Lengyelország a jogállamisági mechanizmus ellen írt levelet az EU-nak

Hivatalos levélben tiltakozott a lengyel kormány az Európai Unió vezetőinél az ellen, hogy a jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat, írta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Facebookon közzétett bejegyzésében. Morawiecki már múlt héten vétóval fenyegetőzött.

A Facebookon Morawiecki elfogadhatatlannak nevezte a „tetszőleges, politikai jellegű kritériumokon alapuló önkényes mechanizmusokat”. Az MTI szerint azzal érvelt, hogy az ilyen mechanizmus mellőzi az európai jog lényeges, érdemi vonatkozásait, elfogadása pedig a kettős mérce alkalmazásának rögzítését eredményezhetné az Európai Unióban. Morawiecki úgy fogalmazott, hogy Lengyelország nem egyezhet bele a mechanizmus olyan változatába, amely „a politikai és önkényes kritériumokat az érdemi értékelés felé rendeli.”

Az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer a PAP hírügynökségnek csütörtökön megerősítette, hogy a testület megkapta Morawiecki levelét.

Orbán Viktor miniszterelnök már vasárnap hasonló levelet írt, és jelezte, hogy kész megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, ha a tervezett formában a jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését.

Mint írtuk, az Európai Tanács és az Európai Parlament a múlt héten állapodott meg arról előzetesen, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel, és az EP javaslatára szigorítottak a korábbi változaton. A tervezet szerint ha az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A mechanizmus beindításához arra van szükség, hogy az Európai Bizottság megállapítsa, egy tagállamban megsértették a jogállamisági alapelveket, és hogy ez az uniós forrásokkal való visszaélést okoz vagy okozhat. Az Európai Bizottság által javasolt szankciót a tagállamok tanácsának miniszteri szinten, minősített többséggel kell jóváhagynia.

A jogszabály-tervezet hivatalos jóváhagyása akkor következhet, ha megszületik a kompromisszum a pénzügyi csomag többi, még tárgyalás alatt álló eleméről. Ennek része az Unió 2021–2027 közötti költségvetése, és a járvány utáni helyreállítási terv jogi alapjának a lefektetése. A döntéseket legkésőbb november közepén kéne tető alá hozni, hogy a pénzosztás jövő januártól elindulhasson.

Az Európai Parlament legnagyobb frakciói kedden jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar kormányfő vétót helyezett kilátásba, amennyiben az EU a jelenlegi formájában elfogadja a jogállam tiszteletben tartását az uniós támogatásokhoz kapcsoló rendeletet.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

Az EP-ben a járvány miatti rendkívüli intézkedések jogállamiságra gyakorolt hatásairól vitáztak

Csütörtökön közben a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseknek a jogállamiságra, a demokráciára és az alapvető jogokra gyakorolt hatásáról tartott vitát az EP. Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos felszólalásában elmondta: az Európai Bizottság továbbra is minden uniós tagállamban folyamatosan nyomon követi azon rendelkezések arányosságát, amelyeket a járvány elleni küzdelem jegyében vezettek vagy vezetnek be a nemzeti kormányok. Az intézkedések elemzését a jogállami és az alapjogi chartával kapcsolatos jelentésben fogják közzétenni.

Mint mondta, a világjárvány az európai társadalmakban már meglévő különbségeket tovább erősítette, legfőképpen a legkiszolgáltatottabb csoportok életkörülményei tekintetében. Külön kiemelte, hogy a romák, az LMBTIQ kisebbségi csoportokhoz tartozók és az idősebbek váltak a legsérülékenyebbé a válság időszakában. Hozzáfűzte, hogy a bizottság levélben fordult a tagországok illetékes minisztereihez, amelyben fellépést sürgetett a kiszolgáltatott társadalmi rétegek helyzetének enyhítésére, továbbá párbeszédet kezdeményezett a tagállamokkal a járvány miatt egyre súlyosbodó családon belüli erőszak felszámolásáért.

Az MTI szerint a biztos Magyarországgal kapcsolatban kitért arra, hogy a márciusban bevezetett rendkívüli jogrend komoly aggodalomra adott okot. „Most hasonló helyzet lépett fel, tehát jobban oda kell figyelnünk, milyen extra felhatalmazást kap a magyar kormány” – jelentette ki.