetleges francia halászat nyomán elszenved. Az egész helyzet komolyságát pedig az is jelzi, hogy közben a franciák a britek legfőbb európai katonai partnerei, és a két haditengerészet kismillió közös programot folytat.

A brit sajtót ugyan (szemben a franciával) lázba hozta az ügy, a helyiek ugyanakkor egyes beszámolók szerint nem nagyon boldogok a helyzettől. A balos Guardiannak nyilatkozó jersey-i halászok arra panaszkodtak, hogy a brexit az ő megélhetésüket is tönkre vágta. „Azt mondták, hogy (a brexit után is) akadálymentesen lehet majd eladni a halat Franciaországban, de nem így lett. Nem haragszom a franciákra, amiért tiltakoznak. Ugyanazt teszik, amit mi” – mondta egy helyi halász.

Mások azon vannak kiakadva, hogy most a franciák vádjaival van tele a sajtó, de a helyiek sokkal rosszabbul jártak: a kilépéssel nemcsak a halak exportja lett hirtelen rettentő körülményes, de az uniós támogatásokat is elvesztették. Egyesek feladták a szakmát, mások azon keseregtek, hogy a feleségüknek kell eltartania őket, mert mióta nem tudják a francia kikötőkben eladni árujukat, elapadtak bevételeik.

Vannak olyanok is, akik nem a brexitet okolják. Chris Le Masurier, Jersey vezető osztriga- és kagylóhalásza szerint például szimplán arról van szó, hogy a helyi vezetés „inkompetens idióták gyülekezete”, akik az utolsó pillanatban, április 30-án pénteken, megfelelő körültekintés nélkül adták ki az engedélyeket.