A kórházba kerültek 40 százaléka oltott? Hogy lehet ez, és miért mutatja mindez mégis az oltások hatásosságát?

Sokakat meglephetett Kásler Miklós január 9-i interjúja az Inforádióban, amikor a humánerőforrás-miniszter azt mondta: a negyedik hullámban kórházba került 17 ezer ember 60 százaléka nem volt beoltva, 40 százaléka viszont igen. Megtudhattuk azt is, hogy az intenzív osztályon összesen kezelt 1850 embernél 70 százalék volt az oltatlanok és 30 százalék az oltottak aránya. (Reméljük, ezek az adatok megbízhatók, mert a Kásler által közölt számok más területen nagyon nincsenek rendben, és igen magas kórházi halálozásra utalnak.)

A fenti adatok alapján első látásra elég magasnak tűnik az oltottak aránya a kórházban kezeltek és az intenzív osztályra kerülők körében. Vajon minek akkor az oltás, ha csak ennyi a különbség a kórházakban és az intenzíveken kezelt oltott és oltatlan emberek között? – tehetnénk fel nagyon laikusan a kérdést. Régen volt már, amikor matekot tanultunk, és most jöjjön egy kis alapszintű statisztika is: nézzük meg lépésről lépésre, miért lehet nagyon könnyen félreértelmezni ezt az adatot, ami egyáltalán nem az oltások hatástalanságát mutatja.

Induljunk ki abból, hogy amikor senki nem volt beoltva, értelemszerűen az összes kórházba került ember oltatlan volt. Minél több embert oltanak be, annál nagyobb a valószínűsége, hogy oltottak is kórházba kerülnek, hiszen a vakcinák nem adnak teljes védelmet, leginkább a súlyos, halálos szövődményektől óvnak meg minket. Ha mindenki be lenne oltva, abban az esetben 100 százalék lenne az oltottak aránya a kórházban kezeltek és az intenzív osztályos esetek között.

Mi a helyzet akkor, ha a lakosság 61 százaléka számít teljesen beoltottnak (azaz legalább 2 dózist kapott valamelyik vakcinából vagy egy adag Janssent), 39 százalék pedig oltatlan, azaz nem kapott semmilyen Covid elleni védőoltást. (Mostanra ugyan már a lakosság 62 százalékát oltották be, de mivel Kásler Miklós adatai 2022. január 3-ig szólnak, számoljunk az akkori átoltottsággal.)

Jöjjönenek iskolai kedvenceink, a halmazok. Az egyikben az oltottak, a másikban az oltatlanok vannak, a közös halmazban a kórházba kerültek láthatók.

Itt is elég egyértelműen látható már, hogy az oltatlanok köréből bizony nagyobb arányban kerülnek kórházba emberek. De mennyivel?

Élezzük ki még jobban a dolgot, és nézzük meg, mi lenne, ha a Covid-osztályokon fele-fele arányban feküdnének oltottak és oltatlanok. Ez a példa tudja legjobban megmutatni, milyen könnyen félrevezető lehet egy ilyen adat, és milyen könnyű felhasználni oltásellenes megtévesztésre.

Tudjuk, hogy a kórházba kerültek és sajnos az elhunytak között is nagyobb arányban vannak idős emberek. Vegyük ezért most a 60 év feletti korosztályt, amelynél az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak elküldött magyar adatok szerint 80 százalékos az átoltottság.

Az oltatlanok köréből 10 százalék kerül kórházba, az oltottak közül csak 2,5 százalék.

A prevalenciahibát más néven az alapgyakoriság figyelmen kívül hagyásának szokták nevezni. Hiába fekszik tehát egy Covid-osztályon pont ugyanannyi oltott és oltatlan 60 év feletti, ez egyáltalán nem bizonyíték az oltások hatástalanságára.

A következő példán azt nézzük meg, mi lenne, ha nem hatnának az oltások. Ebben az esetben még hányan kerülnének kórházba.

Példánk szerint tehát 14 ember az oltásoknak köszönheti, hogy kórházi kezelés nélkül vészeli át a fertőzést. Az oltás hatásosságát tehát az is mutatja, hogy magas átoltottságnál összességében jóval kevesebben kerülnek kórházba, azaz alacsonyabb a kezelésre szorulók abszolút száma.

A fenti példákat azért hoztuk, hogy a hibás következtetések vagy szándékos visszaélések elkerülésére figyelmeztessünk. Más országokkal ellentétben nálunk alig lehet megismerni az adatokat arról, milyen arányban kerülnek kórházba, lélegeztetőgépre vagy halnak meg oltást kapott emberek. Romániában naponta közölnek ilyen adatokat. Január 16-án a 28 koronavírus-fertőzés miatt meghalt ember közül 25-en voltak oltatlanok Romániában, ahol a teljes lakosság átoltottsága egyébként csak 41 százalékos.

A 72 százalékos átoltottságú Németországban a Robert Koch Intézet heti jelentésekben közöl részletes adatokat az oltással kórházba/intenzív osztályra kerülő és elhunyt emberekről. A legutóbbi jelentésük szerint a 60 év felettiek körében a kórházba kerültek között a betegek 33 százalékának volt két oltása, a három oltással rendelkezők viszont csak az ápoltak 13 százalékát adták. Az intenzív osztályokon a három oltással rendelkező 60 év felettiek csak a betegek 8 százalékát tették ki, az elhunytaknak pedig 12 százalékát.

Az oltásokat azért adják, hogy az embereket megvédjék a súlyos, halálos szövődményektől. Ahogy ma láthatjuk, az oltás ellenére is bekövetkezhet tünetes fertőzés (német adatok szerint 18 éves kor felett az emberek 53-55 százalékánál). Ez az emberek egy részénél – főleg az oltatlanoknál – kórházi kezelést igénylő állapotot, akár intenzív osztályos ellátást is szükségessé tehet. A negyedik hullám adatai azt mutatták, hogy bár jóval több volt a fertőzött, az oltásoknak köszönhetően mégis kevesebb ember került kórházba.

Tény viszont, hogy ma már nem minden oltott ember számít teljesen védettnek. A hivatalos adatok szerint mostanáig 6 066 056 ember kapott két oltást, de aki ezt 4–6 hónapnál korábban kapta, annál az ellenanyagszint jelentősen csökkenhetett. A hiányos adatok ellenére a Telex korábban megpróbálta megbecsülni, hogy az elavuló oltások miatt valójában hány ember lehet védett.

Minden adat azt mutatja, hogy a védettséget a harmadik oltással lehet feltornázni, nem érdemes a természetes immunitásban sem bízni. Február 15-től csak az kaphat oltási igazolványt Magyarországon, akinek három oltása van vagy a második oltását hat hónapon belül kapta meg. Három oltást a lakosság 35 százaléka adatott be magának eddig, de a több hónappal ezelőtt beadott harmadik dózisok sem biztos, hogy megfelelően védenek. A kormány szerint ezért bizonyos esetekben indokolt lehet a negyedik oltás, szakértők szerint azonban ennek nem sok értelme van.

Infografikáink a német egészségügyi minisztérium tájékoztató anyaga alapján készültek.