A delta variáns veszélyességét mutatják a magyar adatok, miközben a szomszédos országokban beindult az újabb hullám

2021. október 06. – 18:41

A delta variáns veszélyességét mutatják a magyar adatok, miközben a szomszédos országokban beindult az újabb hullám
A bukaresti Marius Nasta Pneumológiai Intézet intenzív osztályán kezelnek egy koronavírusos férfit 2021. szeptember 22-én – Fotó: Inquam Photos / Octav Ganea / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Magyarországon a környező államokhoz képest a legalacsonyabb jelenleg a fertőzöttek száma, de a statisztikák szerint a súlyos esetek aránya soha nem volt még ilyen magas, mint most, a delta variáns terjedésekor. A régióban a legsúlyosabb a helyzet Romániában, ahol már alig van hely az intenzív osztályokon. Ott a kedden elhunytak 10 százalékáról derült ki, hogy be voltak oltva, de nagy többségüknek volt valamilyen alapbetegsége. Ausztria tesztel továbbra is a legtöbbet, ráadásul ingyen – Magyarország Ukrajna után a legkevesebbet.

Ebben a járványban már nem a fertőzöttek száma lesz a meghatározó, hanem a kórházba kerülő és súlyos esetek számát kell nézni – hangzott el a szakértői figyelmeztetés még a nyáron. Magyarországon június elejére csengett le a mindennél durvább harmadik hullám, ami 30 ezerre emelte a Covid-19-cel összefüggésbe hozható halálesetek számát. A puszta (és egymással nem mindig összevethető) statisztikai számokat nézve ezzel továbbra is világszerte az egyik legmagasabb nálunk a Covid-halálozás, de alaposabb elemzések szerint ha világelsők nem is vagyunk ebben, azért az európai országok között a legrosszabb harmadban vagyunk.

Bár a hozzánk hasonlóan jól átoltott Egyesült Királyság vagy Izrael példája azt mutatta, hogy kb. két-három hónappal később várható a negyedik hullám, nálunk ez több mint három hónapos viszonylagos nyugalom után egyelőre nem következett be. A nyáron alig emelkedtek nálunk a fertőzöttszámok, és bár az iskolakezdés elég sok új esetet hozott, a környező országokkal és Európa legtöbb országával összehasonlítva Magyarországon egyelőre csak nagyon visszafogottan emelkedik a fertőzöttek száma.

Magyarország maszk nélkül

Mindez külön csoda annak fényében, hogy más országokkal ellentétben Magyarországon alig van bármilyen központi előírás a védekezésre. Az egészségügyi intézményeken kívül sehol nem kötelező például a maszk viselése, még az olyan tömegrendezvényeken sem, mint a pápalátogatással egybekötött Eucharisztikus Kongresszus vagy a vadászati kiállítás. Olaszországban közben még egy étterem vécéjébe se lehet úgy bemenni a teraszról, hogy az ember ne vegyen maszkot.

A mérsékelt hazai számok részben betudhatók annak is, hogy most is Magyarországon az egyik legalacsonyabb a lakosság arányához képest az elvégzett tesztek száma. Sokan – főként a beoltottak – valószínűleg tényleg enyhe tünetekkel vészelik át a fertőzést, így eleve nem is teszteltetik magukat, és nem kerülnek be a hivatalos statisztikákba.

A naponta regisztrált új fertőzöttek száma szeptember elejéhez képest valamivel több mint háromszorosára emelkedett. Most naponta 500-600 új esetet regisztrálnak nálunk – ez a szám a harmadik hullám csúcsán naponta 11 ezer volt.

Arányosan több a súlyos eset

A cikk elején idézett mondat alapján érdemes megnézni azt, hogyan alakult az esetek súlyossága.

Míg az új fertőzöttek száma 3,2-szeresére emelkedett szeptember elseje óta, a kórházba kerültek száma több mint megnégyszereződött.

Szeptember elején 132 embert ápoltak kórházban Covid-19-cel, most 574 ember szorul kezelésre. Irányadó az is, hogy ezen belül mekkora a súlyos esetek aránya, azaz hányan vannak közülük lélegeztetőgépen. A delta variáns súlyosságára utal, hogy

a mostani kórházi eseteknek már 17-18 százaléka szorul intenzív osztályos kezelésre. Hasonlóan magas arány se a második, se az egész harmadik hullám alatt nem volt, még ha akkor szám szerint jóval többen is voltak kórházban és lélegeztetőgépen.

Egzakt adatokat máig nem tudunk arról, hogy a kórházba kerülők hány százaléka nem kapott oltást. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa nemrég azt mondta: több százezer oltatlan, idős ember van Magyarországon, többségében ők kerülnek kórházba a negyedik hullámban. Az oltatlanok fele meggyőzhetetlen, olyan téveszméket olvasnak és hangoztatnak, amelyek szerint az oltások károsak, ezért inkább vállalják a veszélyt.

Romániában már nincs hely az intenzíven

A környező országok közül most kétségtelenül Romániában a legsúlyosabb a koronavírus-helyzet.

  • Az új fertőzöttek száma magasabb, mint valaha a járvány eddigi másfél éve alatt.
  • A fertőzöttszámok augusztus elsejéhez képest mostanra 68-szorosára emelkedtek.
  • A kedden jelentett 252 új halálesethez hasonló magas számot csak a járvány harmadik hullámában, április 20-án jegyeztek fel.
  • A koronavírus romániai megjelenése óta most vannak a legtöbben, 14  402-en kórházban a Covid-19 miatt a 19 milliós országban. Legutóbb április elején nehezedett a mostanit megközelítő nyomás a kórházakra.
  • A csúcshoz közelít az intenzív osztályokon kezelt súlyos esetek száma (1480) is.

A naponta Covid-19-cel összefüggésben elhunytak száma a környező országokban egymillió lakosra vetítve

Míg Magyarországon máig nem tudhatjuk meg pontosan, hogy a kórházban kezeltek és az elhunytak között hányan nem voltak beoltva, Romániában erről is vannak részletes adatok:

  • A kedden újonnan regisztrált 252 áldozat közül 227 (90%) nem volt beoltva.
  • A 252 elhalálozott fertőzöttből 238-nak volt valamilyen társbetegsége (94%).
  • A 25 beoltott halálos áldozat közül a legfiatalabb 25, a legidősebb 87 éves volt. Két emberen kívül mindannyian más betegségekben is szenvedtek.

Romániában nagyon alacsony az átoltottság: a lakosságnak csak 28 százaléka kapott két oltást. A környező országok közül csak Ukrajnában rosszabb ennél a vakcináció. Továbbra is a nagyvárosokban és a körülöttük lévő agglomerációkban terjed a leggyorsabban a járvány. Az elmúlt két hétben minden századik bukaresti bizonyítottan megfertőződött.

Egy bukaresti kórházban egy ember oxigénpalackkal várja a folyosón, hogy elhelyezzék a telített Covid-osztályon 2021. október 3-án – Fotó: Inquam Photos / Octav Ganea / Reuters

A magyar nyelvű Krónika azt írja: egyetlen szabad intenzív terápiás ágy sincs már az egész országban Covid-19-betegek kezelésére, leszámítva azokat, amelyeket az alapbetegségük mellett koronavírussal is megfertőződött pácienseknek különítettek el különböző kórházakban.

Romániában mostantól nem végzik el a halasztható műtéteket, a felszabaduló ágyakat és a szakszemélyzetet a koronavírusos betegek kezelésére csoportosítják át. Az ország az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát aktiválva nemzetközi segítséget kér a koronavírusos betegek kezeléséhez szükséges gyógyszer beszerzéséhez, amelyből már csak néhány hétre elegendő készlettel rendelkeznek. A koronavírusos betegek nem invazív lélegeztetését hordozható oxigéndúsítók beszerzésével akarják megoldani olyan helyeken, ahol nincs kiépített oxigénhálózat.

Szerbia nem akar zárni

Horvátországban és Szlovéniában már a nyaralószezonban elkezdett emelkedni a fertőzöttek száma, de az intézkedéseknek köszönhetően nem alakult ki durva negyedik hullám. A környező országok közül mostanra Szerbiában ugrottak a legmagasabbra a fertőzöttszámok, viszont ott arányosan nem olyan magas a halálozás, mint Romániában. Szerbiában a tavaly őszi második hullám súlyosabb volt az idén tavaszi harmadik hullámnál, már ami az új fertőzöttek számát illeti. Most a fertőzöttszámok a tavaly őszi csúcsot közelítik. Figyelemreméltó a fertőzés gyors felfutása is: augusztus elsejéhez képest mostanra 24-szeresére nőtt a fertőzöttek száma az országban (Magyarországon tízszeres az emelkedés).

Pedig déli szomszédunknál korán és lendületesen indult a lakosság beoltása, miután elsőként engedélyezték az orosz Szputnyik V-t. Egy ideig még Magyarországról is mentek oda vakcinaturisták, akik minél előbb meg akarták kapni az oltást. Az oltási program azonban ott is megrekedt, a lakosságnak csak 42 százaléka kapta meg a két dózist.

A szerb kormány továbbra is az oltásban látja a megoldást, nem akar zárlatokat elrendelni. Branislav Tiodorovic járványügyi szakértő, a koronavírus-járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb tagja szerint a következő két hétben a lakosság legalább 20 százalékát be kellene oltani, ez viszont egyáltalán nem tűnik megvalósítható forgatókönyvnek.

A lakosság átoltottsága a környező országokban

Ausztria sokat tesztel

Ausztria mostanra a lakosság átoltottságában leelőzte Magyarországot: 60 százalék kapta meg mindkét oltást, nálunk 59 százalék. Nyugati szomszédunknál az elmúlt két hónapban csak mérsékelten emelkedett a fertőzöttek száma. Az ország védekezési stratégiájának fontos része az ingyenes tesztelés. A koronavírustesztek március végéig ingyenesek maradnak. A vizsgálatokat az úgynevezett tesztutcákban, munkahelyeken, iskolákban, illetve adott települések önkormányzatainak szervezésében szakavatott egészségügyi személyzet végez. Ezzel szemben a gyógyszertárakban már csak október végéig lesznek elérhetők az ingyenes, otthon elvégezhető gyorstesztek.

Az elegendő mennyiségű tesztelés rendkívül fontos ahhoz, hogy egy ország a járványt kézben tudja tartani. Arról szakmai vita folyik, hogy az ingyenes tesztelés mennyire szolgálja az oltási kedvet. Több szakértő szerint amíg ingyenesek a tesztek, sokan inkább ezt választják az oltás helyett. A tesztelésben Magyarország sehogy sem áll jól: Ukrajna előtt az utolsó előttiek vagyunk a környező országok rangsorában.

Elvégzett tesztek száma 1000 lakosra vetítve

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!