Orosz vakcináért tussolták volna el a cseh lőszerraktár felrobbantásának ügyét?

Miután Prága április közepén az orosz katonai titkosszolgálatokat (GRU) jelölte meg a robbantások elkövetőjeként, cseh–orosz diplomáciai konfliktus robbant ki, amely diplomaták kölcsönös kiutasítása után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának a korlátozásához is vezetett, írja az MTI.

Néhány nappal a robbanás elkövetőinek nyilvános megnevezése előtt Jan Hamáček belügyminiszter, megbízott külügyminiszter bejelentette: Moszkvába utazik, hogy a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről tárgyaljon. Később azt mondta, útjának bejelentése csak elterelő manőver volt, nehogy az oroszok idő előtt megtudják, mit akar Prága bejelenteni.

A Seznam Zprávy hírportál kedd reggel jól értesült forrásokra hivatkozva cáfolta Hamáček akkori bejelentését. A portál azt írja: Hamáček azért akart Moszkvába utazni, hogy a vrběticei robbanások elkövetőinek eltussolása ellenében egymillió Szputnyik V vakcinát kérjen az oroszoktól, illetve azt, hogy Moszkva Prágát javasolja a tervezett orosz–amerikai elnöki találkozó színhelyéül.

Hamáček ezt az elképzelését állítólag egy áprilisi prágai munkaértekezleten több cseh titkosszolgálati és rendőri vezetővel, a főállamügyésszel, valamint a moszkvai cseh nagykövettel is megvitatta.

Hamáček keddi nyilatkozatában hazugnak és spekulatívnak minősítette a Seznam Zprávy értesülését a bejelentett, majd lemondott moszkvai útról. A három jobboldali ellenzéki pártot (ODS, TOP 09, KDU-CSL) tömörítő Spolu (Együtt) választási szövetség szerint azonban Hamáček tervei kimerítik a hazaárulás fogalmát, ezért a képviselőház azonnali összehívását követelik. A nem nyilvános ülésen a képviselőházat a cseh titkosszolgálatok tájékoztatnák a vrběticei robbanás hátteréről és körülményeiről. A képviselőház vezetése egyelőre nem reagált az ellenzék követelésére.

Mint arról beszámoltunk, páratlanul nagy kiutasítási hullámot indított el Csehország, amely szerint orosz titkosügynökök hajthattak végre robbantást egy cseh lőszerraktárban 2014-ben. Az ügy nemcsak a cseh–orosz viszonyra – orosz vakcinabeszerzésre és a temelíni erőmű bővítésére – hathat ki, de az EU és a NATO orosz kapcsolataira is, amelyeket egyébként is súlyos ügyek terhelnek az ukrajnai konfliktustól az orosz ellenzéki Alekszej Navalnij helyzetén át az Egyesült Államokat ért hekkertámadásig. Budapest csak úgy áll ki Csehország mellett, hogy láthatóan nem akar nagyobb diplomáciai konfliktust Oroszországgal sem.

A kémbotrány közben elérte Szlovákiát, Lettországot, Litvániát, Észtországot, és már Bulgária is oroszokat gyanúsított meg a bolgár fegyvergyárakban történt robbantások elkövetőiként.