Plexifalak és egy légy lett főszereplő az alelnökjelöltek vitáján

2020. október 08. – 08:06

frissítve

Plexifalak és egy légy lett főszereplő az alelnökjelöltek vitáján

Másolás

Vágólapra másolva

Mike Pence amerikai alelnök és Kamala Harris kaliforniai szenátor, a demokrata Joe Biden alelnökjelöltjének tévévitája jóval visszafogottabbnak bizonyult, mint az elnökjelölteké, de a kellemetlenebb kérdésekre egyikük sem volt hajlandó egyenes választ adni. Mindkét jelölt viszonylag jól szerepelt, azonban mindketten jobbak voltak egymás támadásában, mint a támadások kivédésében.

A koronavírus miatt plexifalak mögött csapott össze egymással magyar idő szerint csütörtök hajnalban Mike Pence alelnök és Kamala Harris kaliforniai szenátor az amerikai alelnökjelöltek vitáján, amit a Utah-i Egyetem kampuszán rendeztek. Egy kis ideig egy Pence hajára szálló, és makacsul ott maradó légy lett az egyik főszereplő, de a vitán szó esett a járványról, a gazdaságról, a legfelsőbb bíróságról és a rasszizmusról is.

A két politikusnak sikerült jóval civilizáltabb stílusban vitáznia, mint nyolc nappal ezelőtt Donald Trump elnöknek és demokrata kihívójának, Joe Bidennek, akik valóságos iszapbirkózást rendeztek az első elnökjelölti vitán. Pence és Harris is viszonylag jól szerepelt, azonban mindketten jobbak voltak egymás támadásában, mint a támadások kivédésében. Mind Pence, mind Harris terelni kezdett, amint számára kellemetlen téma került elő.

Ide kattintva olvashatóak a Telex legfrissebb hírei.

A vita moderátora Susan Page, az Egyesült Államok egyik legolvasottabb napilapja, a USA Today washingtoni irodájának vezetője volt. Ő az első nem televíziós újságíró 1976 óta, aki elnökjelölti vagy alelnökjelölti vitát vezetett.

A csütörtök hajnali vita több okból is fontosabbnak ígérkezett, mint az alelnökjelölti viták általában. Egyrészt Trump koronavírus-fertőzése miatt nem tudni, pontosan hogyan tud részt venni majd a november 3-i elnökválasztásig hátralévő kampányban, és az is bizonytalan egyelőre, hogy az október 15-re és 22-re tervezett két elnökjelölti vitát meg lehet-e majd rendezni.

Az elnökjelöltek életkora is hozzájárult az alelnökjelölti vita fontosságához. Az elnök 74, Biden pedig 77 éves jelenleg. Utóbbi ezzel a valaha volt legidősebb elnökjelölt. Az eddigi legidősebb elnök, Ronald Reagan második ciklusa végén érte el ezt az életkort. Biden 86 éves lenne egy esetleges második ciklus végére, és már azt is belengette, hogy ha nyer, csak egy ciklust vállal, így Harrisnek komoly esélye nyílhat az elnökjelöltség és akár az elnökség megszerzésére is négy év múlva. Emiatt pedig a csütörtök hajnali vita komoly megmérettetés volt számára.

A koronavírus volt a középpontban

A vita első témája a koronavírus-járvány, illetve annak kezelése volt. Az amerikai szavazók szerint ez a legfontosabb ügy jelenleg, mellyel az Egyesült Államoknak szembe kell néznie. Kamala Harris rögtön támadásba lendült. Rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban több mint 7,5 millió amerikai kapta el a vírust, amivel összefüggésben már több mint 211 ezren haltak meg az Egyesült Államokban, és a valaha volt legnagyobb elnöki kudarcnak nevezte a járvány (nem) kezelését.

Harris azzal vádolta meg a Trump-adminisztrációt, hogy eltitkolták, majd megpróbálták elbagatellizálni a vírus súlyosságát, és nem tesznek eleget a frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozókért, akiket így gyakorlatilag feláldoznak. A demokrata alelnökjelölt szerint több mint fél évvel a járvány kitörése után Trumpnak még mindig nincs egy egyértelmű terve a vírus visszaszorítására, ellentétben Bidennel.

Pence, a fehér házi koronavírus-munkacsoport vezetője, az USA koronavírus-ellenes intézkedéseinek felelőse azzal válaszolt, hogy szerinte az elnök szinte azonnal megtiltotta a járvány berobbanásakor a beutazást Kínából (valójában ezt nem tette meg), ezzel pedig amerikai életek százezreit mentette meg. Az alelnök azt is kijelentette, hogy a hamarosan elkészülő vakcina milliókhoz fog eljutni még az év vége előtt.

Kamala Harris jegyzetel az alelnökjelölti vita alatt.
Fotó: Eric Baradat / AFP

Harris arra a kérdésre, hogy beadatna-e magának olyan vakcinát, amit még a választás előtt vagy azután nem sokkal hagy jóvá az elnök, azt válaszolta, hogy ha az Egyesült Államok fő infektológusa, Anthony Fauci is jóváhagyja, akkor ő lesz az első. Ha viszont csak az elnök, akkor biztosan nem.

A témának külön apropót adott az, hogy az elnök maga is koronavírusos és még legalább húsz ember a környezetéből (Pence utoljára nyolc napja találkozott Trumppal, de negatívak lettek a tesztjei). Többségük részt vett azon a Fehér Ház Rózsakertjében szeptember 26-án tartott fogadáson, melyen az elnök a republikánus elit jelenlétében bejelentette, hogy az ultrakonzervatív Amy Coney Barrettet jelöli az elhunyt liberális főbíró, Ruth Bader Ginsburg megüresedett helyére. Az eseményről készült felvételeken az látszik, hogy alig volt valaki, aki maszkot viselt a résztvevők közül, és egyáltalán nem tartották egymástól a biztonságos távolságot.

A vita moderátora megpróbálta felelősségre vonni az alelnököt az esemény miatt, Pence elsőre kitért a válaszadás elől, majd azzal védekezett, hogy a rendezvényt szabad téren tartották. Amikor az alelnöki pozíció fontosságáról, és az azzal járó felelősségekről kérdezték,

Pence Bident, az előző alelnököt kezdte támadni.

Azzal érvelt, hogy az igazi kudarc nem a mostani kormányzat koronavírus-ellenes küzdelme, hanem az Obama-adminisztráció sertésinfluenza (H1N1) elleni intézkedései voltak, ugyanis azt nem 7,7 millióan, hanem 60 millióan kapták el az Egyesült Államokban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az USA-ban több mint 12 ezren vesztették életüket a H1N1 vírus következtében, míg a koronavírusnak már több mint 211 ezer halálos áldozata van.

Arra a kérdésre, hogy az elnökjelölteknek meg kéne-e osztaniuk a szavazókkal részletes információt az egészségükről, Pence megint nem válaszolt, ehelyett inkább megköszönte a lábadozó elnök nevében az érte elmondott imákat. Harris ezzel szemben egyértelmű igennel válaszolt a kérdésre, és kontrasztba állította a transzparens Bident az elnökkel.

Majd azzal a lendülettel rámutatott, hogy Trump nemcsak az egészségével kapcsolatban nem oszt meg minden információt, hanem a vagyonáról sem, utalva az elnök adóbevallására. Ezt a New York Times szivárogtatta ki szeptember végén, miután négy év elteltével sem hozta Trump nyilvánosságra. Harris aggályosnak nevezte, hogy az elnöknek 400 millió dollárnyi adóssága van, illetve azt, hogy nem tudni pontosan, Trump kiknek tartozik ezzel a pénzzel.

Komoly szerepet kapott a gazdaság és a klímavédelem is

Pence kifejtette, hogy nem a koronavírus, hanem a gazdaság az igazi tét a november 3-i választáson, ugyanis Biden mindenkit megadóztatna. Harris ezt rögtön cáfolta, Biden programjában ugyanis csak az évi 400 ezer dollár (kb. 120 millió forint) felett keresők megadóztatása szerepel. A kaliforniai szenátor szerint az ebből befolyó pénzt többek között oktatásra és a diákhitel tartozások csökkentésére fordítanák.

A klímavédelemről az alelnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok jól járt azzal, hogy kiléptek a párizsi klímaegyezményből, hiszen az abban foglalt szigorú feltételek visszavetették az amerikai gazdaságot, ahogyan a demokraták progresszív szárnya által propagált Green New Deal is tenné. Ettől Biden megpróbált elhatárolódni az első vitán.

A Twitteren rögtön kiszúrták a Pence fejére szálló legyet.
Fotó: Eric Baradat / AFP

Harris erre válaszul kijelentette, hogy a Moody’s szerint Biden gazdasági tervezete 7 millióval több új munkahelyet jelentene, mint Trumpé, ráadásul ezek zöld munkahelyek lennének. Ezen kívül arról is beszélt, hogy Pence kijelentéseivel ellentétben nem tervezik teljesen betiltani a költséghatékony, ám környezetszennyező repesztéses olajbányászatot (fracking), amiért sokan kampányoltak a Demokrata Párt balszárnyán – többek között Harris is, mint arra Pence rámutatott.

A legfelsőbb bíróság kérdésére az alelnökjelölti vitán is kitértek. Harris azzal vádolta a republikánusokat, hogy az új főbíró segítségével a koronavírus-járvány közepén akarják megszüntetni Obama egészségügyi reformját, az Obamacare-t, ami millióknak nyújt ingyenes egészségbiztosítást.

Pence azzal kérdezett vissza, hogy igaz-e, hogy a demokraták kibővítenék a legfelsőbb bíróság létszámát, ha a republikánusok még az év vége előtt jóváhagynák Trump jelöltjét. Erre a kérdésre Biden nem volt hajlandó válaszolni a múlt héten, ahogy Harris sem a csütörtök hajnali vitán. Ehelyett inkább Abraham Lincoln elnök példáját hozta fel, aki 27 nappal a választás előtt (most is annyi van még hátra) úgy határozott egy legfelsőbb bírósági üresedésnél, hogy az új bírót a választás győztese jelölje majd ki.

A moderátor egy fontos kérdésére az eddig említetteken kívül Pence sem volt hajlandó válaszolni, mégpedig arra, hogy mit tenne, ha Trump nem lenne hajlandó a békés hatalomátadásra, ha veszít. Az elnök ugyanis több alkalommal is utalt arra, hogy nem tartja megfelelőnek a levélszavazást, és ha a csalás legkisebb gyanúja is felmerül, nem feltétlenül lesz hajlandó átadni a hatalmat.

A vita végén a rasszizmus kérdése is előkerült (Harris az első fekete, illetve ázsiai-amerikai alelnökjelölt az amerikai történelemben). Pence a 26 éves Breonna Taylor márciusi haláláról kijelentette, hogy a louisville-i vádesküdtszék helyes döntést hozott, amikor felmentette az ártatlan nőt lelövő három rendőrt. Azt is mondta, hogy az amerikai rendőrségeken nem rendszerszintű a rasszizmus, és elítélte a George Floyd halála után kezdődő „lázongásokat és fosztogatásokat”.

Harris ezzel szemben kijelentette, hogy igenis létezik rendszerszintű rasszizmus a rendvédelmi erőknél, sőt Trump is rasszista, hiszen rendszeresen „erőszakolóknak” és „bűnözőknek” nevezi a mexikóiakat, elsőre nem volt hajlandó elítélni a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket az elnökjelölti vitán, ahogyan a 2017-es charlottesville-i tüntetések után sem tette.

A légy közbeszólt

A vita legemlékezetesebb jelenete mindezek ellenére az volt, amikor a vita végéhez közeledve egy légy szállt Pence feje tetejére, ahonnan nem is mozdult el két percen keresztül, valóságos tweetcunamit indítva el, amibe Joe Biden is gyorsan beszállt.

Összességében véve mindkét fél jóval kulturáltabban vitázott, mint Trump és Biden az előző héten, azonban egyikük sem tudott egyértelműen a másik fölé kerekedni. Ez pedig Bidennek kedvez, hiszen jelenleg 9,5 százalékos az előnye az országos felmérésekben, és a csatatérállamokban is jobban áll. A FiveThirtyEight modellje szerint 40 ezer szimuláció alapján 100-ból 84-ben Biden, 16 esetben Trump győzne november 3-án. Az esélyekről és az állásról, valamint a Trump pozitív koronavírustesztjét követő bizonytalanságról itt írtunk részletesen>>>

(Borítókép: Kamala Harris kaliforniai szenátor és Mike Pence alelnök az alelnökjelöltek vitáján 2020. október 7-én. Fotó: Robyn Beck / AFP)