Miért jobb hely Belarusz, mint az Egyesült Államok? A legilletékesebb válaszolta meg!

Ha van egy ország, amely élén egy olyan politikus áll, akinek szívügye egy adott sportág, az messzire elmegy, hogy annak minden lehetséges támogatást megadjon. Főleg akkor, ha az adott országban a kormányzati hatalomnak erős belpolitikai túlsúlya van, minimális ellenzéki kontrollal, és nem nagyon izgatják a nemzetközi kritikák sem.

Tökéletes példa erre Belarusz. Az elnök, Alexandr Lukasenko, akit legutóbb augusztusban választottak újra – igaz, azóta a fehérorosz ellenzék folyamatosan tüntet az elnök távozását és új választások kiírását követelve –, a diktatórikus politikai módszerei mellett a jégkorong iránt rajongásáról is közismert, rendszeresen jégre is lép, tavaly márciusban például abból a célból is játszott nyilvánosan, hogy bebizonyítsa: az országában nyoma sincs a koronavírusnak (a 2014-es szocsi téli olimpián pedig Putyin együtt is jégre léptek).

Az országa egyszer, 2014-ben már rendezett világbajnokságot és Lettországgal társrendezőként ők rendezték volna a 2020-as vb-t is. Ami a koronavírus miatt erre az évre csúszott – hiába volt a már említett kampánycélú hokizása –, csakhogy azóta változott a politikai helyzet: mint írtuk, Lukasenko ellen lassan fél éve vannak tüntetések, amik gyakran torkolltak rendőri erőszakba, ellenzékiek bebörtönözésébe; a túlkapásokra jellemző, hogy még tiltakozó hóember ügyében is indult eljárás.

Az elmúlt hónapokban ezért a nemzetközi hokiszövetségre komoly nyomás nehezedett, hogy elvegye a világbajnokság társrendezői jogát Minszktől, a lettek például azt mondták, hogy ők visszalépnek a rendezéstől, ha a fehéroroszok maradnak rendezők. René Fasel, a nemzetközi jégkorong-szövetség (IIHF) elnöke ezért most elutazott Belaruszba, hogy „a helyszínen tájékozódjon”, és természetesen Lukasenkóval tárgyalt.

A belarusz elnök ezen a megbeszélésen egyetlen mondattal elrugaszkodott a jégről, és nagypolitikai dimenzióba szökellt, amikor azt mondta az MTI tudósítása szerint, hogy „a minszki hokiarénák készen állnak a tornára,

országa pedig biztonságos, olyan jelenetek, amelyek a múlt héten Washingtonban a Capitolium megrohamozásakor történtek, náluk nem fordulnak elő.”

És megjegyezte, hogy persze ha a szövetség „nem tudja kezelni néhány ország bizonyos politikai nyomását, akkor az azt jelenti, hogy nem lesz vb Fehéroroszországban”.

Hogy Fasel mit gondolt erről a verbális bodicsekről, azt nem tudjuk, nyilvánosan annyit mondott: „Fehéroroszországban tavaly nyár óta megváltoztak a körülmények. Azért vagyunk itt, hogy kezeljük a helyzetet, és konstruktív megoldásokat találjunk”. Erre még nagyjából két hét van, az IIHF a tervek szerint január végéig dönt a világbajnokság idei megrendezésének feltételeiről, így a helyszínről.

Egyébként a fehéroroszokkal nemcsak „bizonyos államoknak” van problémájuk: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság november végén hivatalos eljárást indított az amúgy Lukasenko vezette belarusz nemzeti olimpiai bizottság ellen, a rendőri erőszak miatt pedig az Európai Unió úgy határozott, hogy szankciókkal sújtja azokat, akik felelősek a brutalitásért.