A második oltás a keményebb, de azért simán kiheverhető
2021. január 22. – 10:03
frissítve
Ahogy emberek milliói, idővel százmilliói kapják meg a koronavírus elleni védőoltásukat, úgy kerülhetnek majd elő – pusztán a nagy számok törvénye alapján – ritka, keveseket érintő, de egyes esetekben súlyosabb mellékhatások. A beoltottak számának növekedésével viszont olyan véletlenszerű esetekről is egyre többet lehet hallani, ahol az oltás beadása, illetve egy váratlan egészségügyi panasz között valójában semmilyen kapcsolat nincs, de pusztán az újfajta vakcina beadása miatt mégis úgy tűnhet, hogy van összefüggés.
Tegyük fel, hogy az ember pénteken vesz egy új cipőt, szombaton pedig telitalálata lesz a lottón, amivel milliárdokat kaszál. Keres összefüggést a cipővásárlás és a szerencsésen kitöltött szelvény között? Aligha. A szívroham leggyakrabban reggel fordul elő, mégsem hibáztatja ezért senki a reggeli zabkása vagy a kakaskukorékolás intézményét. Ha viszont valaki egy újfajta vakcina beoltása után kap szívrohamot, egészen más a helyzet.
Ahány ország, annyiféle oltási sorrend és eljárás, összességében viszont annyi megállapítható, hogy a legtöbb helyen az oltóanyag elérhetővé válása után vagy az egészségügyi dolgozókat, vagy az idősebb, krónikus betegeket, vagy egyszerre ezt a két réteget kezdték beoltani. Az előbbi csoport tagjait többnyire nem viseli meg komolyabban a védőoltás – bár nem múlik el nyomtalanul náluk sem a vakcinálás –, utóbbiaknál viszont komolyabb egészségügyi panaszok nehezítik a tisztánlátást a vakcina mellékhatása ügyében. És mivel ezt a társadalmi csoportot a világ legtöbb helyén az elsők között kezdik beoltani, felhangosíthatják a megalapozatlan gyanúkat.
Elég csak a Pfizer–BioNTech vakcinájának norvégiai esetére gondolni. Ott január közepéig 42 ezer beoltott közül meghalt 33, 75 év feletti krónikus beteg. A hír bejárta a világsajtót, a norvég egészségügyi hatóságok pedig azonnali, gyors vizsgálatot tartottak, hogy kiderüljön, van-e összefüggés az oltás és a halálesetek között. Végül arra jutottak, hogy
„ezek a páciensek mind súlyos alapbetegségekben szenvedtek. Nem mondhatjuk, hogy belehaltak az oltásba. Azt azonban mondhatjuk, hogy ez a véletlen műve volt. Nehéz bebizonyítani, hogy közvetlenül a vakcina áll a halálesetek hátterében.”
A norvég gyógyszerügynökség orvosi vezetője, Steiner Madsen ugyanakkor hozzátette, hogy nem lehet kizárni annak az előfordulását, hogy az immunizálás mellékhatásai egyes esetekben felerősítik az alapbetegség súlyosabb tüneteit, ezért plusz mérlegelést javasoltak az idősebb, ismert betegséggel rendelkező emberek esetében.
Németországban is jegyeztek fel hasonló eseteket: ott több mint 800 ezer ember beoltása mellett vesztette életét hét, az oltást megkapó idős személy. Az ügyet kivizsgáló Paul Ehrlich Intézet arra jutott, hogy nem az oltás, hanem valamilyen, alapbetegség – veseelégtelenség, rák vagy Alzheimer-kór – okozta a beoltott személyek halálát.
Emellett több ország több millió adagot oltott be a lakosainak anélkül, hogy egyetlen, a vakcinálásra nézve gyanús halálesetet feljegyeztek volna.
Az allergiára oda kell figyelni
Az viszont ismert, hogy a koronavírus elleni vakcina – több más, hosszabb ideje biztonságban használt vakcinához hasonlóan – komolyabb allergiás rohamot okozhat azoknál, akiknél ismert az erre való hajlam. Nagy-Britanniában például, ahol az egészségügyi dolgozókat is elkezdték az elsők között beoltani, az oltás megkezdése utáni napon azt javasolták, a súlyos allergiával küzdő személyeket egyelőre ne vakcinálják.
Az ok egyszerű: anafilaktoid reakciót válthat ki az oltás – ez nem összekeverendő az akár halált is okozó anafilaxiás sokkal –, ami bőrirritációt, légzési nehézséget és néha alacsony vérnyomást okozhat.
A britek az oltás korai szakaszában 11 ilyen esettel találkoztak, minddel a Pfizer oltóanyagának használata után. Egy feljegyzés szerint egy kagyló- és rákfélékre allergiás bostoni orvos a Moderna vakcinája után tapasztalt heves allergiás reakciót.
A súlyosabb, akár halálhoz is vezető anafilaxiás sokk rendkívül ritka a vakcinák esetében – egy amerikai tanulmány szerint átlagosan 1,31 ilyen eset fordul elő minden egymillió beadott adag után az influenza elleni oltásnál, és az elmúlt években egy sem okozott halált. Súlyosabb esetekben epinefrin injekcióval, a könnyebbeknél antihisztaminnal lehet kezelni az allergiás reakciót. Más oltásoknál ez a szám 12-25 eset is lehet egymillió adagra vetítve, de ez még mindig nem kimagasló. Az amerikai járványügy december 23-i közlése szerint a Pfizer–BioNTech akkor millió adagonként 11,1 ilyen esetet produkált.
Nem mindegy az arány
Pont ezeket az előfordulási számokat, arányokat figyelik a vakcinák biztonságát menet közben is ellenőrző intézmények. Erre emlékeztet Steven Black, a Cincinnati Egyetem gyerekkórházának vakcinabiztonságra specializálódott professzora, aki egyben társigazgatója a Globális Vackinaadat Hálózatnak (GVDN):
„Ha tudjuk, hogy a [végtagzsibbadással és – bénulással járó] Guillain–Barré-szindróma százezer emberből egynél fordul elő, akkor egymillió oltásnál 10 esetre lehet számítani. Ha 30 fordul elő, akkor el lehet gondolkodni, hogy esetleg valami baj van.”
A koronavírus elleni vakcinák esetében nehezítő tényező, hogy gyors egymásutánban több, egymástól függetlenül kifejlesztett oltóanyag is használatba kerül, ezeket pedig nem lehet egy kalap alá venni. Ugyanakkor nagy általánosságban minden kiugró esetet a Covid-vakcinákhoz írnak majd, fajtától függetlenül.
Minél több ember kapja meg az oltást, annál jobban lehet majd látni, milyen és mekkora kockázatot jelentenek az egyes vakcinák a ritka, súlyosabb tüneteket nézve. Ezután az lesz a kutatók, orvosok, kormányok legfontosabb feladata, hogy ezt lefordítsák a lakosság számára. Ha csak annyit mondanak, hogy minden 500 ezer beoltottból egynél előfordulhat valamilyen súlyos mellékhatás, az könnyen lehet, hogy valakinek túl nagy kockázatot jelent. Ha viszont melléteszik, hogy egy adott területen eközben minden ezredik állampolgár belehalt a vírusba, már látszik, az oltás a kockázattal együtt is sokkal jobb, mint ha valaki nem oltatja be magát.
Nem tudni még, mi váltja ki
Két fő gyanúsítottja van annak, hogy a vakcinán belül mi váltja ki ezeket a reakciókat, de a tettest még nem sikerült pontosan azonosítani. Vagy az elég sok ételben, gyógyszerben és kozmetikumban is előforduló polietilén-glikol, vagy pedig azok a lipid nanorészecskék, amelyekbe ágyazva bejut a hírvivő RNS-molekula (mRNS) a sejtekbe. (A Pfizer és a Moderna vakcinája mRNS-alapú.)
A reakciót kiváltó komponens azonosítása azért fontos, mert ennek ismeretében a vakcinák későbbi verzióit még biztonságosabbá lehet tenni. Komponensből pedig van elég, a modern védőoltások ugyanis elég egzotikus összetevőből álló koktélok. Például csimpánzvírus vagy növényekből izolált nukleotidok is előfordulhatnak bennük – hogy ezek miért nem jelentenek veszélyt, azt Falus András immunológus kifejtette a Telexnek.
A második oltás a rosszabb
Falus azt is elmondta, hogy minden oltóanyagnak van kívánt mellékhatása, mégpedig az, hogy egy kis gyulladás bekövetkezzen, mert csak így indul be az immunválasz. Éppen ezért nem kell meglepődni, ha az első vagy második adag oltás után ilyen jellegű tünetet tapasztal az ember magán. Sőt, Falus szerint nagyon ritkán előfordulhat az is, hogy az elölt vírus a szervezet egy pontján hosszabb ideig megmarad, és ott krónikus gyulladást válthat ki. Akinek örökölt vagy környezeti hatásra kialakult hajlama van erre, annál esetleg autoimmun folyamatok is elindulhatnak, de ezek nem veszélyesek.
Ami a konkrét, gyakoribb tüneteket illeti, egy magyar egészségügyi dolgozókat tömörítő csoportban a legtöbben fejfájást, kisebb izom- vagy csontfájdalmat, esetleg nyirokcsomó-duzzanatot említettek azon felül, hogy némi fájdalmat éreztek az oltás helyén.
Ezek mind természetes, részben el is várt reakciók, ugyanezekről számolt be dr. Jakab Judit pszichiáter is, aki január 8-án kapta meg az oltás első adagját, és akit tíz napig kísértünk ezután.
Többen arról számoltak be, hogy míg az első oltás után lényegében semmiféle komolyabb reakciót nem vettek észre magukon, addig a másodiknál már erősebben jelentkezett a rossz közérzet, gyengeség, esetleg hidegrázás. Ezek egyébként az immunválasz beindulását jelzik mind.
Hasonló tapasztalatokról számolt be az a 24 éves férfi, aki a Moderna vakcinatesztjében vett részt. A CNN-nek nyilatkozó Yasir Batalvi elmondta, hogy az oltás nem sokban különbözött az influenzaoltástól, egy kis csípést érzett a karjában. Miután elhagyta a kórházat, a fájdalom némileg erősödött, nehezen tudta a vállánál magasabbra emelni a karját, de azért kibírható volt a dolog. Ezt leszámítva nem nagyon befolyásolta a közérzetét az oltás.
A második dózis ehhez képest teljesen más élmény volt. Ameddig a kórházban volt, jól érezte magát, de az este már durvább volt, mesélte.
Nagyon jól beazonosítható tünetei voltak: enyhe láz, fáradékonyság, hidegrázás. Másnap reggelre elmúltak a tünetek, kutya baja sem volt.
Orvosai viszont megnyugtatták, hogy nem kell aggódnia, teljesen normálisak ezek a reakciók, azt mutatják, hogy az oltóanyag úgy működik, ahogyan kell.