Ezeket a világirodalmi megjelenéseket várjuk legjobban 2026 tavaszán

A nyomdagépeknek ezúttal nem túl hosszú téli álom jutott. Alig pihent meg ugyanis a csúcson a 2025-ös könyvpiac, és alig költötték el ajándékkötetekre az utolsó fillérjeiket a könyvmolyok, máris itt vannak a láthatáron 2026 legizgalmasabb megjelenései. Az ezeket bemutató, húsz könyvkiadó megkérdezésével összeállított listákat három cikkben közöljük. Elsőként az általunk legjobban várt világirodalmi megjelenések következnek.

Nőtörténetek

„A francia száműzetésben élő kolumbiai szobrászművész, Feliza Bursztyn múlt pénteken, január 8-án este negyed 11-kor, egy párizsi étteremben belehalt a bánatba” – írta egy cikkében Gabriel García Márquez. Juan Gabriel Vásquez Feliza nevei című regényének elbeszélőjét nem hagyja nyugodni ez a mondat, és éveket szán arra, hogy a felkutatott szilánkokból összerakja egy idegen élet történetét, és feltárja egy rendkívüli személyiség titkait. Feliza Bursztyn egy Kolumbiába kivándorolt zsidó házaspár lánya, a latin-amerikai feminizmus egyik ikonja a politikai forradalmak korában volt forradalmi művész; szabad szellemű nő egy olyan világban, amely gyanakodva tekintett a nők szabadságára. Juan Gabriel Vásquez a kortárs latin-amerikai próza egyik legjelentősebb képviselője, és Feliza nevei című regényében mesterien ötvözi az önéletrajzot, a valóságot és a fikciót. A regényt Zelei Dávid fordításában az Open Books jelenteti meg magyarul.

Az Odalenn című, három kisregényt közlő kötettel folytatódik az Ampersand Leonora Carrington-életműsorozata. A szerző egy angol textilmágnás kitagadott örököse, a szürrealisták vonakodó múzsája, feminista hős, lázadó menekült, nagy hatású művész: rendkívüli életútja és munkássága a mai napig sokakat inspirál, a 2022-es velencei biennále központi témáját is az ő írásai ihlették.

Leonora Carringtonnak regényes élete volt, ahogy Allegra Goodman hősének is. Az amerikai szerző Isola című könyve egy valós, 16. századi történetet dolgoz fel: Marguerite de la Rocque francia nemesasszony sorsát, akit gyámja egy tengeri út során egy lakatlan szigeten hagyott Új-Fundland közelében. A „női Robinson Crusoe”-ként is emlegetett Marguerite több mint másfél évig élt teljesen egyedül, kiszolgáltatva a természetnek. Franciaországba való visszatérése után története széles körben ismertté vált; Goodman a Librinél érkező regénye fikciós elemekkel gazdagítva meséli újra ezt a túlélés- és identitástörténetet.

Johanne Lykke Holm regényének is az identitás az egyik fő fókusza. A Strega egy alpesi szálloda zárt világába vezeti az olvasót, ahol kilenc fiatal nő fegyelemre, engedelmességre és női szerepekre való „kiképzése” lassanként baljós rítussá válik. A dán–svéd író érzéki, álomszerű prózájában a hatalom, az alárendeltség és a női test feletti uralom tapasztalata bontakozik ki. A Strega egyszerre hipnotikus és nyugtalanító példázat a női szolidaritásról, a bántalmazásról és a felszabadulás lehetőségéről. A regényt idehaza a Polar adja ki.

A Gondolat Kiadónál pedig Denisa Fulmeková Ágota című kötete érkezik, amely a 17. századi Pozsonypüspökiben játszódik, és az ottani első boszorkányper történetét beszéli el a máglyára vetett gyógyfüves asszony, Ágota nézőpontjából.

Bombaerős debütkötetek

A Helikon gondozásában készülő Paradise Garden a fiatal német szerző, Elena Fischer első regénye, amely magyar vonatkozásai, szerethető karakterei és érzékenysége miatt itthon is kedvelt olvasmány lehet. A kötet egy 14 éves lány, és anyja életét követi nyomon egy német nagyváros lakótelepén, és érzékenyen mutatja be az anyaság, a gyermekkori trauma és a társadalmi egyenlőtlenségek témáit. A szerző nagyszülei részben magyar származásúak, ez a családi viszony és kulturális háttér adott neki inspirációt, ami finoman átszövi a regényt. A fordító Horváth Éva.

Iida Turpeinen finn írónő 2023-ban megjelent bemutatkozó regénye egy kihalt emlős, a Steller-tengeritehén sorsán keresztül vezet végig három évszázad emberi gondolkodásán, a teremtett világtól az ember okozta pusztulás felismeréséig. Valós történelmi alakokat és tudománytörténeti fordulópontokat idéz meg, miközben azt a nyugtalanító kérdést teszi fel: mikor vált az ember a természet részéből annak végzetévé? A tengeri tehén és egyéb kihalt állatok egyszerre lenyűgöző történelmi időutazás és fájdalmasan aktuális példázat a jelenünkről. A könyvet huszonnyolc nyelvre fordították le, és számos rangos elismeréssel jutalmazták. Magyarul Kovács Ottilia fordításában lesz olvasható, és az a Polar adja ki, amely Daniel Gustafsson Stockholm, Odenplan című regényét is megjelenteti.

A Stockholm, Odenplan egyetlen nap történetén keresztül rajzolja fel egy lelkileg összeomlás szélén álló apa lelki és fizikai bolyongását Stockholm szívében. Ez elsőre úgy hangzik, mintha a szerző az Ulyssest játszaná újra skandináv környezetben. A gazdag, asszociatív próza és a hipnotikus mondatvezetés mögött mély empátia és jelentős irodalmi tapasztalat áll, jóllehet ugyancsak debütáló regényről van szó. Az 1972-es születésű szerző természetesen Stockholmban él, és többek között Krasznahorkai László, Nádas Péter, Tóth Krisztina és Bartis Attila műveit fordította svédre. Az Odenplan intim lélektani portré és tágabb korrajz egyszerre, amely a magány, a bűntudat és az elidegenedés kérdéseit fájdalmas pontossággal teszi láthatóvá. A kötetet Kertész Judit fordítja.

Sztárírók magyarul

Ahogy arról korábban beszámoltunk, tavasszal, Greskovits Endre fordításában, a Helikonnál érkezik Salman Rushdie A tizenegyedik óra című elbeszéléskötete. A sátáni versek című könyvének megjelenése után Iránban vérdíjat tűztek ki a szerző fejére, és később is több halálos fenyegetést kapott muszlim közösségekből, mert a műben az iszlám vallás több konzervatív hívője szerint tiszteletlenül ábrázolta Mohamed prófétát. Aztán 2022. augusztus 12-én, amikor Rushdie New York államban tartott előadást, egy férfi a színpadra rohant, és tizenötször kést szúrt az íróba. Rushdie túlélte a támadást, de jobb szemére megvakult, és más maradandó sérüléseket is szenvedett. A tizenegyedik óra az első fikciós mű az ellene elkövetett merénylet óta. A mű elbeszéléseiben Rushdie egyebek között a halálról elmélkedik, és azt gondolja végig, mi lesz velünk, ha cserben hagynak bennünket a szavak.

Az amerikai posztmodern titokzatos, rejtőzködő, és Paul Thomas Anderson által előszeretettel megfilmesített mestere, Thomas Pynchon 2006-os, Ellenfényben című könyve szintén Greskovits Endre fordításában érkezik a Jelenkornál. A történet a 20. század fordulója körüli évtizedekben játszódik, és seregnyi szereplőt vonultat fel. A kultikus szerző a regény műfaji kereteit feszegetve kalauzol minket országról országra, szárazföldről a tengerre, az űrből a Föld közepébe, miközben egész panorámáját adja a filozófiai eszméknek, politikai törekvéseknek, vallási meggyőződéseknek és tudományos elméleteknek, amelyek meghatározzák világunkat. Pynchon erőteljes kritikát fogalmaz meg a kapitalizmussal szemben, valamint olyan örökké aktuális témákat jár körül nagy alapossággal, sötét humorral és zabolázhatatlan fantáziával, mint az identitás, szexualitás, társadalmi egyenlőtlenség vagy a technológiai fejlődés.

A nagy sikerű James után (amely 2. helyezett lett a 2025-ös világirodalmi listánkon) újabb jelentős Percival Everett-regény jelenik meg magyarul. A 2001-es Törölve története a filmrajongóknak ismerős lehet, hiszen ez az a könyv, amiből Cord Jefferson Amerikai irodalom címmel Oscar-díjas filmet rendezett. A Sepsi László fordításában, a Jelenkornál megjelenő Törölve erős kritikát fogalmaz meg az afroamerikai irodalmi művek recepciójával kapcsolatban, és szatirikusan ábrázolja a nyereségre éhes könyvkiadók működési mechanizmusait. A szellemes, játékos és végtelenül emberi történet főszereplője Thelonius „Monk” Ellison angolprofesszor és író, aki filozofikus és elméleti műveinek elhanyagolható sikerét megelégelve megfogadja kiadója tanácsát, és szándékosan ír egy csapnivaló „fekete” regényt, amelyet – bár ő csak rossz viccnek szánja – óriási lelkesedéssel fogadnak az olvasók és a kritikusok egyaránt. Mit kezd Monk a hirtelen jött sikerrel, illetve a mindeközben zajló családi és szerelmi bonyodalmakkal? Erről szól a regény.

Az Ampersandnél érkezik majd a francia ikon, Serge Gainsbourg Évguénie Sokolov című kisregénye is, méghozzá a Gainsbourg-emlékzenekar dobosának, Kiss Gábornak a fordításában. Kúnos Lászlónak és a Magvetőnek köszönhetően pedig hamarosan kezünkbe vehetjük Karl Ove Knausgård Hajnalcsillag-sorozatának negyedik, Az éjszaka iskolája című kötetét (a második részről itt, a harmadikról itt írtunk).

Disztópiák, legendák, mítoszok

Juli Zeh a mai német irodalom egyik legolvasottabb és legismertebb írója, már első regényével, a 2001-es Sasok és angyalokkal (magyarul 2004-ben jelent meg, fordította Nádori Lídia) előkelő helyet vívott ki magának a kortárs német irodalom élmezőnyében, de a további alkotásai is rendre a bestsellerlisták élén szerepelnek. Zeh praktizáló jogász, aki a brandenburgi alkotmánybíróság tiszteletbeli bírájaként is dolgozik. Emellett eddig több mint húsz könyvet – írt színdarabokat, novellákat, regényeket, esszéket, útirajzokat, ismeretterjesztő műveket és gyermekkönyveket is – jelentetett meg.

A Typotex által 2025-ben kiadott Újév című regényét tavasszal a gazdag életmű egy másik jelentős regénye, a Corpus delicti – Egy per krónikája követi, amelyet ugyancsak Nádori Lídia fordít. Ez a 2009-ben megjelent regény Németországban mára gimnáziumi kötelező olvasmány lett, és olyan erős visszhangot keltett, hogy a szerző külön kommentárkötetet szentelt a regény által felvetett szabadságjogi és irodalmi kérdéseknek.

A Corpus delicti a 21. század derekán játszódik. A parlamentáris demokrácia kora lejárt, helyette egy egészségügyi diktatúra alakult ki. Az államban minden élvezeti szer tilos: nincs édesség, cigaretta, alkohol, a sport viszont kötelező program, az állampolgárok legfőbb kötelessége ugyanis az egészségük őrzése. A történet főszereplője biológus, aki alapvetően hisz a tudományban és elfogadja a Módszer elveit. Élete azonban megrendül, amikor bátyját letartóztatják és végül öngyilkosnak nyilvánítják a börtönben. A főhős fokozatosan szembefordul a rendszerrel, és egyre inkább a politikai propaganda célpontjává válik. A krimiszerű feszültséggel felépített disztópia egyszerre szól jelenünkről és a jövőnkről.

A szlovákiai magyar költő és műfordító, Csehy Zoltán fél évtizedes munkájának eredménye Publius Ovidius Naso Átváltozások című művének újrafordítása, amely a Kalligram Kiadónál jelenik meg. Az 1964-es Devecseri Gábor-féle fordítás óta ez az első, a teljes mű magyarra ültetésére tett kísérlet. A kultúránk egyik fontos alapkövét képező, Kr. u. 8-ban írt elbeszélő költemény olyan fontos, mindenki számára ismert történeteket tartalmaz, mint Orpheusz és Eurüdiké mítosza.

A bűn árnyalatai

A Helikonnál folytatódik az Agatha Christie-sorozat, de a krimirajongóknak érkezik valami egészen különös csemege is. Tudniillik nem mindig a kertész a gyilkos, néha ő az áldozat. A nyugdíjas Angela Merkel mopsza által, az uckermarki Klein-Freudenstädter temetőben talált holttest míg élt, kertészként ténykedett. A gyilkosság gyanúsítottjai pedig két viszálykodó temetkezési család tagjai. Van itt rovott múltú ügyvezető igazgató, egy érzéketlen könyvelő, egy érzékeny szertartásvezető, egy sátánista, és egy művelt kőfaragó.

A nagy sikerű első rész után Miss Merkel mesterdetektív második esete is trükkös magánéleti problémák elé állítja a volt kancellárt. A német David Safier könyvei több millió példányban kelnek el világszerte. A Miss Merkel-sorozat köteteiből tévéfilmek is készültek Németországban. A Miss Merkel – Gyilkosság a temetőben című részt Nádori Lídia fordításában jelenteti meg a Figura.

Mi történik, ha a 20. század egyik legexcentrikusabb főhercege mégsem halt meg egy szovjet börtönben, hanem valójában a szocialista Lvov feketepiacának urává vált? Habsburg Vilmos, vagy ahogy Ukrajnában mindenki ismeri: Vaszil Visivanij, a dinasztia fekete báránya volt. Odavolt a selyempongyolákért, a tetoválásokért, a matrózokért, és mindennél jobban imádta az ukrán függetlenséget. A történelemkönyvek szerint 1948-ban, egy kijevi börtönben érte a halál. Natalka Sznyadanko azonban új sorsot írt neki: nagyregényében Vilmos túléli a fogságot, és a szovjet hétköznapok szürkeségébe olvadva próbálja megőrizni arisztokratikus tartását.

A főherceg selyempongyolája egyszerre szellemes történelmi játék és mélyenszántó látlelet arról, mit művelt a 20. század Európával és az egyénnel. Bárász Péter fordításában, az Ampersandnél jön majd a regény.

A kurd származású török Yaşar Kemal karcsú, Öljék meg a kígyót! című remekművét is az Ampersand adja ki. A történet szerint a kis Hasan egy anatóliai faluban nevelkedik, ahol a becsület és a bosszú törvényei erősebbek az életnél. Amikor meggyilkolják az apját, a falu közössége nem nyugszik: a vérbosszú ősi rítusa szerint a fiúnak kell elégtételt vennie. Ám a bosszú célpontja saját anyja, a gyönyörű Esme.

Az Öljék meg a kígyót! nem csupán egy tragikus családi történet, hanem mély, lélektani dráma a bűntudatról, a társadalmi nyomásról és arról a mérgező gyűlöletről, amely kígyóként tekeredik az emberek szíve köré. A kötet a török irodalom klasszikusai közé tartozik, az elmúlt években több filmes feldolgozása is készült. Stílusát tömör, balladai nyelvezet jellemzi és mind hangulatában, mind nyelvezetében erős rokonságot mutat Móricz Barbárok című novellájával.

Kemal a magyarul is megjelent A sovány Mehmed című regényével alapozta meg világhírét. Művészetében a szóbeli néphagyomány, a legendák világa és a modern társadalmi érzékenység találkozik. Írásait több mint negyven nyelvre fordították le. A modern török próza legelismertebb képviselőjének művét Pál Laura fordítja.

A család és a nagyvilág történetei

Az idős Giæver földi élete utolsó napjait arra használja, hogy beavassa a fiatal Giævert a család történetébe, valamint olyan gyakorlati dolgokba, mint a trágyavilla, a cinegegolyók, a párnák, a motoros szán, a nők – és nem utolsósorban a szomszédos birtokon élő Lunker családdal fennálló, nyolcszáz éves konfliktus. Giæver nem akar úgy távozni ebből az életből, hogy a szokások és hagyományok, a tudás, az életbölcsesség és a Lunkerek iránti gyűlölet ne öröklődne tovább a következő generációra. Egy ilyen regényt alighanem csak az egyik legnagyobb kedvencem, a norvég Erlend Loe írhatott meg. Az Amit a világról tudni kell című kötetet Purkarthofer Kornél Leonard és Patat Bence fordítja, és a Scolar hozza majd forgalomba.

A nagy sikerű A férjem című regény szerzőjének, Rumena Buzsarovszkának Nem megyek én sehova című új könyvét pedig az Európa adja ki. A hét novellát tartalmazó kötet napjaink Macedóniáját és a külföldre kivándorolt macedónok világát jeleníti meg. Vegyes házasságban élő nők, akik hazavágynak Macedóniába, származásukat titkoló vagy épp a beilleszkedéssel küszködő macedón házaspárok, balkániak az Egyesült Államokban. Buzsarovszka történeteinek szereplői igyekeznek otthon lenni a világban, mégis legtöbbször idegennek érzik magukat ott, ahol a történetek idején találkozunk velük.

Mi történik egy íróval, ha meg kell küzdenie az emlékezetvesztéssel, a disszociációval, a látomásokkal és az agyi köddel? És mi köze a Beatlesnek Tolsztojhoz? Patricia Lockwood provokatívan, élesen és nagyon viccesen ír az őrületről és az újrakezdés privilégiumáról. A Lesz-e valaha másik te egy popkulturális utalásokkal teleszórt, töredékekből összeálló regény az angolszász irodalom egyik legeredetibb, legmegosztóbb szerzőjétől arról, hol végződik az én, és hol kezdődik a világ. A regény márciusban, Morcsányi Júlia fordításában jelenik meg a Magvetőnél.