Milyen szeretők voltak az európai avantgárd legnagyobb művészei? Miért ilyen pocsék hely az internet már jó ideje? Visszavezethető-e a jogállam világába egy diktatúrára idomított társadalom, és hogyan használja a NER az áldozati emlékezetpolitikát? A tavasszal megjelenő nonfiction-könyvekből választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. Érkezik Gisèle Pelicot, Romsics Ignác és Peggy Guggenheim kötete is, de megjelenik egy, a délszláv háború túlélőit megszólaltató riportkötet és egy napló abból az évből, amire Csernobil felhője vetett árnyékot. Ezeket a tényirodalmi megjelenéseket várjuk legjobban.
Martina Baradel: Jakuza blues
Martina Baradel az Oxfordi Egyetemen a japán szervezett bűnözés kutatója. Könyvében rekonstruálja a jakuza elmúlt 70 évét, és új szemszögből mutatja be Japán és a szervezett bűnözői hálózatok közötti komplex kapcsolatot. A rendfenntartó szervek, a jakuza tagjai és újságírók tanúvallomásaira támaszkodva a szerző kutatása megkérdőjelezi a hagyományos narratívákat. (Corvina)
Alekszandr Baunov: A rezsim vége
Hogyan jöhet létre és hogyan halhat el egy autokratikus rendszer Európában? A rezsim vége 2023 legnagyobb tényirodalmi könyvsikere volt Oroszországban: a vásárlók és olvasók gyaníthatóan arra kerestek választ, hogy a Putyin-rendszer mikor és hogyan érhet véget, jóllehet a szerző abban az öncenzúrázott változatban szót sem ejtett arról, hogy Oroszországban most hasonló ideológiákra épülő rezsim jött létre, mint amilyen Francóé vagy Salazaré volt. A teljes verzióban, amelyet tavasztól magyarul is olvashatunk, Baunov nem titkolja célját: azt mutatja be, hogy bár őrületesen nehéz, de nem reménytelen feladat egy diktatúrára idomított társadalmat – akár az oroszt is – visszavezetni a szabad választások és a jogállam világába. (Helikon)
Michael Calvin – Naftali Schiff: Csoda – Magyar fiúk, akik megmenekültek a gázkamrából
1944. október 10-én kora reggel nyolcszáz fiút vezényeltek ki az auschwitzi 11. blokkból. A 13 és 17 év közti fiúkat előző este dr. Josef Mengele látogatta meg, és egy szót pecsételtek az igazolványaikra: „gestorben”, vagyis meghalt. Huszonöt, bajonettel felfegyverzett SS-katona vitte őket az ötös számú krematóriumba, levetkőztették, és a gázkamrába terelték őket. Ötvenegy magyar fiú mégis kijutott a gázkamrából. Ez az egyetlen ismert eset, hogy valaki közvetlenül a halálgyár torkából szabadult, és túlélte a szörnyűséget. A Csoda című kötetben hat fiú vallomása olvasható. (21. Század)
Cory Doctorow: A nagy elszaródás – Miért romlott el hirtelen minden, és mit tehetünk ellene?
Cory Doctorow-t a sci-fi olvasóknak nem kell bemutatni, hiszen több könyve megjelent már magyarul. Az utóbbi években viszont inkább ismeretterjesztő műveket ír, és egyelőre úgy tűnik, ezekkel még nagyobb sikert arat. Ő állt elő az enshittification (elszaródás) kifejezéssel, amit az Amerikai Nyelvészeti Társaság 2023-ban az év szavának választott, és amivel az életünket átszövő, fontos online szolgáltatások lassan teljesen használhatatlanná és élvezhetetlenné válásának folyamatát írja le. Doctorow kimondja: az internet pocsék hely lett, ugyanakkor megoldása is van. Ezt taglalja könyvében, amely elsősorban azt vizsgálja, mi történt az online közösségi terekkel az elmúlt évtizedekben. (Lumen)
Peggy Guggenheim: Egy megszállott műgyűjtő vallomásai
Peggy Guggenheim beleszületett a jólétbe és a New York-i elit fényűző életmódjába. Ám untatta a „hétköznapi” gazdagság, így 1921-ben Európa felé vette az irányt, de azt talán nem sejtette még, hogy lépésével a modern művészet egyik legmeghatározóbb és legbefolyásosabb alakjává válik. Az európai avantgárd körök kellős közepén nemcsak neves művészekkel folytatott viharos szerelmi viszonyaiban lelte örömét, hanem megszállott műgyűjtővé is vált. Könyvében szabadszájúan és szellemes stílusában enged betekintést a kulisszák mögé, intim és gyakran meglepő portrékat festve a korszak legfontosabb szereplőiről, nem titkolva el sem zsenialitásukat, sem emberi gyengeségeiket.
Egy megszállott műgyűjtő vallomásai című memoárja egyszerre szórakoztató olvasmány és pótolhatatlan kortörténeti dokumentum, amely egyfajta bennfentes kalauzként is szolgál a huszadik századi modern művészet születéséhez. (Ampersand)
Hámori Barbara: Az én kék zónám
Az én kék zónám Magyarország első, azonos nevű longevity podcastjének legfontosabb tanulságait gyűjti össze. A könyv gyakorlati életmódtanácsokkal, heti feladatokkal és szakértői tippekkel vezeti az olvasót a hosszú, egészséges és tudatos élet felé. (Libri)
Jakab György: Honderű és honfibú – A nemzeti áldozattudat nyomában
Jakab György történelemtanár hiánypótló, szintetizáló könyvében a mohácsi csatától napjainkig veszi sorra, hogyan alakult ki a sajátos magyar traumatizált áldozattudat, és hogyan él tovább ma is, hogy mi az a sérelmi politizálás, hogyan használja a NER az áldozati emlékezetpolitikát, miért lett Mohács és Trianon a választott történelmi traumánk, és hogyan öröklődik mindez generációkon keresztül és alakít ki traumatizált társadalmi viszonyrendszert, hogy miért van szükség a kollektív gyászmunkára, és hogy mi a történelemtanár felelőssége. (Cser)
Abbott Kahler: Feldúlt éden – Igaz történet szexről, gyilkosságról és egy utópiáról a második világháború hajnalán
A nagy gazdasági világválság idején a Los Angeles-i olajmágnás, George Allan Hancock és a Smithsonian Intézet tudóscsapata a távoli Galápagos egyik szigetén hátborzongató leletre bukkant: két testre, amelyeket a perzselő hőség mumifikált. Meglepve fedeztek fel egy kis, európaiakból álló csoportot, amely ott élt. A politikai és gazdasági zűrzavar elől menekültek a szigetre, hogy létrehozzanak egy utópisztikus paradicsomot. Csakhogy az apró sérelmekből idővel egyre ádázabb összetűzések lettek, és az éden pokollá változott. Ebben a cikkünkben foglalkoztunk már a témával, most pedig érkezik a teljes kötet magyarul. Abbott Kahler a narratív non-fiction egyik legkiválóbb amerikai képviselője. Ebben a könyvében korábban nem publikált archív anyagok felhasználásával alkot hátborzongató történetet. (Park)
Carlo Masala: Ha Oroszország győz
Azzal kezdődik Carlo Masala kötete, hogy 2028-ban orosz csapatok lépik át az észt határt, és megkezdődik a balti államok elleni támadás. Csakhogy ez nem regény. A Ha Oroszország győz szerzője politológus, katonai szakértő, több müncheni egyetemen oktat. Művében izgalmas, és ijesztően valósághű forgatókönyvet tár elénk. (Park)
Gisèle Pelicot: Himnusz az élethez – Nem az én szégyenem
2020-ban Franciaországot, majd az egész világot példátlan történet sokkolta: a polgári életet élő nyugdíjas nagypapáról, Dominique Pelicot-ról kiderült, hogy tíz éven át kábította el gyógyszerekkel a feleségét, Gisèle-t, hogy az öntudatlan asszonyt idegenekkel együtt megerőszakolja. Összesen hetvenkét férfi szerepelt fotók és videók ezrein, amiket Dominique beteges gondossággal rendszerezett a számítógépén. Az elkövetők közül az avignoni bíróság ötvenet tudott azonosítani és vád alá helyezni. 2024-ben Gisèle anonimitásáról lemondva nyilvános tárgyalást kért, amely az egész világot megrázta. Mire Dominique Pelicot-t és társait három és fél hónap után elítélték, Gisèle Pelicot igazi ikonná vált, aki számtalan áldozatnak segített önbizalmat és bátorságot meríteni, és visszaszerezni a méltóságukat.
A Himnusz az élethez lapjain megrendítő őszinteséggel idézi fel házassága és férjével közös életük történetét, majd utolsó, rejtett bántalmazással teli évtizedét, végül az érzelmi gyógyulás hosszú útját. A könyv egyszerre memoár és kiáltvány: a túlélés, a bátorság és a hangját visszaszerző nő története, aki a csend megtörésével igazi változást indított el. A kötet világszerte ugyanazon a napon fog megjelenni, a New York Times és a BBC is 2026 legjobban várt könyvei közé sorolta. (Open Books)
Romsics Ignác: Hannibal ante portas – Hírünk a világban
Hannibal ante portas! Hannibál a kapuk előtt! – adták tovább a hírt a rémült római polgárok Kr. e. 217-ben, amikor az Alpokon átkelve az ókor egyik legnagyobb hadvezére seregei élén az örök város felé közeledett. Romsics Ignác új kötetének címe arra utal, hogy napjaink európai polgárai ismét fenyegetve érezhetik magukat. Az átalakulóban lévő világpolitika többféle lehetőséget rejt magában, s ezek egyike nem a tartós béke és a szilárd jogrend, hanem a nagyhatalmi ellentétek és a regionális konfliktusok állandósulása irányába mutat. Ezért döntő jelentőségű az Európai Unió jövője és békepárti szerepvállalása. Ha a 27 állam globális politikai hatalommá akar válni, és meg akarja védeni polgárait a külső veszélyektől, akkor közös kül- és védelempolitikára van szüksége. A tagállamok egy része ezt évek óta szorgalmazza, míg másik részük az integráció lazítására és a nemzetállami szuverenitás erősítésére törekszik. A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányzat utóbbiak közé tartozik. Orbán Viktornak és rendszerének nyugat-európai megítélése emiatt is ellentmondásos. Miközben az euroszkeptikus jobboldali sajtóban elismerően írnak róla, az Európa-párti liberális és demokratikus hírmagazinokban egyre keményebben bírálják. A könyv második része az Economist, az Express, a Spiegel és a Weltwoche című hetilapokban az elmúlt 15 évben ezzel kapcsolatban megjelent közleményeket elemzi. (Helikon)
Spiró György: Repedt kályhámon macska ül
Spiró György művében az 1986-as év eseményeiről olvashatunk. A történéseket meghatározza a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. Az egykori napló főszövegét a függelékben található jegyzetek, dokumentumok és kommentárok egészítik ki. (Magvető)
Alexander Stubb: A hatalom háromszöge – Az új világrend egyensúlyának helyreállítása
Finnország jelenlegi elnöke, aki diplomataként, akadémikusként és politikusként is évtizedeket töltött a nemzetközi porondon, személyes tapasztalatait és szakmai meglátásait ötvözve írt könyvet arról, hogyan került veszélybe a világrend, és milyen új nemzetközi rendszer körvonalazódik. Stubb kulcsszereplő az európai és a transzatlanti diplomáciában. Könyvében arra figyelmeztet, hogy ha a Nyugat nem tanul meg újra figyelni és hallgatni a világ többi részére, elveszítheti a helyét abban a világrendben, amelyet valaha ő maga épített fel. (Lumen)
Emily Hauser: Mythica – Legendás hősnők igaz története
Heléna, a szépség, Kasszandra, a jós, Pénelopé, a hűséges feleség… ismerősen csengő nevek, mégis ismeretlen nőalakok. Kik lehettek ők, mi volt a valódi történetük? Mit találunk, ha bepillantunk a megszokott jelzők mögé? Emily Hauser brit ókortörténész, klasszika-filológus úgy vezet végig az ókori mítoszok jól ismert történetein, hogy megmutatja: a történelem nem csupán a férfiak története. A Mythica tudományos igényű, egyúttal közérthető, olvasmányos mű. Miközben bemutatja a homéroszi eposzok nőalakjainak történetét, régészeti leletekből és DNS-kutatások segítségével mutatja meg, kik voltak ezek az asszonyok, és hogy mit mond el rólunk az, ahogy emlékezünk rájuk. (Athenaeum)
Carlo Vecce: Leonardo élete
Leonardo da Vinci élete hiteles történeti források alapján. Carlo Vecce, a reneszánsz egyik legnagyobb ismerője, a legújabb kutatások alapján írta meg Leonardo da Vinci életrajzát. Könyve megmutatja az egykori makacs és vad kissrácot a legenda mögött. (Corvina)
Wojciech Tochman: Mintha követ ennél
Az utóbbi évtizedekben a tényirodalmi művek, a szépirodalmi igényű riportok nagy népszerűségre tettek szert Lengyelországban. Bár a tényirodalom popularizálódásával a mezőny is felhígult, annak legfontosabb művelői szervesen integrálódtak a lengyel riportiskola hagyományába. Wojciech Tochman ennek a képviselője. A délszláv háború okozta traumákról szóló Mintha követ ennél című könyvében a népirtások túlélőit szólaltatja meg. (Kalligram)
Zoltán Gábor: Nyilaskeltető
Zoltán Gábor új esszékötetében kíméletlen éllel tárja elénk az elmúlt években fölfejtett történetszálakat. Szövegeiből nemcsak a nyilasok földrajzi és szociális hálózatait érthetjük meg jobban, de a jelenünkig hatoló búvópatakokat is. Az esszék másik felének tárgyai olyan írók és művek, amelyek valamiért kitüntetetten fontosak a szerzőnek. Sajátos látásmódját természetesen ezek az írások sem nélkülözik. (Kalligram)
Geri Ádám: Gasztrorégész
Geri Ádám újságíró, borász és társasjáték-tervező. Korábban gazdasági, műszaki, fogyasztóvédelmi újságírással is foglalkozott, főállásban jelenleg a gasztroregesz.hu gasztronómiai oldalt szerkeszti. 2026-ban megjelenő könyvében a Kádár-korszak gasztrojelenségeiről mesél. A kötetben helyet kapott többek között az Utasellátó és a Telefonbár, a Vörös Unicum és a mesesajt, a Vörös Sárkány étterem és a City Grill története. (Cser)
