Komplett városokat ostromolnak meg az újhullámos brazil bankrablók
2020. december 6. – 19:07
Hétfőn és kedden is mintegy 30 fegyveres szállta meg két, egymástól több mint 3000 km-re fekvő brazil település belvárosát. Hatalmas fegyverekkel felszerelkezve lezárták a kiszemelt bankfiók(ok) közvetlen közelét, égő autókkal és kisbuszokkal torlaszolták el az utakat, majd a bank széfjét felrobbantva rengeteg pénzzel távoztak. A két támadásban több ember megsérült, egy túszul ejtett járókelő pedig meghalt. A rablások brutális természete még az erőszakhoz szokott brazil hatóságokat is meglepte, akik az ország egyik legnagyobb hatalmú bűnszervezetét sejtik az akciók mögött.
Ami összeköti a támadásokat, hogy mindkét esetben 30, kifejezetten nagy tűzerőt jelentő fegyvert használó, maszkos, csuklyás férfi vett ostrom alá egy nagyobb területet, mindkétszer túszokat ejtettek, illetve mindkét alkalommal a rendőrőrsök körül lövöldözve jelezték, hogy nem szeretnék, ha a hatóságok közbeavatkoznának. Végül egy robbanószerkezettel törték fel a bank széfjét, majd némi pénzt szétszórva az utakon elmenekültek az éjszakába.
A nagyjából 30 fegyveres előbb Criciúma városát rohamozta meg hétfőn, pár perccel éjfél előtt. Egy részük egyenesen a célpontnak megjelölt bankokba, összesen négybe rontott be, miután több túszt is ejtett, a többiek pedig a bankhoz legközelebb eső katonai rendőrségi épületet vették körbe. Ott folyamatos lövöldözéssel jelezték, hogy nem tartják jó ötletnek, hogy a rendőrség közbeavatkozzon, de a város több bevezetőútját is lezárták felgyújtott autókkal, hogy megnehezítsék a hatóságok dolgát.
A támadás két órán át tartott, eközben könnyebben megsérült egy biztonsági őr és súlyosabban egy rendőr. A rablók ismeretlen mennyiségű pénzzel távoztak, feltehetőleg jól megtervezett módon, utólag ugyanis egy, a városon kívüli kukoricamezőn csak 10 hátrahagyott autót találtak, amiket a meneküléshez használtak.
„Soha nem történt hasonló korábban az államban, főleg nem ilyen mértékű és ilyen erőszakos rablás”
– mondta a dél-brazíliai Santa Catarina állam rablási és emberrablási egységét vezető Anselmo Cruz, aki szerint a rablók olyan kaliberű fegyvereket használtak, amivel egy helikoptert, vagy egy kisebb repülőgépet is simán le lehetne lőni az égről.
„A rettegés éjszakája volt. A város központja úgy nézett ki, mint egy csatatér, több mint 1000 lövést adtak le [a támadók] városszerte” – tette hozzá André Milanese, a helyi rendőrkapitány.
Kedden nagyjából 3500 km-re északra onnan, az ország másik felében, Cametában viszont már halálos áldozata is volt a második rablásnak. Itt ugyanúgy egy nagyobb, nyitott téren álló bank volt a célpont, ahol előbb túszokat ejtettek, majd megakadályozták a hatóságok közbeavatkozását, csakhogy itt nem kaszáltak nagyot, mert a rossz széf falát robbantották ki, amiben épp nem tároltak semennyi készpénzt. A támadás közben az egyik túsz meghalt, egy másik pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Innen autóval és csónakokkal menekültek a támadók, akik az esőerdőből, többnyire a folyón érkeztek.
A két támadás után eddig kilenc embert fogtak el. Hatot még szerdán tartóztattak le, majd három újabb személyt csütörtökön kapcsolt le a rendőrség. Egyiküknél véres ruhákat, több mobiltelefont és egy robbanóeszközt a távolból aktiválni képes távirányítót találtak, a legtöbb elkövetőt viszont még nem sikerült kézre keríteni.
A szervezett bűnözés profilváltása lehet a dologban
Mivel a két, egymást egy napon belül követő rablás hasonlít egy harmadik, még júliusban történtre, helyi biztonsági szakértők úgy vélik, a szervezett bűnözés keze lehet a dologban. Akkor a São Paulo állambeli Botucatuban robbantott fel 30-40 fegyveres egy bankfiókot az éjszaka közepén. Ott is túszejtéssel indult a támadás, amiben két rendőr megsérült, egy támadó pedig a kórházban belehalt sérüléseibe. Ott több bankfiókot is megtámadtak egy este alatt az állig felfegyverzett, golyóálló mellényt viselő támadók.
2019-ben kéttucat fegyveres próbált meg bankautomatákat felrobbantva pénzhez jutni Guararemában, de akkor 11 támadót megöltek a helyszínre siető rendőrök.
Az Associated Press amerikai hírügynökség által megszólaltatott brazil biztonsági szakértő, Cássio Thyone szerint az elmúlt évtizedben egyre gyakoribbá kezdtek válni a hasonló esetek, mindez pedig a szervezett bűnözés és a drogcsempészhálózatok növekvő szerepvállalására utal. Thyone szerint egyértelmű, miért a korlátozott rendőri kapacitással rendelkező kisebb városok lettek a célpontok – Criciúmában mintegy 210 ezren, Cametában 140 ezren laknak –, amikhez kevés bevezető út tartozik, és így nehezebben megközelíthetők, könnyebb végrehajtani a rablásokat.
Mindez viszont a hírszerzés kudarcát is jelzi, ami a biztonsági erők és a helyi rendőrségek közötti kapcsolat hiányából fakad, hiszen egyetlen helyi őrs sincs felkészülve egy hasonló erejű támadásra.
Kattintson ide a legfrissebb hírekért!
Az újhullámos helyi betyárok
Az elmúlt években tapasztalt hasonló rabláshullámot elkezdte Új Cangaço néven emlegetni a helyi média, visszautalva ezzel az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején történt brazíliai banditatámadásokra. A leghírhedtebb alakjuk a brazil puszták szemüveges Rózsa Sándora, Lampião, vagyis Lámpás volt, aki kegyetlenségével alighanem minden hasonló betyáralak közül kiemelkedik.
Lampião és a bandája kisebb városokat támadott meg, túszokat ejtett váltságdíjért, eközben állítólag 1000 embert öltek meg, 200-szor csaptak össze a rendőrökkel, maga Lampião hatszor sérült meg, miközben több száz nőt is megerőszakoltak.
Ők voltak a helyi betyárok, a törvényen kívüliek, azaz cangaçók, akiknek visszatéréséről ír most a média.
Javuló statisztika?
A helyi hatóságok közlése szerint a cangaço-támadások ellenére is javul a bankrablási mutató a világ egyik legerőszakosabb országában. A Pará állami mutatók szerint – ide tartozik a kedden megtámadott Cametá – amíg 2019-ben 15 bankrablással volt dolguk, addig 2020-ban a keddi támadás volt mindössze a harmadik. São Paulo államban 2019-ben 21 bank elleni támadást követtek el, 2020-ban viszont már az első fél évben 14-nél tartottak.
A statisztikát torzítja viszont, hogy a bankok stratégiát váltottak a sorozatos ATM-kifosztások és -robbantások után. Amíg korábban az utcákon tartották a legtöbb automatát, addig a támadásokra válaszul a bankok épületeibe kerültek azok – ezúttal is így robbantották fel az ATM-eket. Csakhogy míg korábban az egymástól távolabb álló ATM-ek ellen intézett támadásokat egyesével számolták be a rablások közé, addig az egy helyre bezsúfolt automaták elleni akciók egy rablásnak számítanak.
A bankok mindenesetre elég sok mindent elkövetnek, hogy ne fosszák ki őket. A brazil ATM-ek többsége kétszer annyiba kerül, mint egy amerikai vagy európai automata, hiszen megpróbálják robbanásállóvá tenni őket, támadás esetén azonnal megfesti a bankjegyeket a festékpatron, és átlagosan 10 speciális szenzor van minden automatában, ami a rablásra figyelmezteti a hatóságokat.
A szomszédban fegyver nélkül is megoldották
Dél-Amerikában nem ismeretlen a filmbe illő bankrablás fogalma, és most itt nem feltétlen a Halálos iramban: Ötödik sebesség látványos széfrablására kell gondolni. 2006-ban Argentínában, azon belül is Buenos Airesben történt szintén egészen hollywoodi rablás, ami ráadásul népi hőst csinált a bankrablókból.
Akkor – 2006. január 13-án, pénteken – egy ötfős banda barikádozta el magát az ország egyik legnagyobb pénzintézetének fiókjában a főváros egyik előkelő elővárosában. Bár a rendőrség villámgyorsan bekerítette a túszokat is ejtő rablókat, óvatosan jártak el, nehogy megismétlődjön egy 2000-ben történt, szintén túszejtéssel párosult bankrablás: akkor egy rabló mellett két túsz is életét vesztette az akcióban, amit lényegében minden tévéadó élőben közvetített az országban.
A 100 rendőrrel szembenéző öt rabló igyekezett jól bánni a túszokkal, az egyiküket még fel is köszöntötték, mivel épp aznap volt a születésnapja. Egészen szürreális jelenet volt, ahogy a rendőrautók fényjelzéseinek villogása közben a Happy Birthday dallamai szűrődtek ki az ostrom alá vett bankból.
A szülinapi köszöntő után nem sokkal pizzát rendeltek a túszoknak, majd minden elcsendesedett bent. Amikor három órával később, helyi idő szerint este 7-kor a rendőrség különleges alakulata berontott, legnagyobb meglepetésükre csak a megkötözött, vagy termekbe zárt túszokat találták, a rablók nyom nélkül eltűntek, miután a bank 400 értékmegőrzőjéből 143-at kirámoltak, mindezt egyetlen lövés nélkül. A bank mindkét kijáratát rendőrök tucatjai figyelték, egy ablak sem volt betörve, és a túszok között sem húzták meg magukat a rablók.
A rablást kitervelő Fernando Araujo nem is tagadta, hogy Hollywood ihlette az akciót, a 2006-os rablásra készülve minden létező bankrablós filmet megnézett, amit csak be tudott szerezni.
Később kiderült, hogy egy, a város alatt húzódó csatornából alagutat ásva jutottak be a bankba – már aki nem a bejáraton sétált be –, itt is menekültek el, és szándékosan engedték el a túszejtés közben a bank biztonsági őrét, hogy véletlenül se legyen az épületben egyetlen fegyver se, nehogy a csehovi értelemben elsüljön a pisztoly, ha már ott van. A szökés előtt fodrászatokból szerzett hajat szórtak szét, hogy megnehezítsék a nyomozók dolgát, majd eltűntek, mint a kámfor.
Amikor a kommandósok berontottak a bankba, a rablók már élőben, tévén nézték az eseményeket. A hatóságok azt hitték, átverhetik a rablókat azzal, ha rábeszélik a tévécsatornákat, félórás csúszással adják le csak a felvételeket. Az átverés nem jött be, de másfél hónap múlva mégis mindenkit elkaptak, az egyik rabló barátnője ugyanis egy veszekedés után feldobta a rendőröknél a férfit. Ennyin csúszott el a tökéletes terv.
