Lengyel tüntetések: ez háború

2020. október 28. – 19:32

Lengyel tüntetések: ez háború
Az abortusztiltásról hozott döntés ellen tiltakozók Varsóban, Lengyelországban, 2020. október 26-án – Fotó: Piotr Lapinski / NurPhoto / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Utcai összecsapások, templomok megszentségtelenítése és misék félbeszakítása, traktoros-feminista alkalmi koalíció a kormány ellen, országos sztrájk és forradalmi jelszavak: az abortusztiltásról szóló múlt heti alkotmánybírósági döntés a rendszerváltás óta nem látott kulturális polgárháborút hozott Lengyelországba. Az egyház a baloldal és a fociultrák frontvonalába került, a tüntetők a belarusz szimbolikára rájátszva forradalmat hirdetnek Orbán Viktor lengyel szövetségesei ellen.

„Ez háború” – csütörtök óta ez a jelszava az abortuszt gyakorlatilag betiltó alkotmánybírósági döntés ellen tiltakozóknak Lengyelországban. Jelképük, a vörös villám arcokon, maszkokon, profilképeken jön tömegével szembe, szerdára a varsói autóbuszokra és villamosokra is felkerült a női szolidaritás jele.

A demonstrációk hatodik napjára országos női sztrájkot hirdettek az aktivisták. Az egyetemisták is szünnapot kaptak, Rafał Trzaskowski varsói polgármester (júliusban az ellenzék jelöltjeként két százalékponttal kapott ki az elnökválasztáson a konzervatív Andrzej Dudától) pedig meghirdette, hogy a varsói kórházakban egyelőre minden lengyel nőn elvégzik az abortuszt, aki erre idáig jogosult volt. Jogilag még megtehetik: az alkotmánybíróság csütörtökön hirdette ki a tüntetéseket kiváltó döntését, de az még nem hatályos.

Európai összehasonlításban valójában idáig is nagyon kevés legális abortuszt végeztek Lengyelországban, a 38 milliós országban évente mindössze ezret (a negyedakkora Magyarországon kb. 30 ezret). Máltán kívül eddig is Európa legszigorúbb abortusztörvénye volt a lengyel. A művi terhességmegszakítás engedélyezéséhez három feltétel valamelyike kellett: ha az anya életét a terhesség súlyosan veszélyezteti; nemi erőszak után; valamint akkor, ha a magzatnak nagy valószínűséggel súlyos fejlődési rendellenessége van vagy életképtelen. A mostani alkotmánybírósági döntés az utóbbi lehetőséget törli el, és mivel a terhességmegszakítások 98 százalékát idáig is éppen erre hivatkozva hajtották végre,

a döntéssel az abortusz lényegében teljesen törvényen kívülre kerül Lengyelországban.

A döntés közvetlenül tehát arról szól, hogy nem engedik abortálni például a Down-kóros, vagy az orvosi vizsgálatok szerint kis túlélési eséllyel rendelkező gyermekeket. Az egyházi és az életpárti szóhasználatban ezt hívják eugenikus abortusznak, a lengyel alkotmánybíróság indoklása szerint azonban ez alkotmányellenes, mert az élethez való alapvető jog elve nyilvánvalóan sérül, az élet pedig a fogantatással kezdődik.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

Szüljék meg, hogy el lehessen temetni

Az idáig is szigorú abortusz-szabályozás forrása a katolikus egyház és az állam közötti rendszerváltás utáni egyezség volt. A lengyeleknél csak „kompromisszumként” emlegették az eddigi szűk lehetőségeket, amit azonban a katolikus vezetés és a jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) már hosszabb ideje szeretett volna felülírni. A párt tényleges vezetője, az októberben miniszterelnök-helyettesként a kormányba is visszatérő Jarosław Kaczyński szerint az életképtelen magzatoknak is meg kell születniük, hogy megkeresztelhessék őket, nevet kaphassanak és eltemethessék őket. A PiS képviselői már 2016-ban is szerették volna szigorítani a törvényt, a kormánypárt azonban a tiltakozások és a politikai kockázatok miatt korábban mindig visszakozott.

Most azonban nem a parlamenti többség, hanem az alkotmánybíróság döntött, miután 2017-ben az alsóház, a szejm 111 képviselője (nagyrészt a jobboldali koalíció tagjai) kezdeményezte az alkotmányossági felülvizsgálatot. Az alkotmánybíróságon belül pedig a PiS delegáltjainak van meghatározó többsége, miután a 2015-ös kormányra jutásuk után – az ellenzék szerint illegitim módon – visszavonták három alkotmánybíró kinevezését, és a saját embereiket ültették a helyükre. A testület elnöke, Julia Przyłębska Kaczyński közeli szövetségesének számít.

Andrzej Duda, Lengyelország elnöke kinevezi a lengyel alkotmánybíróság új elnökét, Julia Przylebska bírót a varsói elnöki palotában 2016. december 21-én – Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images

Az alkotmánybíróság döntése ugyan formailag független, de az ellenzék azt egyértelműen a PiS és a katolikus egyházi vezetés felelősségének tartja. Szerintük a kihirdetést szándékosan időzítették a Lengyelországban is napról-napra súlyosbodó (kedden 132 koronavírusos beteg halt meg, és 16 300 új fertőzöttet regisztráltak az országban) járványhelyzetre, abban bízva, hogy így kisebb tere lesz az utcai tiltakozásoknak.

Pénteken, az alkotmánybírósági döntés másnapján a kormány további szigorító intézkedéseket jelentett be, a közösségi összejövetelek létszámát öt főben korlátozva. A krakkói Jagelló Egyetem vezetése szerint ebben az egészségügyi válsághelyzetben „rendkívüli felelőtlenség” volt kihirdetni az ítéletet, amiről lehetett tudni, hogy tömeges demonstrációkat fog provokálni.

Ha nem jönnek a rendőrök, eltalicskázzuk a papokat

A járványszabályokkal nem törődve rögtön be is indultak a tiltakozások, amik azóta is szinte napról-napra erősödnek, ezek a szervezők szerint az elmúlt évek legnagyobb tüntetései. Hétfőn a sok ezer tiltakozó 150 városban állított blokádokat az utakon, a radikálisabbak több templomot is gyakorlatilag megrohamoztak. II. János Pál pápa szobrát vörös festékkel öntötték le, több templom falára az Abortion without Borders (Abortusz határok nélkül) nemzetközi NGO nevét és telefonszámát fújták fel.

Volt, ahol a papoknak obszcén jeleket mutattak, és több helyen megzavarták a szertartást. Poznańban egy pap félbeszakította a szentmisét és kihívta a rendőröket, miután a demonstrálók mise közben táblákkal álltak az oltár elé: „imádkozzatok az abortuszhoz való jogért”, „a katolikusoknak is szüksége van abortuszra”, és keresztre feszített nőket ábrázoló képeket osztogattak a híveknek.

Az abortusz szigorítását a lengyel katolikus egyház vezetői régóta szorgalmazták, és aktívan lobbiztak is érte, de mint hangsúlyozzák, a döntést nem ők hozták meg. Az alkotmánybírósági határozatot a konzervatívabb Jędraszewski krakkói érsek és a Lengyel Püspöki Konferencia centristának számító elnöke, Gądecki poznańi érsek ugyanakkor egyaránt lelkesen üdvözölte, hatalmas örömnek nevezve, hogy éppen Szent II. János Pál pápa ünnepén született meg a szerintük történelmi döntés.

Tüntetők a Poznanban található székesegyházban 2020. október 25-én – Fotó: Piotr Skornicki / Agencja Gazeta / Reuters
Tüntetők a megmozdulás legfontosabb jelképeivel Wroclaw-ban – Fotó: Tomasz Pietrzyk/Agencja Gazeta / Reuters

Ez azonban a lengyel társadalom egészében kisebbségi vélemény. A közvélemény-kutatások szerint csak 10-15 százalék szeretett volna szigorítani, kb. az emberek fele maradt volna a törvény eddigi kompromisszumánál, míg 30-40 százalék liberalizáláspárti. Bár a lengyel társadalom a szekulárisabb európai országokhoz, például Magyarországhoz képest is erősen katolikus (a lengyelek 40 százaléka hetente jár misére), egyházi kérdésekben Lengyelország erősen megosztott, és a magas kiindulóértékhez képest ott a leggyorsabb az elvallástalanodás, a fiatalok között 51 százalék már nem tartja magát vallásosnak.

A PiS és a katolikus egyház közötti nem hivatalos szövetség, a vallás átpolitizálása erőforrásokat, de ideológiai béklyót is jelent: ahogy a legutóbbi választást „a hagyományos családi erkölcsök vs melegjogok” ideológiai háborúja dominálta, az abortuszvita most eszkalálja az egyházzal szembeni ellenérzéseket.

„Hallották Gądeckit, a püspököt? Hogy milyen boldog, hogy betiltják az abortuszt Lengyelországban? Hogy mennyire örülnek az egyházi szadisták? Tudják, hogy fogják ünnepelni a győzelmüket a katofanatikusok?”

- hívta a templomok elé a tüntetőket a tiltakozások egyik fő szervezője. Marta Lempart a Strajk Kobiet („Női Sztrájk”) feminista mozgalom radikális vezetője, aki azt mondja, a konkrét ügyön túl itt egy brutális szabadságharcról van szó, „a kormány pedig bassza meg az abortusztörvénnyel és az összes többivel együtt, amit az elmúlt öt évben tettek”.

Harcoljatok!

A durvább esetekben már a Pussy Riot provokációit idéző mostani megmozdulások radikalizmusa új szín a lengyel protestkultúrában. Az egyházi vezetés és a jobboldal precedens nélküli agresszióról, a templomok megszentségtelenítéséről beszél. De a tiltakozók is háborús retorikát használnak, „mostantól mindannyian harcosok vagyunk” – posztolja Olga Tokarczuk, a Nobel-díjas feminista lengyel írónő, és az utcai jelenetekből is erős válogatásokat látni. A rendőrök némi paprikaspray-használattól és pár tüntető bevitelétől eltekintve egyelőre alapvetően passzívak, főleg a jobboldali ellentüntetőktől igyekeznek elválasztani a demonstrálókat.

Itt nemcsak a Magyarországon is ismerős vehemens nyugdíjasokról van szó, hanem a militáns szélsőjobbról, többek között a szervezett összecsapások, az ustawka miatt is Európa-hírű lengyel fociultrákról. A varsói Aleksandra székesegyházat például a Legia Varsó keménymagja vette körbe, a jobboldali retorika szerint a barbárokkal szemben, a civilizáció védelmében. Az ismert ultranacionalista Robert Bąkiewicz bejelentette, hogy megalapította a „Nemzeti Gárdát”, hogy a katolikus önvédelem nevében számoljon le a „neobolsevik forradalmárokkal”.

„Az igazság kardja függ felettük, ha kell, porrá zúzzuk őket és megsemmisítjük ezt a forradalmat. A baloldali csoportok azt mondják, ez háború. Igen, ez háború, és mi háborúba megyünk”

- jelentette ki.

Bár a jobboldaliakat először egy pap hívta be védeni a templomot, a lengyel katolikus egyház feje inkább pacifikálni szeretné a helyzetet. „Nem lehet azt várni a hívektől, hogy megtagadják hitük egyik alapját, minden élet tiszteletét a fogantatástól a természetes halálig” – mondta a támadásokra reagálva Wojciech Polak érsek, azt hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a keresztényeknek a konfliktus mérséklése, nem pedig az eszkalálása az erkölcsi kötelessége.

Dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét

Kedd este azonban Lengyelország tényleges vezetője, Jarosław Kaczyński sokkal harciasabb hangot ütött meg. „A templomainkat minden áron meg kell védeni” – jelentette ki, és felszólította a kormánypárt támogatóit, hogy mindannyian vegyenek részt az egyház védelmében. Szerinte a demonstrációk a koronavírus miatt sok emberéletbe fognak kerülni, a járványügyi korlátozások megszegésével a résztvevők súlyos bűncselekményt követnek el, ezért a hatóságoknak nemcsak joga, de kötelessége is fellépni.

„Az egyház elleni támadásokkal Lengyelországot akarják elpusztítani”, a lengyel nemzet történelmének akarnak véget vetni

- mondta.

Jaroslaw Kaczynski a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője őrök biztosította sorfal mögött a varsói parlamentben 2020. október 27-én. A védelemre az ellenzéki Polgári Koalíció tiltakozása miatt volt szükség – Fotó: Slawomir Kaminski / Agencja Gazeta / a REUTERS

A kormánypropaganda a nemzet atavisztikus ellenségei közé sorolja nagyjából a teljes parlamenti ellenzéket is, a közmédia azzal próbálja hitleteleníteni az abortuszellenes mozgalmat, hogy a villám jelképüket a náci szimbolikával hozza összefüggésbe. Az állami tévé híradójában (a köztévé három napja kötött egyezséget a katolikus egyházzal újabb vallási műsorokról és a mindennapi miseközvetítésről, a megállapodás részleteit üzleti titokra hivatkozva nem hozzák nyilvánosságra) az abortusz-szabályozást támadó ellenzéki képviselők képe alá a mérsékelten semleges „baloldali fasizmus pusztítja Lengyelországot” feliratot biggyesztik.

Munkás-paraszt összefogás, feminista tagozat

Az egyértelmű, hogy a tiltakozások mellé állt az ellenzék is, egy baloldali képviselőnő maga is demonstrált egy misén, amit azzal indokolt, hogy sokáig finomabb eszközöket használtak, de annak nem volt semmi hatása. Trzaskowski, a Polgári Platform (PO) varsói polgármestere ugyan a békés fellépést szorgalmazza, de egyértelműen szolidaritásáról biztosította a tüntetőket. Demonstrációk ugyanakkor olyan kisebb településeken is vannak, ahol az ellenzéknek nincs hátországa, és

a tiltakozásokhoz csatlakozott egy bányász szakszervezet is, sőt gazdálkodók, akik traktoros blokáddal kerültek most alkalmi koalícióba a női jogok védelmezőivel.

Hogy egy traktoros-bányász-feminista szövetség mennyire vicckategória vagy politikai realitás, más kérdés, de Lengyelországban a szélesebb összefogásnak jól ismert a jelentősége: a Szolidaritás azzal lett a legerősebb ellenzék Kelet-Európában a rendszerváltás előtt, hogy sikerült megvalósítaniuk a munkás-diák-értelmiségi összefogást a rezsimmel szemben.

A tiltakozások szervezői most valami ilyesmire játszanak. A járványintézkedések miatti elégedetlenséget is próbálják becsatornázni, a legális abortuszon túl az egészségügy plusz támogatását követelik és gazdasági segítséget akarnak a vállalkozóknak (a kormány gyorsan be is jelentett egy átszámítva 150 milliárd forintos segélycsomagot).

A Női Sztrájk kedden azonban már a kormány lemondását követelte. Láthatólag rájátszanak a szintén női vezetésű belarusz tömegtüntetésekre is: „Belaruszhoz hasonlóan felállítjuk a Konzultatív Tanácsot, ami azon fog dolgozni, hogy kitakarítsa azt a kuplerájt, amit a PiS teremtett!” – jelentette be Marta Lempert.

Marta Lempart, a „Women's Strike” szervezet vezetője mikrofonba beszél a lengyel alkotmánybíróság által az abortusz szinte teljes betiltását elrendelő ítélet elleni tiltakozás során Varsóban, a Parlament előtt 2020. október 27. – Fotó: Maciek Jazwiecki / Agencja Gazeta / Reuters

Vigyázó szemetek Dublinra vessétek

Ha az ellenzéki narratívának megfelelően valóban Kaczyńskiék hozták meg a tényleges döntést az abortusztiltásról azért, hogy a járványkrízist kihasználva borítsák az eddigi status quót, azzal a feltételezések szerint a koronavírus miatti gazdasági nehézségeket felülírva akarhatják újra egységbe terelni a jobboldali tábort.

A Kaczyński számára személyesen is fontos állatvédelmi törvény beterjesztése váratlanul koalíciós válságot okozott, és bár azt végül emiatt nem bocsátották szavazásra, meg kellett erősíteni a saját radikálisabb frakcióját és az egyház támogatását is. Az abortuszdöntéssel eszerint a rebellis kisebb koalíciós társ, a katolikus-konzervatív Solidarna Polska vitorlájából akarta kifogni a szelet.

A kérdés, hogy ennek nem lesz-e túl nagy az ára politikailag. Az ellenzéki elemzők most az ír példát hozzák fel, ahol az abortusztilalomhoz való ragaszkodás a katolikus jobboldal szempontjából visszaütött, és 2018-ban végül népszavazással döntöttek a liberalizálás mellett.

Alakul a családvédő internacionálé, aktív magyar fellépéssel

Nemzetközi szempontból van azonban egy ennél aktuálisabb és magyar szempontból is fontos vonatkozása a lengyel abortuszháborúnak. Ugyanazon a napon, amikor a varsói alkotmánybíróság gyakorlatilag megtiltotta a művi terhességmegszakítást, amerikai vezetéssel született egy nemzetközi abortuszellenes deklaráció is. Ezt a „genfi konszenzust” több muszlim, latin-amerikai és afrikai ország mellett Európából csak Magyarország, Lengyelország és Belarusz írta alá, és alapvetően a hagyományos családmodell és a nemzeti szuverenitás mellett áll ki.

Bár a dokumentum az emberi jogi érvelés nyelvét használja, alapvetően az abortusz ellen szól, azt hangsúlyozva, hogy az ENSZ-ben uralkodó megközelítéssel szemben az abortusz nem nemzetközi jog, minden ország saját maga dönthet róla, a tiltást is beleértve. A deklaráció a november 3-i amerikai elnökválasztás előtt egy új nemzetközi szövetségnek ágyaz meg a témában, és a beszámolók szerint Novák Katalin révén a magyar kormány kifejezetten aktív szerepet játszott a tető alá hozásában, ebben pedig az a Lengyelország az EU-n belüli egyetlen szövetségese, amelyik még aznap bejelentette a döntést, mely után ideológiai alapú polgárháború kezdődött az utcákon.

Itthon semmilyen módon nem tervezik megváltoztatni az abortusz magyarországi szabályozását – válaszolta sajtókérdésre a magyar kormány.