Balogh „Cápa” Péterék gőzerővel terjeszkednek, csak a részvényük bukdácsol

Balogh Péter vezette STRT Holding Nyrt. megvette a Kürt Akadémia képzési üzletágát. A Cápák közöttben országos ismertségre szert tett üzletember tőzsdén jegyzett befektető cége speciális mixben dolgozik, egyrészt egy rakás kezdő vállalkozásba fektet, másrészt oktatási, mentorálási tevékenységével árbevételt is generál.

A cég 2023-ban 26 magvető- és inkubációs tranzakcióban összesen 402 millió forint forrást helyezett ki, míg 2024-ben már eddig is 30 befektetést írt alá 588 millió forint értékben. Az STRT Holding Nyrt. forgalma 2024 első felében 145,1 millió forint lett, az eredménye pedig 74,4 millió forint veszteség, és bár a bázishoz képest mindkettő szépen javult (vagyis a forgalom nőtt, a veszteség apadt), ezt a céget elég nehéz ezen számok alapján megítélni, legalábbis a mutatók alapján aligha érne 4 milliárd forintot a tőzsdén.

A magyar számvitel finom árnyalatai

A tőzsdén jelenleg 800 forint környékén forgó papír mindenesetre nincs a legjobb passzban, mert év eleje óta 48,7 százalékot zuhant, de a cég teljesítményét magyar számviteli szabványok szerint valóban nem is olyan könnyű értékelni. Hiszen képzeljünk el egy céget, aminek vannak költségei a cégvásárlásokkal, a képzett munkatársakkal, de ha sikert érnek el, vagyis a portfólióban levő társaságokat ( az STRT Holding általában kisebbségi paketteket tart) feljavítják, akkor abból nem lesz eredmény, csak a mérlegben a tőke sorokon derül ki a felértékelődés.

Az eredmény-kimutatásban akkor lennének javuló számok, ha az STRT Holding Nyrt. például felárral kiszállna, esetleg valamelyik cég már osztalékot fizetne számára, vagy egy 50 százaléknál nagyobb mértékben birtokolt cég profitját konszolidálhatnák.

Éppen ezért a cég azt tervezi, hogy majd a nemzetközi számviteli szabványok szerinti (IFRS) kimutatásokban is közzéteszi a számait, vagyis azzal láthatóvá válhat a felértékelődés. Ahogyan azt is mérlegeli a cégvezetés (ez a szabványos kifejezés arra, hogy a tőzsdei cég semmit nem mondhat határozottan úgy, hogy nem egyidejűleg tájékoztatja a befektetőit), hogy feljebb lép a tőzsdei kategóriák között, vagyis az XTend-piacról a Standard kategóriába vált.

A Kürt megvásárlása

Na de mit is vett most az STRT Holding? A társaság eddig is foglalkozott képzésekkel, de most a Kürt Akadémia egy részének átvételével szintet ugrik, igaz a Kürti Tom vezette másik cég is a piacon marad Kürt Consulting néven. A felek azonban nem annyira versengenek majd, hanem együttműködnek, hiszen a nem publikus vételár egy részét (35 millió forintot), STRT Holding részvényben kapta az eladó Kürt Akadémia, azaz az eladó anyagilag is érdekelt marad a vevő sikerében.

A cég emellett továbbra is keresi a jó befektetési lehetőségeket. Az AI, az edutech, illetve a medtech, vagyis az oktatási és az egészségügyi innovációk, de az energetika és a járműipar is érdekli a társaságot. A legtöbbet a mesterséges intelligencia fontosságáról hallhattunk, miközben persze az előadók pontosan látják, hogy AI-ban Ázsia főleg Kína és India nagyon elhúzott – még az Egyesült Államok és Nyugat-Európa is le van maradva, hát még a mi régiónk.

Eszkimók és fókák

A cég mindenesetre továbbra is hisz abban, hogy a korai stádiumban elindított befektetésekkel lehet a legnagyobb hozamot realizálni, ugyanakkor az egy cégre jutó rizikó ebben a körben nagyon nagy, így sok cégből méretes portfóliót kell építeni. Az STRT Holding is lassan eléri a három számjegyű befektetést. Balogh Péter szerint az nem gond, hogy így a „mentoroknak” kevesebb ideje jut egy-egy cégre, mert azért ez nem egy one man show, hanem az STRT Holdingban is csapat dolgozik,

A társaság még mindig keresi a felskálázható, nemzetközi potenciállal is rendelkező, javarészt technológia-vezérelt magyar cégeket. A cégvezető az eseményen azt mondta, ő mint befektető eközben hosszú távra tervez. Természetesen van olyan, hogy egy cég letérdel, felszámolás alá kerül, van olyan, hogy az alapító-főtulajdonos feladja, de Balogh szerint a vég sohasem az STRT Holding miatt jön el, mert a startup-befektető, ha esetleg már az óvatosság jegyében nullára le is ír bizonyos részesedéseket, mindig a további küzdés mellett van.

A sok befektetést segítette, hogy a forráshiányos piacon most kevés az eszkimó és soka fóka, vagyis jó befektetést könnyű találni, igaz, a finanszírozás összeszedése a jelenlegi környezetben a STRT Holdingnak is nehezebb.

Lemaradás

Végül némi keserűséggel hallhattuk, hogy az biztos, hogy Magyarország még nagyon messze van az olyan ismert startup-ökoszisztémáktól, mint Szingapúr, Izrael, vagy Észtország.

Balogh Péter adatai alapján Szingapur egy főre vetítve 1398 dollárt, Izrael 959 dollárt, Észtország 915 dollárt költött az ilyen cégek befektetéseire, Magyarország 7 eurót, ami ugyan egy másik pénznem, de dollárban is legfeljebb 8 lenne.

A nagyobb gazdaságok közül az Egyesült Államok, Svédország és az Egyesült Királyság is élenjáró, de még a szomszédos Ausztriában is húszszoros az egy főre jutó startup-befektetés, mint nálunk. A hazai startup-szcéna nyűhjeivel legutóbb részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.