Enyhe lázat és fáradékonyságot érzett a férfi, aki tesztelte az egyik koronavírus elleni oltást

Már csak néhány lépésre vagyunk attól, hogy világszerte megkezdődjenek a tömegetes oltások, amire mindenki várt a koronavírus-járvány kitörése óta, több vakcina is engedélyt kapott az élesben történő használatra. A Pfizer és a BioNTech közös vakcináját 95 százalékos hatékonyságúnak mutatták a tesztek, hasonló eredményeket ért el a Moderna oltóanyaga is. (Ebben a cikkünkben írtunk a nagy vakcinaversenyről.) Az embereket máris elkezdte foglalkoztatni, hogy mi történik, ha beoltatják magukat a koronavírus ellen, milyen mellékhatások léphetnek fel, mennyire fog fájni az oltás. Ezt próbálta kideríteni a CNN, cikkükben megszólaltattak egy férfit, aki részt vett a Moderna oltóanyagának tesztelési folyamatában.

Új technológiát vetnek be a koronavírus ellen

A Moderna és a Pfizer oltóanyaga is RNS-alapú, ami azt jelenti, hogy a vírus egy része, az információközvetítő szerepet betöltő hírvivő RNS (mRNS) jut a gazdatest sejtjeibe, hogy ott elősegítse az antigén (azaz a vírusnak a gazdatestben immunválaszt kiváltó fehérjéje) szintézisét és ezzel az antitestek termelődését. Az RNS-alapú vakcinák előnye, hogy sokkal könnyebben és gyorsabban gyárthatók, de emberi használatra eddig még egyetlen betegség esetében sem engedélyeztek ilyen vakcinát.

A technológiát évtizedek óta tanulmányozzák a kutatók, elsősorban azért, mert az influenza, a zikavírus és bizonyos rákos megbetegedések ellen is felhasználható lenne, de még egyetlen, az Egyesült Államokban engedélyezett vakcinában sem használták. Ezért is nagy szó, hogy az Egyesült Államokban már december közepén megkezdődhet az oltások beadása, ugyanakkor érthető módon rengeteg kérdést is felvet az új technológia.

A második dózisnál jelentkeztek a mellékhatások

A 24 éves Yasir Batalvi nemrég fejezte be a főiskolát, önként jelentkezett júliusban, hogy részt vegyen a Moderna vakcinájának klinikai tesztelésében. Szeretett volna valami hasznosat tenni a járvány elleni küzdelemben, ezért vállalkozott, mondta. Nem számított rá, hogy pont őt fogják kiválasztani, de végül szeptemberben felhívták, hogy bekerült a tesztalanyok közé, október közepén pedig meg is kapta az oltást.

Kissé ideges volt az oltás beadásánál, mivel előtte egy 22 oldalas beleegyezési nyilatkozatot kellett aláírnia.

Az oltás nem sokban különbözött az influenzaoltástól, egy kis csípést érzett a karjában. Miután elhagyta a kórházat, az fájdalom némileg erősödött, nehezen tudta a vállánál magasabb emelni a karját, de még kibírható volt a dolog. Ezt leszámítva nem nagyon befolyásolta a közérzetét az oltás.

A második dózis ehhez képest teljesen más élmény volt. Ameddig a kórházban volt, jól érezte magát, de az este már durvább volt, mesélte.

Nagyon jól beazonosítható tünetei voltak: enyhe láz, fáradékonyság, hidegrázás. Másra reggelre viszont elmúltak a tünetek, kutya baja sem volt.

Orvosainak is elmondta, hogy mit tapasztalt. Megnyugtatták, hogy nem kell aggódnia, teljesen normálisak ezek a reakciók, azt mutatják, hogy az oltóanyag úgy működik, ahogyan kell. Elképzelhető persze, hogy Batalvi placebót kapott, és nem a valódi oltóanyagot, de tünetei alapján ő arra tippel, hogy abból az anyagból kapott, amivel másokat is be fognak oltani később.

Dr. Anthony Fauci, a Nemzeti Allergia- és Fertőzéstudományi Intézet igazgatója, az Egyesült Államok fővirológusa azt mondta még hétfőn, az ehhez hasonló tünetekkel azt üzeni a szervezet, hogy jól reagált az oltásra. Van, aki csak némi fájdalmat érez a karjában, más influenzaszerű tüneteket is tapasztalhat magán, és keveseknél láz is felléphet. Legrosszabb esetben a láz 48 órán belül el is múlik, mondta. Fontosnak tartja, hogy őszintén kommunikáljanak a közvélemény felé a lehetséges mellékhatásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy csupán az alanyok 10-15 százalékánál jelentkeztek komolyabb mellékhatások a tesztek során.