Nyakunkon a pollenszezon, érdemes tőle jobban félnünk a járvány miatt, mint egyébként?

2021. május 05. – 12:10

Nyakunkon a pollenszezon, érdemes tőle jobban félnünk a járvány miatt, mint egyébként?
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Noha érzésre nem feltétlenül mondaná meg az ember, hogy az idei január különösebben enyhe lett volna, az allergiások nagy része alighanem egyetért ezzel a kijelentéssel. Az enyhe időjárás miatt az első allergén növények pollenjei már meg is megjelentek a levegőben, ez pedig a mostani járványhelyzetben a szokásosnál is érdekesebb, hiszen a Covid és az allergia tünetei között van némi átfedés.

A tavasz beköszöntével már az erősen allergén nyírfa pollenjéből is bőven találni a levegőben, a következő időszakban pedig csak még jobban felpörög az allergiaszezon, ezért fontos, hogy az allergiások meg tudják állapítani, hogy koronavírusos vagy allergiás tünetekkel küzdenek. A jó hír, hogy különbséget viszonylag könnyen lehet tenni a kettő között, de jó pár kérdés azért így is felmerülhet a témával kapcsolatban – ezekre próbáltunk válaszokat keresni.

Minden évben egyre rosszabb

Mielőtt rátérnénk a Covid és az allergia viszonyára, érdemes kicsit beszélni magáról az allergiáról is, mert a jelek szerint nem túlzás azt állítani, hogy minden évben egyre súlyosabb az allergiaszezon. Egy februárban megjelent, Észak-Amerikát vizsgáló tanulmányban a kutatók az 1990 és 2018 közötti időszakot megfigyelve arra jutottak, hogy a pollenszezon ma 20 nappal korábban kezdődik, 10 nappal tovább tart, és 21 százalékkal több pollen kerül a légkörbe, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Arra már korábbi, kisebb skálán végzett kutatások is rámutattak, hogy a magasabb hőmérséklet és a légkörben található szén-dioxid mennyiségének növekedése a megszokottnál több pollen termelődéséhez vezet. Ebben a tanulmányban viszont kontinentális szinten sikerült bizonyítani ugyanezt, és a klímaváltozással is összefüggésbe tudták hozni az allergiaszezonok súlyosbodását. A kutatók eredményei szerint a klímaváltozás tehető felelőssé az időbeni növekedés feléért, és a pollen mennyiségének növekedésében is kulcsszerepet játszik. Emellett az is kiderült, hogy az utóbbi szűk két évtizedben egyre gyorsul ez a folyamat.

A háttérben egyfelől az áll, hogy a szén-dioxid-koncentráció növekedésével a növények is kicsivel nagyobbra nőnek, és a tömegükhöz képest több virágot növesztenek, ezeken pedig általában több is a pollen. A másik ok pedig az, hogy az enyhébb téli időjárás miatt hamarabb kitavaszodik, így a növények korábban megkezdhetik a pollentermelést.

Magyarországon például már január végén megjelentek az első allergén növények pollenjei, pedig az allergiaszezont jellemzően a tavaszi-nyári időszakkal azonosítja mindenki.

A klímaváltozás miatt tehát többet szívnak az utóbbi években az allergiások, egyes szakértők pedig azt sem zárják ki, hogy a pollenszám folyamatos növekedése miatt a jövőben egyre több embernek lehetnek majd allergiás reakciói. Emellett pedig természetesen tavalyhoz hasonlóan idén is velünk van a koronavírus-járvány, ami még tovább bonyolítja a dolgokat.

A Baranya Megyei Kormányhivatal szakembere a sokaknál allergiát okozó parlagfű virágbimbóját mutatja Bicsérd közelében 2020. július 22-én – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Kezelt allergiával nincs nagyobb kockázat

Ahogy arról már a tavalyi allergiaszezonban is viszonylag sok szó esett, a koronavírusos és az allergiás tünetek között van némi átfedés, de alapvetően azért viszonylag könnyen meg lehet állapítani, hogy éppen melyik jelentkezik nálunk. A Nemzeti Népegészségügyi Központ január végén egy infografikával hasonlította össze a két betegség tüneteit, az pedig ebből is látszik, hogy felső légúti tünetek például mindkét esetben lehetnek, de még az elsősorban a koronavírussal azonosított szaglásvesztés is előfordulhat az allergiásoknál is.

A láz és a levertség ugyanakkor elég ritkán jelentkeznek náluk, hasonlóan például a bélrendszeri problémákhoz, úgyhogy ha valaki ilyesmit tapasztal, annak érdemes gyanakodnia. A szemviszketés, tüsszögés esetén viszont megnyugodhatnak, ez ugyanis inkább jellemző az allergiára, mint a koronavírusos megbetegedésre. Dr. Nékám Kristóf allergológus szerint azt is fontos kiemelni, hogy a koronavírus-fertőzés tünetei általában súlyosabbak, mint az allergia tünetei, úgyhogy könnyebben fel lehet ismerni őket.

Kérdésünkre Nékám elmondta, hogy ha valaki az allergiája mellé elkapja a koronavírust is, annál alapvetően nem kellene változnia a betegség lefolyásának, mert, mint mondta, az allergiások jellemzően kezelik a saját tüneteiket. Ha az allergia megfelelően van kezelve, az illetőnek alapjáraton nem lesznek allergiás tünetei, vagyis nem kell jobban félnie a koronavírustól, mint egy nem allergiásnak. A két betegséget ráadásul lehet is egyszerre kezelni, nem rontja egyik kezelés a másikat, sőt,

az allergia egyik vezető terápiájaként használt szteroidtartalmú orrsprayk akár mindkét betegség ellen is hatásosak lehetnek, hiszen szteroidokat koronavírusos tüneteknél is szoktak alkalmazni.

A szakértő szerint persze ha valaki nem kezelteti az allergiáját, annál komolyabb tünetei is lehetnek a betegségnek, ha pedig esetleg a koronavírust is elkapják, el tudja képzelni, hogy rosszabbul fogják érezni magukat, ha együtt jelentkeznek a tüneteik. Ha viszont tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget, másokra akkor is fokozott veszélyt jelenthetnek, többek közt a gyakori tüsszentés miatt, így az ő esetükben lehetőség szerint minimalizálni kell a kontaktusokat, és kezeltetni kell az allergiás tüneteket. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy ahogy tavaly, úgy idén is kiemelt szerepe lehet a maszkoknak is az allergiaszezonban. Több kutatás is arra utal, hogy nemcsak a környezetünket védjük velük, hanem magunkat is, hiszen a vírus részecskéi mellett a polleneket is ki tudják szűrni a levegőből.

Nékámot arról az utóbbi időszakban itt-ott terjedő elméletről is megkérdeztük, ami szerint az allergiások állítólag nem kaphatják el a koronavírus-fertőzést, mert az allergiás reakció a túlműködő, túl erős immunrendszer tünete, ami simán elbánik a vírussal. Az a szakértő szerint is egyértelmű, hogy az allergiások immunrendszere erős, így nem tartoznak a kifejezetten veszélyeztetett csoportba. Viszont az immunrendszer túlműködése bármennyire is praktikus kifejezés az allergiás reakcióra, azt a következtetést nem lehet levonni belőle, hogy emiatt extra védettséget élveznének az allergiások. Mint mondta, már csak azért is veszélyes ez a gondolat, mert ahhoz is vezethet, hogy egy allergiás szándékosan nem kezelteti a tüneteit, hogy nagyobb legyen a védettsége. Aminek természetesen nincs semmilyen alapja.


A virágpor-koncentráció méréséhez használatos pollencsapda az Országos Közegészségügyi Központ Aerobiológiai Monitorozási Hálózata épületének tetején 2016. augusztus 9-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Több pollen = több fertőzés

Arra a kérdésre, hogy veszélyeztetettebb csoportnak számítanak-e az allergiások, Nékám azt mondta, végérvényesen akkor fog ez kiderülni, ha ha vége lesz az allergiaszezonnak és feldolgozzuk a beérkezett adatokat. Meg kell majd vizsgálni, hogy az ország adott pontjain milyen pollenterhelés volt, pontosan milyen pollenekkel, majd ezt hozzárendelni a koronavírus-fertőzések adataihoz.

Ehhez persze hozzátartozik, hogy a pollenkoncentráció miatt nemcsak az allergiások körében nőhet meg a fertőzés mértéke – ha egyáltalán van ilyen összefüggés –, hanem általában is. A levegőben szálló pollenszemcsék ugyanis mindentől függetlenül meg tudják növelni a légúti megbetegedések kockázatát. Ennek oka az allergológus szerint az, hogy a pollenek felszíne annyira ragad, hogy egy rakás más, apró részecske meg tud tapadni rajtuk, beleértve ebbe a környezetszennyező anyagok mellett akár a vírusokat is.

Emiatt helytállónak tartja azt a feltételezést, hogy a magasabb pollenkoncentráció magasabb fertőzési rátához vezethet.

Ugyanezt támasztja alá egy március végén megjelent tanulmány is, amelyben a kutatók arra jutottak, hogy a magasabb pollenkoncentráció – olykor a páratartalommal, illetve a hőmérséklettel karöltve – átlagban 44 százalékkal befolyásolta a fertőzési ráta változását. A tavalyi pollenszezont vizsgálva az is kiderült, hogy a lezárások azonos pollenkoncentráció mellett a felére csökkentették a fertőzési rátát.

Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy ebben a kutatásban nem találtak bizonyítékot arra, hogy a pollenrészecskék szállítanák a vírust, a megnövekedett fertőzési rátát inkább annak tulajdonították, hogy a pollennek való kitettség miatt az emberek könnyebben fertőződhetnek meg az új típusú koronavírussal. Erre vonatkozóan biztosan végeznek majd kutatásokat az idei allergiaszezonban is, és valószínűleg jobban fel is lehet majd mérni a helyzetet – egyrészt mert nincsenek teljes lezárások, másrészt pedig mert sokkal robusztusabb a koronavírus-fertőzésekről rendelkezésre álló adathalmaz.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!