Szakértők szerint a kötelező maszkviselés és az ingyenes teszt is hasznosabb, mint a negyedik oltás általános bevezetése

A negyedik oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben – olvasható abban a szakmai állásfoglalásban, amit a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői adott ki. Ennek tagja többek között Falus Ferenc, korábbi tisztifőorvos, Falus András immunológus, Duda Ernő virológus és Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász.

„Csak harmadlagos feladat lehet a 4. oltás bevezetése, de a jelenlegi, az egészségügyi
rendszert extrém módon terhelő helyzetben nem kritikusan fontos intézkedés,
különösen nem az ellátó rendszert indokolatlanul túlterhelő egyedi páciens-háziorvos,
illetve páciens-oltóorvos konzultációkra épülően” – írják.

Az oltatlanok magas száma miatt az a legfontosabb, hogy minél többen vegyék fel az első, illetve a második oltást, és hogy biztosítva legyen a harmadik oltás, amire az idővel csökkenő védettség megerősítése miatt van szükség. Úgy látják: a negyedik oltás azonnali, általános bevezetésével túlterhelhetik az oltóközpontokat és a háziorvosokat, erősíthetik az oltatlanok körében az oltás hatékonysága iránti bizalmatlanságot és elterelhetik a figyelmet az egyéb fontos járványügyi intézkedésekről.

A negyedik oltás bevezetésénél is fontosabb intézkedésnek tartják többek között az FFP 2-es maszkok használatának előírását tömegközlekedési eszközökön és zárt terekben; FFP 2-es maszkok biztosítását rászorulóknak; minimum heti egy ingyenes nyálteszt biztosítását a Taj-számmal rendelkezők számára; a zárt térben tartott nyilvános rendezvények létszámának korlátozását; a hibrid oktatás feltételeinek megteremtését; oltópontok átszervezését; a karantén intézkedések újraszabályozását és a nemzetközi oltási igazolványra való átállást, illetve a „hitelét vesztett nemzeti védettségi igazolvány felszámolását”.

A kormány január közepén jelentette be, hogy a teljes felnőtt lakosság számára elérhetővé teszi a koronavírus elleni oltások negyedik adagját is, amire akkor nem volt példa máshol. Mindenhol csak sokkal szűkebb rétegek kérhetik a negyedik oltást, ha egyáltalán elérhető. Nem azért, mert ne lenne elég vakcina, hanem mert a legtöbb szakértő és tudományos testület álláspontja szerint egyelőre nincs értelme a teljes népességet negyedszer is beoltani. (Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.) Orbán Viktor azt mondta, hogy az operatív törzs szakmai ajánlása alapján döntöttek a negyedik oltásról. Január 15. óta akkor lehet felvenni negyedik adagot, ha a harmadik oltástól számítva legalább négy hónap eltelt, és a páciens háziorvosa vagy az oltóorvos azt indokoltnak tartja. A pécsi klinikán másnap már mintegy harminc ember – köztük egy 102 éves férfi – kapta meg a negyedik oltást.

Az állásfoglalást kiadó szakértők csak az alábbi csoportok számára javasolják a negyedik oltást:

• betegségük vagy kezelésük következtében immunhiányos illetve immunszuppresszált
  betegek (például immunszuppresszív gyógyszert szedők, transzplantáltak, aktív kezelés
  alatt álló daganatos betegségben szenvedők, immunhiányos betegek, HIV
  fertőzöttek)
• 60 év feletti, alap-immunizációként két Sinopharm-oltást kapott személyek, akiket ezt
  követően egy darab nyugati vakcinával oltottak
• kiemelt kockázatú egészségügyi dolgozók (például Covid-osztályon dolgozók),
  amennyiben a 3. oltást több mint 4 hónapja kapták meg, és idősebb korosztályhoz
  tartoznak.

Mint írják: igaz ugyan, hogy a jelenleg terjedő omikron erősen fertőző, a harmadik oltás mégis megfelelő védelmet biztosít a súlyos megbetegedéssel szemben. A negyedik oltásról viszont még nincs elégséges szakmai tapasztalat, de az első izraeli adatok nem mutatnak extra védettséget az új variánssal szemben. (Izraelben vezették be a világon először a negyedik oltást.) A negyedik oltásra akkor lesz szükség, ha újabb antigén célpontú vakcinák érkeznek, vagy a járvány jellemzői jelentősen megváltoznak, olvasható az állásfoglalásban. Az állásfoglalás aláíróinak névsora: Balkányi László, Cserni István, Duda Ernő, Falus András, Falus Ferenc, Kósa István, Pusztai Erzsébet, Rékassy Balázs, Sarkadi Balázs, Török Zsolt, Vitrai József.

A negyedik oltás általános bevezetése ellen szólhat, hogy míg a világ legfejlettebb hét országban már a lakosság csaknem 70 százaléka kapott védőoltást, míg például Afrikában csak minden tizenötödik ember kapta meg a vakcinát, így viszont nagyon nehéz lesz megállítani a járványt. Szintén a rendelkezésre álló vakcinák egyenlőtlen elosztásáról beszélt egy alkalommal Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója.

„Gondoljunk bele abba, hogy a világon jelen pillanatban van körülbelül ötven ország, ahol egyébként a világ lakosságának a húsz százaléka él, ahol az átoltottság 6 százalék. Ezek azok a területek, ahol nagy valószínűséggel az új variánsok majd meg fognak jelenni. De nem kell elmenni a világ végére, Magyarországon is óriásiak az egyenlőtlenségek.”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is arra hívta fel a figyelmet nemrég, hogy fontosabb lenne azt a rengeteg embert beoltani a világon, akik nem hogy emlékeztető, de még csak egy vagy két oltást sem kaptak, így nem védettek a súlyos megbetegedés ellen sem.