A 2000 kisbefektető pénzéből épített startupgyár, ami megfenyegette az MNB-t – és a Telexet is

„Kedves Vilmos! A Te írásod a velem készített interjú után tényszerű pontatlanságok tömkelegét tartalmazza, ami nonszensz, mivel jelentősen eltér azoktól az információktól, amikről veled beszélgettem. Ha mégis megjelenik, az biztos feljelentést és büntetőügyet von maga után, a kártérítési perről nem is beszélve, mivel igazolható és dokumentumokkal bizonyítható valótlanságok szerepelnek benne. Megtiltom a velem készített interjú bármely részének a nyilvánosságra hozását!”

– írta nekünk Guttmann Tamás, a Safis vezérigazgatója január 10-én. Guttmann-nal még december 10-én készítettünk egy több mint kétórás interjút, az interjún elhangzottakból készült szöveget pedig még másnap elküldtük neki. Guttmann akkor szóban azt ígérte, hogy néhány napon belül visszaküldi nyilatkozata ellenőrzött és javított változatát, a jelzett dátum után azonban egy ideig elérhetetlen volt, majd az ügyvédjére hivatkozva többször újabb és újabb haladékot kért a válaszadásra. Az interjút végül akkor próbálta meg letiltani, amikor január 10-én – egy hónappal az interjú visszaküldése után – végső határidőt szabtunk a válaszadásra.

A történet azonban ennél jóval korábban kezdődött. A Magyar Nemzeti Bank 2023 szeptemberében szabott ki 320 millió forintos büntetést a Safisra, mert engedély nélkül működtek befektetési alapkezelőként. A cég egyik vezetője 32 millió forintos büntetést kapott a közreműködéséért. Mint kiderült, akkor már negyedszer tiltották meg nekik, hogy jogtalanul engedélyköteles pénzügyi tevékenységeket végezzenek.

A büntetés összege önmagában is figyelemre méltó, cikkünk megjelenése után azonban több olvasónk is jelentkezett, hogy érdemes lenne hosszabban foglalkozni a témával. Volt, aki arról számolt be, hogy Guttmann Tamás átverte, más bízva bízott a Safisban, és nem értette, miért bünteti meg a céget az MNB.

A témával végül tavaly augusztusban kezdtünk el foglalkozni, amikor – minden más információ összegyűjtése előtt – kétszer is megkerestük Guttmann Tamást a Safis központi emailcímén. Leveleinkre azonban nem kaptunk választ.

A következő hónapokban egy tucatnyi érintettel és szakértővel beszéltünk, ez alapján pedig összeállt, mit is csinál a Safis. December elején aztán részletes kérdéssorral kerestük meg a céget, amelyre Guttmann Tamás azonnal válaszolt. Akkor azt ígérte, hogy minden kérdésünkre válaszol, de kikötötte, hogy csak szóban hajlandó nyilatkozni, írásban nem. Ebből lett a decemberi interjú, majd az, hogy az abból készült szöveget soha nem küldte vissza, annak megjelentetését pedig fenyegetőzés kíséretében megpróbálta letiltani.

„Részese lenni valaminek, ami emberek millióinak teszi jobbá az életét. Szerintünk erről szól egy startup” – ezzel az idézettel indít a Magyarországon hosszú évek óta startupok indulása fölött bábáskodó Safis Evo Incorporation honlapja. Az Amerikában bejegyzett, de magyar alapítású és itthon működő cég jogelődjével együtt 2017 eleje óta gyűjt befektetőktől pénzt különböző találmányok megvalósítására, a projektekbe akár 200 ezer forinttól be lehet szállni kvázi tulajdonosként.

Az első időszakban olyan találmányok megvalósítására gyűjtöttek pénzt, mint a tűzálló fa és zéróponti víznek nevezett csodaszer, ezek azonban azóta lekerültek a listáról. Most hat startup elindításán dolgoznak, amelyek között van hőkezelt fa, multifunkcionális gyerekbútor, kötél nélküli hajókikötési rendszer és utazási applikáció is. Az anyacégbe és a startupoknak létrehozott vállalatokba az elmúlt években több mint kétezren fektettek be körülbelül 8500 szerződéssel, összesen több milliárd forint értékben.

A cégek a Safis YouTube-csatornája szerint folyamatosan fejlődnek, egyik fontos lépést teszik meg a másik után, és egyre közelednek ahhoz, hogy exponenciálisan növekvő bevételt és nyereséget termeljenek. A Safist vezető Guttmann Tamás szerint a startupok közül több is pont 2025 első felében kezd bevételt termelni, és még bátrabb terveik vannak: elindítanák a Startup Innovációs Központot, ahol más startupoknak bérelhetnének irodát.

A Safis tehát első ránézésre egy ígéretes magyar sikersztori: kispénzű emberek, köztük nyugdíjasok tudtak olyan céges tulajdonrészekhez jutni, amelyek néhány év múlva akár többszörösüket érhetik. Ha hiszünk a Safis vezetőinek, van olyan startupjuk, amely 8–10 éven belül akár évi 2000 százalékos, vagyis hússzoros hozamot is produkálhat. Ki ne akarná ebbe tenni a megtakarításait?

Alaposabban megnézve azonban több jel is arra utal: lehet, hogy nincs minden rendben a Safisszal és a startupjaival. Az egyik ilyen jel, hogy az MNB 2017-ben, 2018-ban, 2022-ben és 2023-ban is megtiltotta a Safisnak, hogy a befektetők pénzét gyűjtsék a startupok elindításához. Ezt 2018-ban egy 27 milliós, 2023-ban egy 320+32 milliós bírsággal fejelték meg, és minden alkalommal leszögezték: amit a Safis csinál, illegális.

Ráadásul a Safis startupjai a hangzatos ígéretek ellenére eddig nem értek el túl fényes eredményeket: bár nyolc éve gyűjtik a pénzt, tavaly év végére egyik cég sem jutott el odáig, hogy érdemi nyereséget termeljen, sőt, valójában még számottevő bevételük sem volt, vagyis nem nagyon sikerült semmit eladniuk. A hasonló szakmákban dolgozók jelentős része komolyan kételkedik abban, hogy a Safis startupjainak találmányai mögött valódi, sikerre érdemes innováció áll. Volt, aki azt is felvetette, hogy a Safis piramisjátékszerűen gyűjt pénzt, és inkább a látványra költenek, mint a cégek valódi fejlesztésére.

A Safis startupjaiba fektetők nagy része valószínűleg máig hisz a projektek sikerességében, és abban, hogy néhány éven belül érdemi osztalékot vehet fel a cégekből. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan működik a magát startupgyárnak nevező szervezet, hogyan állnak a startupjaik, és mi áll az MNB-vel való konfliktusuk hátterében.

Guttmann ezzel párhuzamosan más, azóta csődbe ment vagy felszámolt cégekben is tulajdonos vagy vezető lett. Ő volt az ügyvezetője a 2006-ban alapított, ingatlanügyekkel foglalkozó Ródi Park Kft.-nek, amelyet 2016-ban többmilliós tartozással kényszertörölt a bíróság. A cég csődje miatt 2016-ban öt évre eltiltották Guttmannt attól, hogy cég főtulajdonosa vagy vezetője lehessen.

Erről az esetről a Telexnek azt mondta: más hibája miatt került ebbe a helyzetbe. A cégnek ugyanis valóban ő volt az ügyvezetője, de erről a pozícióról még a csőd előtt lemondott, amit állítása szerint a könyvelőjük elfelejtett bejelenteni.

Guttmann és Schlingloff Sándor, a cég marketingvezetője a TV2 Startupbörze című műsorában szakértőként szerepelt, Guttmann pedig a koronavírus-járvány idején lezárás-, oltás- és maszkellenes műsorokat gyártott a YouTube-ra Válaszd az életet! címmel. A Safis értékesítési igazgatója egy időben az az Endrédi István volt, aki a 2022-es választásokon Újpesten elindult a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom színeiben, ahol a szavazatok 1,6 százalékát szerezte meg.

Safis-EVO Kft. néven először 2012-ben alapítottak céget, Guttmann Tamás elmondása szerint akkor ez üzemeltette a webshopjukat, amelyben mostanában kozmetikumokat, étrend-kiegészítőket és ételtartókat árulnak. Két évvel később bejegyeztették a Safis-EVO Zrt.-t, amelyet startupok keltetőcégeként képzeltek el, vagyis ebben a cégben indították volna el a találmányok megvalósítását, amíg azok el nem jutnak a piacra dobásig. 2016 szeptemberében jegyeztették be a Safis Befektető Társaságot, amelybe 2017 elején kezdték el toborozni a befektetőket.

És itt kezdődik a bonyodalom. Magyarországon – és a világ legtöbb országában – szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogyan lehet startupokra, találmányok megvalósítására, kisvállalkozások felfuttatására pénzt gyűjteni. A Safis csapata azonban már a kezdetektől sem a törvényi előírásoknak megfelelően, hanem egy saját maguk által kidolgozott üzleti modellben gyűjtötte a befektetők pénzét, és ebben a sajátos modellben próbálják meg a találmányok kifejlesztését is.

A cég honlapján leszögezik, hogy nem inkubátorként és nem is angyalbefektetőként működnek, vagyis önmagában senkinek nem adnak finanszírozást. Állításuk szerint száz találmányból hármat válogatnak ki, ezekből egy kiemelkedően sikeres lesz, most éppen „hat világsikerre alkalmas projektben tíz találmány piacra juttatásán” dolgoznak. Küldetésük a honlap szerint „hazai társtulajdonosok bevonásával, világsiker küszöbén álló, kiemelkedő, magyar találmányok, ötletek felkarolása, az ötletgazdával, feltalálóval közös fejlesztése, nemzetközi piacra vitele, teljeskörű jogi, értékesítési és marketing támogatással, valamint komplex projektmenedzsmenttel”.

Magyar nyelvű kiadványukban azt írják: „Egy különleges befektetési konstrukció révén lehetőséget teremtettünk kisbefektetőknek, hogy tulajdonrészt szerezzenek az általunk leválogatott és felvállalt startup vállalatokban. Gyakorlatilag áthidaltuk a kisbefektetők és ötletgazdák között tátongó szakadékot, és ilyen módon a kisbefektetőknek kiemelkedő hozamlehetőséget, az ötletgazdáknak és a velük karöltve dolgozó csapatunknak pedig előnyös feltételekkel erőforrásokat biztosítunk.”

Ennek részeként a Safis olyan projektcégeket hoz létre, amelyekben közvetve tulajdonrésze van a feltalálónak vagy gyártónak, a Safis alapítóinak, a Safis kisbefektetőinek, és az egyes startupokba befektető magánembereknek is.

A Safis elsősorban emailben és YouTube-csatornáján kommunikál jelenlegi és jövendőbeli befektetőivel, utóbbin az elmúlt négy évben rendszeresen jelentek meg termékbemutató videók és hírvideók is arról, melyik projektjük hogy áll éppen. Ezek többségében Guttmann Tamás Safis-alapító ismerteti a startupokkal kapcsolatos előrelépéseket, majd biztatja a nézőket, hogy vásároljanak tulajdonrészt. Guttmann a befektetőknek korábban néhány év alatt többszörös hozamot, valamint a tulajdonrészük értékének exponenciális növekedését ígérte, a legfrissebb projektjüknél már csak infláció feletti 8–12 százalékos hozamról van szó. Az infláció felett fél-másfél százalékot fizető prémium állampapírokhoz képest persze ez is nagyon-nagyon jó hozamnak számítana.

A Safis, illetve a startupok honlapján több helyen is van „tulajdonrészszerzés” gomb, illetve lehet ajánlatot vagy tájékoztatást is kérni. A honlapokon elérhető dokumentumokban és a startupokat bemutató videókban mindenhol arról van szó, hogy a befektető az üzleten keresztül tulajdonossá válik.

A történetben azonban van egy csavar. A Safis ugyanis nem a startupokat megvalósító valódi cégek tulajdonrészét árulja, hanem az azokkal közvetett kapcsolatban álló, úgynevezett „befektetőtársaságok” tulajdonrészét. (A befektetőtársaság kitalált fogalom, ezek a cégek jogilag betéti társaságnak, bt.-nek számítanak.) Ezeknek a vállalatoknak nincs árbevételük, gazdasági tevékenységet nem végeznek, és kizárólag tőke gyűjtésére szolgálnak. A Safison keresztül ezeknek a cégeknek a tulajdonrészeit lehet megvásárolni, a különböző céges adatbázisokban pedig pontosan látszik, hogy a befektetők jellemzően 0,1–0,5 százalék közötti, minimális tulajdonrészhez jutottak.

Ezek a cégek aztán 20–30 százalékos tulajdonosai a Safis Németországban, illetve az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatainak, amelyek a Magyarországra bejegyzett projektcégek tulajdonosai. Vagyis a magyar kisbefektetők két áttétellel, az első, befektetőtársaságban szerzett tulajdonrészük 20–30 százalékában, körülbelül 0,02–0,15 százalékban tulajdonosai a valódi cégeknek, és ha minden jól megy, ilyen arányban is kapnak majd azok esetleges jövőbeni nyereségéből.

A Safisnál ezt a modellt „nyereségrészesedési jognak” nevezik, amelyről a Safis honlapján ugyan nincs részletes leírás, de a céget vezető Guttmann Tamás egy YouTube-videóban elmagyarázott, mit ért a fogalom alatt. A videóban arról beszél, hogy a betéti társaságokat a jogalkotó eredetileg azért találta ki, hogy abba a kültagok bármikor, különösebb nehézségek nélkül befektethessenek, és azokból ugyanilyen könnyen kiszállhassanak. Szerinte azonban az ilyen befektetések kezelésére később kitalálták a befektetési alapokat, amelyeket azóta „agyonszabályoztak”, a betéti társaságokat pedig mostanra a legtöbben „a szegény csórókkal asszociálják”.

Guttmann ezután arról beszél, hogy ők a németországi GmbH & CO KG. jogállású cégek mintájára találták fel a modelljüket, amelynek részeként a befektetők pénzét betéti társaságokban gyűjtik. Szerinte a befektetők pénzét az biztosítja, hogy a bt. esetleges megszűnésével mindannyian automatikusan a projektvállalat tulajdonosává válnak. Szerinte ez „nagyon hasonlít egy részvénykibocsátásra, de nem közvetlenül, hanem közvetve lesz az ön tulajdonában a cég tulajdonrésze.”

Vagyis eszerint a befektetők egy valódi tevékenység nélküli cég tulajdonosai lesznek, amellyel egy szerződésen keresztül egy másik, valóban működő cég nyereségére tehetnek szert. A szerződés működésében kétkedőknek pedig ott van a kitétel, amely szerint a befektetőtársaság megszűnése esetén a másik cég tulajdonosaivá válnak.

Guttmann a videóban a továbbiakról azt mondja: „ezt a konstrukciót bármilyen vállalat esetében meg tudjuk csinálni, egy zseniális feltőkésítési módszer van benne, amelybe itt most nem kívánok részletesen belemenni. A könyveléssel és könyvvizsgálattal foglalkozó szakemberek elismerően nyilatkoztak erről.”

A probléma csak az, hogy így pénzt gyűjteni Magyarországon illegális.

Megkérdeztük erről Balogh „Petya” Péter angyalbefeketőt, aki az elmúlt években a Cápák között üzleti show-műsor egyik főszereplőjeként vált ismertté. Balogh az STRT Holding Nyrt. vezetőjeként és résztulajdonosaként maga is magyar startupokba fektet, illetve a cégén keresztül ezeket a befektetéseket kínálja befektetőknek a tőzsdén.

Balogh elmondta, hogy Magyarországon és az Európai Unióban egyértelmű szabályok vannak arra, hogyan lehet vállalatokba tőkét bevonni, ezt nálunk az úgynevezett Prospektus Rendelet szabályozza. A nyilvános tőkebevonásra és tőkegyűjtésre évszázadokkal ezelőtt feltaláltak egy intézményt, ezt tőzsdének hívják, és ezt a tevékenységet alapvetően ma is a tőzsdén kellene végezni. A tőzsdei cégekre pedig pontosan azért vonatkoznak a többinél szigorúbb szabályok, illetve azokat pont azért felügyeli a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), hogy a befektetőket védjék az üzleti kockázatoktól.

Néhány éve az Európai Unióban engedélyezték a tőzsdén kívüli, úgynevezett közösségi tőkegyűjtést, ilyet Magyarországon a Tőkeportál csinál. Ennek is megvannak azonban a feltételei, szükséges hozzá például valamelyik európai jegybank engedélye, amelyet a cég honlapján fel kellene tüntetni – ilyen azonban a Safis honlapján nincs, vagyis nekik ilyen engedélyük nincs (szerintük nem is kell nekik ilyen). Tőkegyűjtést az EU-s szabályok szerint ráadásul csak részvénytársaságok végezhetnek, a Safis azonban betéti társaságokban gyűjti a pénzt.

A Safis ráadásul – ahogy az MNB a céggel szemben indult és lezárt vizsgálatokról szóló tájékoztatásokban rendszeresen felhívta rá a figyelmet – még az érvényes engedéllyel rendelkező cégekre vonatkozó szabályokat sem tartja be (Az MNB büntetéseiről a cikk végén hosszan írunk). Ilyen befektetéseket ugyanis tilos nyilvánosan, például a YouTube-on hirdetni, ahogy a Safis teszi.

Balogh Petya szerint még a tőzsdén jegyzett, tehát az MNB és a BÉT által is ellenőrzött STRT Nyrt. sem hirdetheti nyilvánosan, hogy mások fektessenek be náluk pénzt, ezt csak zártkörűen, tehát egyszerre legfeljebb 149 ember előtt tehetik meg. (A Safis szerint azonban pont azért hirdethetik magukat többek között a YouTube-on, mert ők egy olyan üzleti modellt találtak fel, amelyre nem vonatkoznak a törvények.)

Megkérdeztünk egy magyar startupokkal foglalkozó befektetőt a Safis üzleti modelljéről, aki névtelenséget kérve azt mondja: „Olyan, hogy valaki egy áttéten keresztül lesz tulajdonos, létezik, de a Safisnál látható, két áttéten keresztüli tulajdonszerzés egyértelműen a szabályok kijátszását szolgálja. Ez olyan, mint hogy a muszlim országokban elvileg tilos kamatra adni kölcsönt, ezért bonyolult szerződési konstrukciókat találnak ki, hogy kijátsszák ezt a tiltást. A Safis Németországba és Amerikába bejegyzett cégei is csak azt szolgálják, hogy átláthatatlan legyen a működés, a hatóságok ne tudják ellenőrizni, és ha elveszik a befektetők teljes pénze, akkor senki ne legyen számonkérhető.”

Vagyis a Safis modellje egyrészt azért rendkívül veszélyes, mert a kisbefektetőket nem közvetlen tulajdonjog, hanem csak egy, a magyar jog által el nem ismert szerződéses viszony köt a startuphoz. Másrészt azért is, mert ezek a startupok nem működnek olyan átláthatóan, mint a kisbefektetőknek amúgy legálisan elérhető cégek, így semmilyen biztosíték nincs arra, hogy nem állnak a földbe.

A jogszabályi aggályokon kívül felmerül az a kérdés is, hogy a Safison keresztül befektetőknek vajon megfelelő elképzeléseik vannak-e arról, igazából mekkora tulajdonrészhez jutnak az úgynevezett befektetőtársaságokba való beszállással. Ezt a szerződéskötéskor elvileg tudniuk kell, de amikor például megkérdeztünk erről egy nyugdíjas Safis-befektetőt, ő nem tudta megmondani, melyik Safis-cégben van részesedése, és az pontosan mekkora.

Az ügyfelek a fent leírt módon jellemzően 0,1–0,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek az ún. befektetőtársaságokban, vagyis közvetve 0,02–0,15 százalékos tulajdonrésszel a valódi startupban. Ez azt jelenti, hogy egy-egy busás hozam ígéretével elcsábított tulajdonos egy ötezred résztől nagyjából másfél ezred részig tulajdonosa a startupnak, és ennek megfelelően ilyen mértékben részesülhet majd a cég valamikori nyereségéből. Az előbbi azt jelenti, hogy ha be is indul a cég, és esetleg el tud érni egy 100 millió forintos nyereséget, amit teljes egészében kifizet osztalékként, a befektető 20 ezer forintot kap belőle.

A kérdés csak az: reális-e, hogy ezek a cégek valaha nyereséget termeljenek?

A Safis mostanra a webshopja üzemeltetése mellett hat különböző jellegű, nagyrészt magyar találmányra épülő vállalkozás beindításán dolgozik. Ezek közül van olyan, amelynek a terméke már kész van, de még nem termel pénzt, több idén indulna el, és van olyan is, amelynél még csak a tesztelés elindítását tervezik. Három projektnek már van magyarországi vállalata, a többi egyelőre egy keltetőcég részeként működik.

A Safis honlapja szerint hat startup felépítésén és azokon keresztül 10 találmány megvalósításán dolgozik. A képlet látszólag egyszerű: a honlapon majdnem minden startuphoz van egy brosúra, majdnem mindegyiknek van saját honlapja, és mindegyiknél fenn van a „tulajdonrész foglalása” nevű gomb. A valóságban azonban hat elég különböző állapotban lévő projektről van szó, amelyekben csak az a közös, hogy a legutóbbi, 2023-as céges beszámolók leadásáig egyiket sem sikerült olyan állapotba hozni, hogy az nyereséget termeljen.

A következőkben végignézzük ezt a hat projektet.

1.
BabyUnic

A Safis egyik startupja a BabyUnic, amely egy többfunkciós, fa és műanyag alkatrészekből álló, szétszerelhető, gyerekeknek szánt játék, bútor és fejlesztőeszköz lenne. A BabyUnic számtalan darabból áll, amelyeket különböző módokon úgy lehet összeszerelni, hogy abból etetőszék, babaágy, asztal vagy éppen csúszda legyen.

A BabyUnicot már 2009-ben reklámozták az interneten, a termék 2021-ben tűnt fel a Safis honlapján, és 2021-ben jegyezték be a BabyUnic Befektető Társaság Bt.-t, amelybe 2022-ben több mint százmillió forint tőkét gyűjtöttek a kisbefektetőktől. A BabyUnic alapváltozatát 2024 őszéig kedvezményes előrendeléssel 229 790 forintért árulták a Safis honlapján, akkor a kiszállítást 2024 „második felére” ígérték, a termék azonban azóta eltűnt a honlapról, Guttmann Tamás szerint azért, mert áttervezték, és az új verziót nemsokára újra feltöltik.

Guttmann szerint a BabyUnic több teszten átment, és tavaly ősszel javították a gyenge és hibás részeket. Korábban problémáik voltak a külső gyártókkal, emiatt a megvalósítás hosszú ideig késlekedett, tavaly év végén éppen egy szerbiai partnerrel dolgoztak. Idéntől azonban szeretnék Magyarországon, egy saját üzemben beindítani a sorozatgyártást.

A BabyUnic érdekessége, hogy miközben a tőkét gyűjtő „befektetőtársaságot” már 2021-ben létrehozták, a valódi projektcéget még nem indították el, a játék gyártása eddig a Safis webshopját is működtető Trend Innovest Kft.-ben zajlott. Azoknak tehát, akik a Safis Befektető Társaság Bt.-be tették a pénzüket, közvetve sincs tulajdonrészük egy saját startupban, csak a keltetőcégben.

2.
Bikarbonát

A Safis másik viszonylag friss projektje a Live Energy Bikarbonát vagy Bikarbion márkanéven árult bikarbonát gyártása, amelyre a 2021-ben alapított Live Energy Befektető Társaság Bt.-ben gyűjtenek forrást. A bikarbonát árusítása a cég képviselői szerint „belépőt jelent a sporttáplálkozás, a kozmetika és a betegségmegelőzés világába”. A bikarbonátkapszulák már most kaphatóak a Safis webshopjában, egy 60 darabos csomag 9990 forintba kerül.

És hogy mi az a bikarbonát? Hát az a szódabikarbóna, ami szinte mindenki konyhájában ott van, és amit mostanában az élsport legújabb csodaszerének tekintenek. Erről éppen idén mutatta ki egy tanulmány, hogy nagyon hatásos teljesítménynövelő, Guttmann pedig egyik videójában maga is a Telex erről szóló cikkére hivatkozik.

A startup lényege Schlingloff Sándor, a Safis már említett marketingvezetője szerint az, hogy feltaláltak „egy olyan burkolási módot, ami képes lejuttatni a bikarbonátot a szervezetnek arra a helyére, ahol felhasználódik”. Guttmann az ezt bemutató videóban arról beszél, hogy ha simán megesszük a szódabikarbónát, akkor rossz helyen szívódik fel, a találmányuk pedig abban segít, hogy az ne rögtön, hanem később szívódjon fel, mert így tudja az optimális hatást kiváltani.

A Live Energy kapszulák gyártására a Safis Guttmann Tamás elmondása szerint az 1995-ben bejegyzett, pilisborosjenői Meditop Gyógyszeripari Kft.-vel társult, a közös céget Németországba jegyeztették be, a gyártás most Svájcban zajlik, de azt idővel szeretnék majd Magyarországra hozni. A kapszulák széleskörű árusításának megkezdéséhez a Safis még a Semmelweis Egyetem egy dózistesztjének hivatalos dokumentációjára vár. Guttmann Tamás szerint ettől a szertől „meg fognak dőlni a rekordok az úszásban, futásban, kerékpározásban, és a sportolók közül rengetegen várják, hogy használhassák”.

3.
EFC: Állítható puhaságú bútorok

„Nem kevesebbet állítunk, mint hogy kezünkben tartjuk a világ bútorgyártásának következő forradalmi újítását, az állítható keménységű ülőpárnák és fekvőmatracok olcsó és tömeges gyártásához szükséges anyagot és technológiát, az Energy Free Comfort (EFC) rendszert” – írja a Safis harmadik startupja, az EFC brosúrája. A technológiát a cég szerint irodai székek, fotelek, kanapék, ülőgarnitúrák, hálószobai matracok, autóülések, vasúti üléspárnák és egy sor másik termék gyártásánál fel lehet használni.

Állítható keménységű matracok az EFC honlapja szerint korábban is voltak, az ő termékük azonban „lehetővé teszi bármely – már gyártásban lévő – ülő-, vagy fekvőfelület keménységének külső energiafelhasználás, kompresszorok, vagy egyéb technika alkalmazása nélkül történő állíthatóságát, mégpedig bármikor, egyetlen kézmozdulattal, a gyártási költség elhanyagolható változása mellett”.

A termék már a 2010-es évek végén felbukkant a Safis honlapján, 2019-ben jegyeztették be a gyártással foglalkozó EFC Technológia Magyarország Kft.-t, és a forrásgyűjtésre kitalált EFC Technológia Befektető Társaság Bt.-t. Az előbbi tulajdonosa a Safis németországi irodájába bejegyzett EFC Technologies GmbH, és Guttmann modellje szerint utóbbi résztulajdonosa a befektető társaság.

Az EFC a Safis egyik leginkább előrehaladott állapotban lévő projektje, az állítható keménységű matracaik elérhetőek a Safis honlapján, ezeket tájékoztatásuk szerint szigetszentmiklósi üzemükben gyártják. Guttmann egy videóban arról beszél, a céljuk, hogy 8–10 év alatt három kontinensen hozzanak létre gyártóüzemeket, és szerinte az EFC-vel a kisbefektetők évente 1500–2000 százalékos hozamra számíthatnak.

Guttmann Tamás szerint ennél a cégnél is felmerültek problémák az indulással, legtöbbet például az áruházi táblák nyomtatása késett, illetve a sorozatgyártáshoz szükséges fröccsöntő szerszámra tavaly év végén még vártak. Arra számítanak, hogy idén el tudják indítani a sorozatgyártást, és utána bekerülnek majd az olyan nagy bútorkereskedésekhez, mint az RS.

4.
Blokkwood

A Safis-csoport egyik legfontosabb és legrégebbi startupja a Blokkwood, amely egy különleges, a faanyagok belső szerkezetét megváltoztató fakezelési eljárást, illetve az ezzel az eljárással készült faipari termékeket értékesítené. A Blokkwood már 2006-ban megjelent a magyar interneten, 2009-ben a Fatáj elnevezésű online szaklap „díjnyertes magyar famodifikáló technológiaként” írt az eljárásról.

Guttmann Tamás elmondása szerint a vízálló fa feltalálói a kétezres években alapítottak egy céget egy nagybefektetővel Blokkwood Technológia Kft. néven, azonban a megvalósítás elején, a 2008-as válság idején visszamondták a megrendeléseiket, így bezárták és bérbeadták az asztalosüzemüket. Guttmann szerint ő a 2010-es években került kapcsolatba a projekttel, és a feltalálókkal együtt 2019-ben alapították meg a Blokkwood Magyarország Kft.-t, amelybe átvitték az eredeti szabadalmat.

Az új Blokkwoodban két éve indult meg a próbagyártás, és Guttmann Tamás szerint 2025 elején kerítésekkel kezdik meg a sorozatgyártást, ezt később a technológia értékesítése követheti egy nemzetközi franchise-hálózaton keresztül. Amikor megkérdeztük Guttmann Tamást, hogy miért tartott ennyi ideig elindítani a gyártást, több okot is felsorolt: az első kemencében tíz kezelésből nyolc rosszul sikerült, így módosítani kellett az eljárást. Új gépeket is vásárolni kellett, le kellett váltani az üzem alkalmatlan vezetőjét, és faanyagot is nehézkesen tudtak venni.

A Blokkwood aktuális honlapja szerint egy olyan „kíméletes, mindössze néhány órát igénybevevő fakezelési eljárást” fejlesztett ki, „amely hatására a fa belső szerkezete megváltozik és az adott faanyag tulajdonságai kiemelkedő mértékben javulnak – mégpedig anélkül, hogy a módosított faanyag bármilyen mérgező anyagot tartalmazna”. Ezenkívül azt írják: „a Blokkwood eljárás alkalmazása révén egy minőségi faanyag önmaga több szempontból feljavított változatává válhat, rendkívül jó ár-érték arány mellett”.

A honlap szerint az így létrehozott faanyag víztűrőbb, alaktartóbb, teherbíróbb, mint a hagyományos fa, ellenáll a kártevőknek, gombának, penésznek, antibakteriális, továbbá a fa eredeti mintája kontrasztosabbá válik, „az eljárás kiemeli annak természetes szépségét”. Vagyis kifejlesztettek egy fakezelési eljárást, és ehhez keresnek befektetőket.

A Blokkwood különleges fakezelési eljárásáról több faipari szakértőt, egyetemi tanárt és ácsot is megkérdeztünk. Senki nem akart névvel nyilatkozni, de abban többen is egyetértettek, hogy a Blokkwood fakezelési eljárása rendkívül hasonlít az évtizedek óta termikus modifikáció néven ismert eljáráshoz. A nekünk nyilatkozók nem tudták egyértelműen megmondani, hogy a Blokkwood eljárása különbözik-e érdemben a más cégeknél bevett termikus modifikációtól.

A faanyagok hőkezelése hosszú ideje ismert, az egész világon elterjedt eljárás. Ennek a lényege, hogy a fát egy zárt kamrában 160–200 fokra felmelegítik, majd néhány óra után visszahűtik. Bizonyos esetekben száraz levegőben, máskor gőzben melegítik a fát, a végeredmény ettől is függ. Ezzel az eljárással jelentősen változtatni lehet a faanyag bizonyos tulajdonságait, például csökkenteni tudják a fa vízfelvevő képességét – igaz, ettől nem lesz vízálló, csak lassabban és kevesebb vizet szív fel. Emellett kevésbé dagad, és jobban ellenáll a gombáknak.

A termikus modifikáció legjobb tulajdonsága viszont az, hogy meg tudja változtatni a faanyag színét, amitől a fenyőfának például szép, trópusi barna színt lehet kölcsönözni, és van olyan faanyag is, amelynél az ébenfához közelítő szín is elérhető. Az így kezelt faanyagok emiatt népszerűek például beltéri padlóburkolat és bizonyos típusú bútorok gyártásában.

A Blokkwood honlapján, a gyakran ismételt kérdések között felhozzák, hogy mi a különbség a Blokkwood technikája és az egyéb hőkezelési eljárások között. Itt azt írják: „A Blokkwood hőkezelés kíméletesen zajlik le. Az eljárás végén a fa saját 3–6 százalékos nedvességtartalma megmarad. Más eljárások a fa nedvességtartalmát akár nullára csökkenthetik, majd ezt emelik meg a kívánt szintre. Ilyenkor sokkolják és tönkreteszik a fa szerkezetét, miközben tulajdonságai is alig javulnak.”

A Blokkwood – jelenlegi – szabadalmát egy 2022-es szabadalmi közlöny tartalmazza, a technológia lényege eszerint az, hogy egy zárt térben fűtőpanelek közé tesznek faanyagot, miközben szilárdított fakezelő anyagkeveréket adnak hozzá. Az anyagkeverékről nem árul el többet a szabadalom.

A Blokkwoodot az elmúlt években egy nagy reményű, nagy növekedési potenciállal rendelkező magyar startupként hirdette Guttmann Tamás. A cég honlapja és a YouTube-on elérhető videók szerint a terv korábban az volt, és részben még mindig az, hogy a Blokkwood a technológiáját adja el, és „különböző méretű égetőkemencék és vezérlőegységek értékesítése mellett, egy franchise útmutató alapján segítünk adaptálni a technológiát faipari cégeknek”.

Egy tavaly júliusi videóban – 15 évvel az első cég bejegyeztetése és a szabadalmi eljárás elindítása után – Guttmann arról beszél, hogy a cél öt év alatt száz franchise-alapon működő Blokkwood-üzem létrehozása, arról azonban nem beszélt, hogy a technológiát eddig bárki is megvette volna. Amikor december elején rákérdeztünk, azt mondta: a termékre és a technológiára több komoly érdeklődő van, miután Nürnbergben kiállították azt, Indiából és Texasból is megkeresték őket.

5.
Safisoft Software Innovations

A Safisoft a Safis IT-cége, amely tájékoztató brosúrája alapján négy „világsikerre alkalmas szoftver és applikáció ötletet” valósítana meg. Eszerint Perfect You néven self-branding applikációt, CorpTrade / Stockmagnet néven tőzsdei platformot és HelpUs néven online marketinget végző appot fejlesztenek.

Eddig egyetlen appjuk jutott el a megvalósításig, ez a Wingman utazási app, amelyen keresztül különböző turisztikai célpontoknál virtuális, telefonon meghallgatható túrákat lehet vásárolni. Az app elérhető az App Store-ban és a Google Playen is, az előbbin eddig öten értékelték. A Safis tájékoztatása szerint az appban a legnépszerűbb városok már elérhetőek, és a továbbiak feltöltése folyamatosan zajlik.

Guttmann Tamás erre vonatkozó kérdésünkre azt mondta: egyelőre még ingyen vannak a túrák, de idővel majd fizetőssé tennék azokat, valószínűleg akkor, amikor elérik a 10 milliós felhasználói számot. Az app kilátásairól azt mondta: „Minden esélyünk megvan arra, hogy három-öt éven belül a Wingman a világ legsikeresebb utazószoftvere legyen.”

Az EFC-hez és a Blokkwoodhoz hasonlóan a Safisoft is egy külföldi céget tartalmazó háromszögben működik: valódi gazdasági tevékenységet a 2022-ben alapított Safisoft Magyarország végzi, amely a Safis floridai irodájába bejegyzett Safisoft Inc. tulajdona. A kisbefektetők a Safisoft Befektető Társaság Bt.-be tudnak beszállni, amely az amerikai közvetítő vállalat résztulajdonosa.

6.
Dockstar

Az előző kettőhöz hasonló projekt a kötél nélküli hajókikötési rendszert fejlesztő Dockstar. A startupnak több látványos videója van kötél nélkül mólókhoz parkoló jachtokról, amelyet Guttmann Tamás tájékoztatása szerint januárban egy nürnbergi kiállításon mutatnak be, és utána kezdik majd el a rendszer tesztelését.

A Dockstar tulajdoni viszonyai első ránézésre az előző cégeknél bonyolultabbak: Magyarországon ugyan létezik Dockstar Europe Kft. és Dockstar Technologies Zrt. is, de ezek a többi Safis-céggel szemben nem a Safis kőbányai központjába, hanem egy második kerületi társasház harmadik emeleti lakásába vannak bejegyeztetve. A cégek nem is a Safis valamelyik külföldi leányvállalatának tulajdonában vannak, az egyik közvetlenül, a másik közvetve van egy magyarországi magánszemély tulajdonában. A 2016-ban és 2020-ban alapított két cég 2020 és 2023 között annak ellenére majdnem 600 millió forint veszteséget termelt, hogy mostanáig nem valósították meg a kötél nélküli kikötési rendszert, és érdemi árbevételük sem volt.

A Dockstar projekt 2014-ben indult, abba 2016-ban szállt be angyalbefektetőként a két cég mai többségi tulajdonosa. Az ő elmondása szerint a technológia feltalálója éveken keresztül nem teljesítette a befektetőknek tett ígéreteit és vállalásait, ezért 2020-ban a befektetők opciós jogukkal élve kivásárolták őt. Szerinte a feltaláló ezután annak ellenére állt össze a Safisszal, hogy a találmány szabadalmi igénye és az ahhoz kapcsolódó vagyoni jogok a Dockstar Technologies Zrt. tulajdonában maradtak. A Dockstar Befektető Társaság Bt.-be Guttmannék azóta több mint 200 millió forintot kalapoztak össze úgy, hogy termékük még nincsen, és a más tulajdonában álló cég fejlesztéseivel reklámozzák a még meg nem valósított kötél nélküli kikötési rendszert. A két magyarországi cég tulajdonosa ezért feljelentette őket szellemi termék bitorlása miatt, az ügyben a NAV Bűnügyi Igazgatósága nyomoz.

A felsorolt hat projektben közös, hogy Guttmann Tamás elmondása szerint mindegyik jól áll, egyik lépést teszik meg a másik után a világsiker felé, és több éppen most áll azelőtt. Ezt azonban érdemes árnyalni azzal, hogy ő a YouTube-videókban már évekkel ezelőtt is hasonlókat ígért, több projektnél mindig éppen a gyártás elindítása előtt állnak – miközben az újra meg újra húzódni látszik.

A magyarországi cégek – a Dockstar két vállalatát leszámítva – egy kőbányai társasház egy földszinti lakásába vannak bejegyezve, amelyben a Safis üzlete is működik. A különböző cégek egymáshoz való nagyjábóli kapcsolatát a következő táblázatban mutatjuk be:

A táblázatból látszik, hogy közvetlenül a Safisnak és a hat startupjának is van saját „befektetőtársasága”. Bizonyos startupoknak van saját projektcégük, mások Guttmann Tamás elmondása szerint a webshop üzemeltetése mellett keltetőcégként működő Trend-Inovest Kft. keretein belül működnek, amíg el nem jutnak a megvalósítás állapotába. A terveik szerint a Live Energynek és a Dockstarnak biztosan nem lesz magyar leányvállalata és elképzelhető, hogy a BabyUnicnak sem.

Guttmann Tamás elmondása szerint a Safis-startupok anyavállalata, a Safis EVO Inc. 37 százalékban a Safis Befektető Társaság tulajdonában van. A maradék 63 százalék 10 alapító tag tulajdona, Guttmann Tamás mellett nagy részük most is a Safisnál dolgozik.

A külföldi cégek egy-egy németországi és amerikai címre vannak bejegyezve. Amikor rákérdeztünk, hogy ezek mit csinálnak, Guttmann Tamás azt mondta, nem székhelyszolgáltatók: a Safis Bajorországban és Floridában is egy-egy irodát bérel. Ezeken a telephelyeken azonban gyártás nem történik, a külföldi cégek közbeiktatására Guttmann Tamás szerint elsősorban az MNB Safist sújtó intézkedései miatt volt szükség.

A Safis-cégek valódi teljesítményéről az öt magyarországi projektcég beszámolói alapján juthatunk információhoz. Ezek szerint azok az elmúlt években a következő eredményeket érték el:

A táblázatból leolvasható, hogy az öt cég az elmúlt négy évben mindössze 309 millió forint forgalmat bonyolított le, és több mint 1,4 milliárd forint veszteséget hozott össze. Az árbevétel nagy részét a Safis Menedzsment Kft. érte el, amely azonban nem a piacra dolgozik, hanem a többi Safis-cégnek nyújt szolgáltatásokat. Ez a cég csinált egyedül nyereséget is.

A startupok közül a Blokkwood, a Safisoft és az EFC az elmúlt években gyakorlatilag semennyi forgalmat nem bonyolított, miközben évről évre egyre nagyobb veszteséget termeltek a működésükkel. Ez persze normális lehet beindulás közben lévő startupoknál, de érdemes hozzátenni, hogy a Blokkwood hét-, az EFC pedig ötéves projekt.

Beszédesek a Safis webshopját üzemeltető Trend-Inovest Kft. pénzügyi adatai. A cég az elmúlt években rendre minimális, 20–30 millió forintos forgalomra tett szert az eladásaiból. Ez naponta 60–80 ezer forintnyi értékesítést, a honlapon látható árakkal számolva napi 5–10 eladott terméket jelent. Nem csoda, hogy ennyiből nem tudnak kijönni, és hogy a cég az elmúlt években folyamatosan masszív, évi 200 millió forintos veszteségeket hozott össze. (Guttmann Tamás szerint a webáruházat csak azért tartották meg, hogy a saját termékeiket fel tudják tölteni, és tesztelni tudják, mekkora rájuk az érdeklődés.)

A Safis működésének átláthatatlanságára utal, hogy amikor beszéltünk a Blokkwood nevű cégük egyik befektetőjével, ő sem tudta pontosan elmondani, milyen konstrukcióban van tulajdonrésze a vállalatban. A cég teljesítményével kapcsolatos aggályainkra pedig azt válaszolta, hogy a Blokkwoodnak Németországban már gyártása van, miközben ezt nekünk Guttmann Tamás cáfolta.

Megkértük több, a Safis ügyeit ismerő vagy startupokkal dolgozó szakértőt és vállalkozót arra, hogy véleményezzék a Safis startupjait, vagy meséljék el nagy általánosságban, hogy hogy működik egyébként Magyarországon a startupokba való befektetés.Tekintve, hogy a Safis még a Magyar Nemzeti Bank egy őket érintő határozata ellen is pert indított, sokan egy hasonló pertől tartva csak név nélkül nyilatkoztak.

Viszont többen is olyan véleményt fogalmaztak meg, amely szerint vannak arra utaló jelek, hogy a Safis egy piramisjátékhoz hasonlóan nyeli el a befektetők pénzét, és ezt inkább a növekedés látszatára költik, mint arra, hogy valóban beindítsák a vállalkozásokat.

Egy, korábban több sikeres magyar startupban is részesedést vásárló befektető szerint „az, hogy egy webshopnak évi 20–30 millió forintos árbevétele van, nyilvánvalóan a vicc kategória”. Szerinte beszédes az is, hogy a BabyUnic Befektető Társaságot 2021-ben jegyezték be, 2022-re százmillió forint tőkét gyűjtöttek bele, a terméküket azonban azóta sem sikerült legyártani. „Mennyire reális az, hogy alapítasz egy startupot, ami egyetlen játékot árulna, és azt a játékot három év alatt sem sikerül a piacra dobni?”

Egy másik interjúalanyunk még 2009-ben, tehát tizenöt évvel ezelőtt került kapcsolatba a Blokkwooddal, amely akkor valóban egy friss, nagy reményű vállalkozásnak tűnt. Bár azt mondja, nem tudja pontosan, mi történt a startuppal az elmúlt tizenöt évben, és azt sem, hogy most egyáltalán ugyanazt próbálják-e árulni, mint akkor, csodálkozik, hogy ha valóban annyira forradalmi a technológiájuk, mint amennyire mondják, miért nem tudták azt 15 év alatt senkinek sem eladni.

Megkérdeztük a startupokba fektető Balogh „Petya” Pétert arról, mire érdemes odafigyelni a startupoknál, ha arra vagyunk kíváncsiak, azoknak valóban van-e érdemi esélye arra, hogy néhány éven belül sikeres és nyereséges vállalkozásokká váljanak. Balogh leszögezte, hogy nem ismeri a Safis startupjait, és kívülről nem mindig lehet megállapítani, melyik vállalatnak milyen lehetőségei vannak, sok startup pedig a Safis cégeihez hasonlóan évekig veszteségesen, érdemi megrendelések nélkül működik. Szerinte azonban vannak jelek, amelyekből kívülről is le lehet vonni következtetéseket.

Az egyik ilyen, ha a cégek közül egyiknek sincs érdemi bevétele. Balogh azt mondja: az STRT Nyrt.-nek is van tulajdonrésze olyan cégekben, amelyek évek óta veszteségesek, és amelyek még évekig azok lesznek, de az, hogy valaki csupa ilyen cégből rakjon össze portfóliót, mindenképpen aggasztó jel.

A másik fontos szempont a nagyobb befektetők jelenléte vagy hiánya: ha egy startup valóban reményteli, akkor logikus, hogy a kisbefektetők mellett tulajdonrészért cserébe cégektől is megpróbáljon tőkét szerezni – a Safis-cégek tulajdonviszonyai alapján azonban ilyet ők korábban nem végeztek. A harmadik a vevők vagy érdeklődők jelenléte: egy induló startup értékét az adja, ha be tudja mutatni, hogy a termékeire már vannak vevők, vagy legalábbis komoly érdeklődők, a Safis startupjainál azonban ez sem látszik.

Balogh Péter szerint a Safis esetében a legaggasztóbb az, hogy a cég vezetői milyen megtérülést ígérnek. „Aki néhány éven belül sokszoros megtérülést ígér, az nem biztos, hogy igazat mond” – mondja. A Safis korábban elképesztő hozamokkal reklámozta a cégeit, és a YouTube-on elérhető videóikban ma is látható, hogy az egyik cégnél például évente 1500–2000 százalékos „várható hozamot” ígérnek, ami 1 millió forint tulajdonrész vásárlása esetén évi 15–20 millió forint hozamot jelent. Balogh szerint ez egyáltalán nem reális, és aki ilyet ígér, annak valószínűleg nem becsületesek a szándékai.

Megkerestük a startupokba való befektetéssel kapcsolatban Károlyi Antalt, a Magyar Üzleti Angyal Egyesület alapító elnökét is. Ez a szervezet honlapja szerint olyan angyalbefektetőket keres, akik Magyarországon és a régióban induló startupokba fektetnék a pénzüket.

Károlyi szerint startupokba rendkívül kockázatos befektetni, ezt a hozzáértők csak azoknak ajánlják, akiknek felesleges pénzük van, és ezt nem sajnálják elveszíteni. Szerinte érdemes abból az ökölszabályból kiindulni, hogy a startupokba senki ne fektessen a megtakarításai 10 százalékánál többet.

Mivel a startupok nagy része soha nem lesz sikeres, ezeknél a befektetésnél rendkívül fontos a diverzifikáció, vagyis az, hogy egyszerre több, lehetőleg különböző ágazatban működő cégbe fektessünk. Károlyi szerint ez „tíz cég alatt szerencsejáték, húsz cégtől nevezhető portfóliónak”, vagyis legalább ennyibe kell egyszerre pénzt fektetni, hogy annak jó esélyei legyenek a megtérülésre. Szerinte „még a jó ötlettel rendelkező, már elindult vállalkozások között is valószínűleg húsz cégből egy lesz csak igazán sikeres”.

Károlyi szerint ebből nagyjából ki lehet számolni, milyen vagyon felett lehet racionális stratégia startupokba fektetni. „Ha a legkisebb, még értelmezhető befektetéssel, mondjuk 5000 euróval számolunk, és ennyit teszünk 20 különböző cégbe, az már 100 ezer euró. Ha komolyan vesszük, hogy ebbe csak a pénzünk 10 százalékát tesszük, akkor legalább egymillió euró (410 millió forint) megtakarítás szükséges az induláshoz” – mondja. Ő a saját példáját hozta fel: több mint tíz év alatt, alapos vizsgálódás és a cégek átnézése után 23 startupba tett pénzt, amelyek közül mostanra csak öt cég fejlődik érdemben. Ez a startupszcénában jó aránynak számít.

Károlyi szerint azt is érdemes lehet mérlegelni, melyik startupnak milyen lehetőségei vannak a növekedésre: a befutott startupok nagy része ugyanis digitális cég, legtöbbjük szoftverfejlesztéssel foglalkozik. „Ezeknél ott van a lehetőség, hogy kitalálnak egy kódot, amit aztán egyszerre el tudnak adni egy csomó ügyfélnek, és ezzel egyik napról a másikra rengeteg pénzt szerezzenek.” Egy fizikai termék fejlesztésénél és gyártásánál viszont sokkal nehezebb exponenciális növekedést elérni, hiszen még ha jó is a termék, a gyártást nem lehet folyamatosan, nagyon gyors ütemben felskálázni. Károlyi szerint ráadásul „ezeknél a legnehezebb rész az értékesítés, vagyis a cég csak akkor tud gyorsan növekedni, ha már van egy nagyon forgalmas eladási csatornája, ami például egy MLM-féle hálózat, vagy egy népszerű webshop lehet”.

Károlyi szerint Magyarországon is vannak jó példák „startupgyárakra”, de ezek általában úgy működnek, hogy van egy társaság, amelynek van már egy működő, nyereséges vállalkozása, és ebből időnként ki tudnak válni új ötletekkel. Ennek viszont az a feltétele, hogy a startup egyrészt tőkét, másrészt tudást, kapcsolatokat örököljön az eredeti cégtől, amelynek a felületein később marketingelheti magát.

Az MNB már ekkor leszögezte, hogy a Safis által árusított nyereségrészesedési jog Magyarországon nem létező jogintézmény. Guttmann Tamás szerint azonban az MNB-nek pont azért nincs joga megtiltani nekik, hogy nyereség részesedési jogot áruljanak, mert erre a konstrukcióra nincs szabályozás.

A jegybank vizsgálata 2018-ban zárult, amikor megerősítették, hogy a Safis a korábbi tiltás ellenére folytatta az engedély nélküli tevékenységét, ezért 27 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtották a céget. A döntés ellen a Safis közigazgatási pert indított, amelyet első fokon a Fővárosi Törvényszéken, másodfokon a Kúrián vesztettek el.

A Safis akkori közleménye szerint az ügyet a bíróságon „koncepciós perként” kezelték és nem vették figyelembe az általuk bemutatott dokumentumokat. Szerintük az első fokon a tárgyalásra a bírók már előre megírt ítélettel érkeztek, a Kúrián pedig meg sem hallgatták az ügyvédeiket.

Mivel nem akarták befizetni a 27 milliós bírságot, az MNB döntése után nem sokkal a Safis-EVO Zrt.-t felszámolták, majd törölték a hazai cégnyilvántartásból. Guttmann Tamás azonban ezzel párhuzamosan, 2018-ban bejegyeztetett az Egyesült Államokban, a Florida nyugati partján lévő Sarasota városába egy Safis Evo Inc. nevű céget, amely azóta átvette a Safis honlapját, és hasonló tevékenységet folytat, mint a korábban Magyarországon bejegyeztetett zrt.

Miután a Safis honlapját és hálózatát az amerikai cég vette át, az MNB 2021-ben újra piacfelügyeleti eljárást indított, hogy megállapítsa, a Safis EVO Inc. „kollektív befektetési értékpapírnak” minősülő pénzügyi terméket árusít-e. Az eljárás részeként 2022-ben megtiltották a cégnek, hogy engedélyköteles pénzügyi tevékenységet végezzen.

Az eljárás végén, 2023 szeptemberében aztán 320 millió forint bírságot szabtak ki a cégre, és 32 millió forint bírságot annak egyik vezetőjére, valamint újra megtiltották, hogy a nyereségrészesedési jog árusítását folytassák. Az MNB tájékoztatása szerint ez ellen a határozat ellen nem indítottak közigazgatási pert.

Guttmann Tamás vitatja az MNB büntetésének jogosságát, szerinte a jegybank nem büntetheti meg őket tiltott alapkezelés miatt, mert ők soha nem végeztek alapkezelést. Szerinte a nyereségrészesedési jogok árusítása „nem alapkezelés és nincs szabályozva, így nincs mire engedélyt kérni és nincs mire büntetést kiadni”. A 320 milliós büntetés végrehajtását szerinte az MNB ki sem küldte, a 32 milliós büntetés végrehajtását pedig többször kiküldték, majd visszavonták, a megbüntetett személy pedig azt sem vette át.

Amikor rákérdeztünk az MNB-nél, hogy melyik végrehajtás hogy áll, azt írták: „A folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra figyelemmel az MNB nem lát lehetőséget részletes tájékoztatás megtételére. A végrehajtást az MNB rendeli el, a végrehajtás foganatosítását az állami adóhatóság végzi.”

A Safisszal szembeni második eljárás részeként 2022-ben az MNB munkatársai rendőrök kíséretében ellenőrzést tartottak a Safis kőbányai családi házban lévő irodájában. A MNB ellenőrei a cég számítógépein lévő fájlokba akartak betekinteni, és cégek adatait tartalmazó dokumentumok átadását kérték – utóbbit Guttmann Tamás megtagadta. Az, hogy nem működtek együtt, a jegybank szerint súlyosbító tényezőként játszott szerepet a 320 + 32 milliós bírság kiszabásakor.

Guttmann elmondása szerint a cégükhöz kiérkező rendőröknek és MNB-s dolgozóknak nem volt házkutatásról szóló bírósági végzésük, így az ellenőrzés szerinte törvénytelenül zajlott le. Az ellenőrzésben részt vevő jegybanki alkalmazottakat és rendőröket Guttmann Tamás elmondása szerint azóta feljelentette.

Guttmann később a Safis YouTube-csatornájára feltöltött egy videót az ellenőrzésről, amelyben helyszíni biztonságikamera-felvételek is szerepelnek, azokból az ellenőrzést végző MNB-alkalmazottak arcképét kiemelték. Mivel az MNB szerint a munkavállalóik arcképét beleegyezésük nélkül tárolták és osztották meg a YouTube-on, bejelentést tettek a NAIH-nál, amely félmillió forintos büntetést szabott ki a cégre.

Az MNB 2023-ban a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán törvényességi felügyeleti eljárásokat is kezdeményezett a Safis befektető társaságaival szemben. Ezek végén a bíróság a befektető társaságoknak nevezett cégeket egyenként félmillió forint pénzbírsággal sújtotta, és felszólította őket, hogy 30 napon belül állítsák helyre törvényes működésüket.

Amikor megkerestük a Fővárosi Törvényszéket, azt írták, hogy a jogerős intézkedésig vagy a törvényes működés helyreállításáig az ilyen ügyekről nem adhatnak tájékoztatást. Hozzátették viszont, hogy ha a cégek nem állítják helyre a törvényes működésüket, akkor azok élére felügyelőbiztost rendelhetnek ki, ha pedig semmilyen módon nem tudják elérni a cég törvényes működését, akkor azt megszűntnek nyilváníthatják, kezdeményezhetik a felszámolását vagy elrendelhetik a kényszertörlését.

Az MNB a Safis tevékenysége miatt 2017-ben jogosulatlan pénzügyi tevékenység, jelentős kárt okozó csalás és tiltott piacbefolyásolás gyanúja miatt, 2018-ban hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt, 2020-ban csalás, valamint hűtlen kezelés gyanúja miatt, majd jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt tett feljelentést. Az ügyek a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályánál landoltak, ahonnan kérdésünkre azt válaszolták: az eljárás a felderítési szakaszban van. Ezekben az ügyekben tájékoztatásuk szerint november végéig senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.

A Safis a kezdetektől kétségbe vonta az MNB eljárásának jogosságát, egy 2017-ben kiadott és 2018-ban frissített közleményében felszólította az MNB Tőkepiaci és Piacfelügyeleti Igazgatóságát, „hogy jogsértő magatartását azonnali hatállyal szüntesse meg”. Azt írták: „A Safis-EVO Zrt. nem végzett és nem is végez semmilyen jegybanki engedélyhez vagy bejelentéshez kötött engedélyköteles vagy engedélymentes pénzügyi tevékenységet. A Safis-EVO Zrt. nem hoz forgalomba részvényeket, azokat nem kínálja vételre és nem értékesíti. Sem más vállalatok részvényeit, sem a saját részvényeket nem forgalmaz és nem értékesít. Sem jogszerű, sem jogszerűtlen pénzügyi tevékenységet nem folytat.”

Hozzátették: „A Safis Befektető Társaság Bt. önálló jogi személyként kültagokat von be a társaság tulajdonosi körébe, amelyet egyetlen törvényi előírás vagy szabály sem tilt, így a cég a tevékenységét minden jogszabálynak és törvényi előírásnak megfelelően végzi.”

Guttmann Tamás szerint összességében törvénytelen, hogy az MNB büntetései ellen nem lehet fellebbezni, és ez mutatja, hogy „nem vagyunk jogállamban”. Állítása szerint elmúlt években többször is beperelték az MNB-t, a perek közül több most is tart, és azt mondja: ha Magyarországon nem nyernek, el fogja vinni a pert Strasbourgig. Szeretné elérni, hogy az MNB megtérítse a Safisnak okozott kárt, és míg korábban csak százmilliárd forinttal megelégedett volna, most már ezermilliárd forintos kártérítést követelnek majd a jegybanktól. A jegybank erre vonatkozó kérdésünkre azt mondta: „Az MNB-nek az ügyben indított kártérítési perről vagy követelésről nincs tudomása.”