Itt vannak a hétvégi járványügyi adatok: 21-en haltak meg, 255 új fertőzöttet találtak

• Új fertőzöttek száma a hétvégén: 255 (a péntekihez képest +56)
• A hétvégén elhunytak száma: 21 (a péntekihez képest +13)
• Kórházi ellátást igénylők száma: 406 (a péntekihez képest -36)
• Közülük lélegeztetőgépre szorulók száma: 47 (a péntekihez képest -4)
• Hétvégi mintavételek száma: 28 283 (a péntekihez képest: +14 270)
• Az első dózissal oltottak száma: 5 342 379 (a péntekihez képest +17 383)
• Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 4 208 619 (a péntekihez képest +50 938)

A hétvégi összesített adatok szerint a gyógyultak száma most már 730 588 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 46 532 főre csökkent.

Mint azt múlt hét pénteken az operatív törzs bejelentette, már nem közölnek adatokat hétvégén, ezért a fentiek a pénteki, szombati és vasárnapi adatokat együtt tartalmazzák. Emellett az operatív törzs azt is közölte, hogy a harmadik hullám lecsengésével megszűnnek a sajtótájékoztatók is.

Szintén múlt héten derült ki az is, hogy engedélyezték Magyarországon a 12–15 évesek oltását, ezt személyesen Orbán Viktor jelentette be a kormányinfón. A Kormányzati Tájékoztatási Központ később közölte: már lehet is regisztrálni azokat a gyerekeket, akiket szüleik szeretnének beoltatni. Ezután pár napos átfutási időre van szükség a regisztrációt követően, majd lehet időpontot foglalni az erre jelölt felületen.

Fontos, hogy minden oltásból a megadott mennyiséget kell felvenni (tehát az egydózisún kívül mindből kettőt) azért, hogy kialakuljon a megfelelő védettség. Ha ez elmarad, akkor az oltás hamis biztonságérzetet kelt. Rusvai Miklós virológus szerint egyébként az elmúlt hónapoknál jobb lesz a nyári koronavírus-helyzet, de szerinte nem lesz olyan enyhe, mint amit az előző év hasonló szakaszában tapasztaltunk.

A javuló adatoknak ugyanakkor nemcsak az oltáshoz lehet köze, hanem ahhoz is, hogy egye több jel mutat afelé: a koronavírus szezonális megbetegedés – erről Ferenci Tamás biostatisztikus beszélt. A fentiek alapján a koronavírus előfordulása magától, külső korlátozó intézkedések nélkül hullámzó mintázatot követ egy éven belül.

Ez – elég az influenzára gondolni – nem meglepő, de a koronavírusnál sokáig nyitott kérdés volt, hogy így van-e. Ferenci a háttérben elképzelhető okok között említette, hogy számíthat például a napsütés, a hőmérséklet, a levegő páratartalma, az UV-sugárzás inaktiválhatja a vírust, jót tehet az emberek magasabb D-vitamin-szintje, és szerepe lehet a szociális viselkedés különbségeinek is, annak, hogy többet vagyunk a szabadban, vagy hogy nyáron szünetel az iskola. A biostatisztikus szerint még most sincs perdöntő bizonyíték arra, hogy ez a szezonalitás pontosan mennyire erős, de azt már kimondhatjuk, hogy nyáron nem terjed olyan gyorsan, mint télen, legalábbis a magyarországi viszonyok mellett.

Komoly viták folynak arról, hogy a koronavírus egy laboratóriumból szökhetett meg – erről itt olvashatja Gyorstalpalónkat.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>