A védettségi igazolványok bevezetése hosszú távon csökkentheti az oltási hajlandóságot

2021. szeptember 07. – 14:23

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Brit és izraeli kutatók vizsgálata alapján a koronavírus elleni védőoltások beadásának kikényszerítése hosszú távon kedvezőtlen hatással lehet az átoltottság alakulására.

Az oltási programok elindulása után világszerte bevezettek különféle védettségi igazolványokat azzal a céllal, hogy a már beoltott emberek ezek birtokában mentesülhessenek bizonyos korlátozások alól. Csakhogy ezek a kártyák nem várt módon is befolyásolhatják az emberek oltási döntéseit – állítja egy nemrég közölt tanulmány.

A Vaccines című szaklapban augusztus 14-én megjelent tanulmány kereszttáblák elemzésével azt vizsgálta, hogy az emberek oltási hajlandósága és motivációja miként függ össze az olyan pszichológiai szükségleteikkel, mint az autonómiaélmény, a kompetenciaélmény és kapcsolódásélmény, és hogy a védettségi igazolványok bevezetése mennyire sérti ezeket a szükségleteiket. Az online adatgyűjtést május 10. és 14. között végezték Izraelben és Nagy-Britanniában. Azért épp ebben a két országban, mert a vizsgálat időpontjában itt volt a világon a legmagasabb az átoltottság aránya. Az izraeli lakosság 62,7 százaléka, míg a brit lakosság 52,4 százaléka kapott már addigra legalább egy adag oltást.

Az összesen 1358 résztvevővel (681 fő brit és 677 fő izraeli) zajló kísérlet szerint az ilyen igazolványok káros hatással lehetnek az emberek autonómiájára, motivációjára és oltási hajlandóságára. Habár a bevezetésük átmenetileg növelhette az átoltottságot, de hosszabb távon már ronthatja a további oltások beadatását, és csökkentheti a közegészségügybe vetett bizalmat – foglalta össze a tanulmány konklúzióját Dobson Szabolcs gyógyszerész, gyógyszer-engedélyezési szakértő.

A tanulmány szerzői, a londoni Imperial College-ban, a Brightoni és a Sussexi Egyetem közös orvosi iskolájában, valamint az Izraeli Technológiai Intézetben dolgozó kutatók az autonómiaélmény megsértésénél találták a legerősebb összefüggést az oltások elutasításával. Vagyis minél inkább úgy érezték az emberek, hogy a védettségi igazolványok sértik az autonómiaélményüket, annál kevésbé voltak hajlandóak beoltatni magukat. Például Izraelben, ahol a világon elsőként vezettek be ilyen védettségi igazolványt, a vizsgálat résztvevői nagyobb autonómiafrusztrációról számoltak be, mint Nagy-Britanniában, ahol még nem volt ilyen igazolvány bevezetve.

Ezen túlmenően az autonómiaélménnyel és a kapcsolódásélménnyel való elégedettség is előre jelezte az emberek oltási hajlandóságát. Ha az emberek úgy érezték, hogy van választási lehetőségük, és a hatóságok is törődnek az igényeikkel, akkor annál inkább hajlandóak voltak beoltatni magukat.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!