Tóth Krisztina: Nem tervezek hazatérni Magyarországra, amíg Orbán Viktor van hatalmon
Tóth Krisztina költő, író, műfordító képviseli Magyarországot abban a tavaly év végén megjelent európai uniós kiadványban, amely 27 meghatározó európai nő portréját mutatja be, tagállamonként egyet-egyet. A Robert Schuman Alapítvány innen letölthető válogatása számos stratégiai területet és szakmát felölelve igyekszik bemutatni, hogy semmi sem elérhetetlen az európai nőknek, és többek között politikusok, gazdasági vezetők, a tudományos élet meghatározó alakjai, valamint a kulturális élet és a média reprezentánsai szerepelnek benne.
A kiadvány azonkívül, hogy vázlatosan áttekinti Tóth Krisztina pályáját – emlékeztet például arra, hogy eddig 45 műve jelent meg, amelyek közül az Akvárium című regényt a hat legjobb németre fordított mű közé választotta 2015-ben a tekintélyes Nemzetközi Irodalmi Díj zsűrije –, rövid interjút is tartalmaz a József Attila- és Babérkoszorú-díjas szerzővel. Ebben a pályakezdésére visszatekintve Tóth Krisztina elmondja, hogy mivel művészcsaládban nőtt fel, nem igazán volt kérdés, hogy ő is erre a pályára lép. Tízéves kora óta ír, és bár először szobrászatot tanult, később az irodalom és a nyelvészet felé fordult, a kortárs francia irodalmat például a Sorbonne-on tanulmányozta mélyebben.
Tóth Krisztina arról is beszél, hogy szerinte a pályakezdésekor nagyon behatárolt volt a nők helye a magyar irodalomban. „Ez egy férfiak által dominált világ volt, ahol a nőket nem vették komolyan. Bár a helyzet azóta változott, még mindig hosszú út áll előttünk. A nőknek még mindig kétszer olyan keményen kell dolgozniuk, mint a férfiaknak, hogy elismerjék és tiszteljék a munkájukat. Más uniós országokban nincs ilyen markáns különbség a nők és a férfiak megítélésében” – fogalmaz. „A magyar sajtóban erőszakos támadások célpontjává váltam. Ezért nem tervezek hazatérni Magyarországra, amíg Orbán Viktor van hatalmon” – teszi hozzá, vélhetően erre a néhány évvel ezelőtti esetre utalva.
Tóth Krisztinát arról is kérdezték, hogy milyennek tartja az Európai Uniót övező magyarországi közhangulatot. „Magyarország legnagyobb félelme 1000 óta, hogy kihal, és hogy az őt körülvevő országok bekebelezik. A jelenlegi kormány erőteljesen rájátszik erre a félelemre. A hatalom gyakran láttatja az Európai Uniót a nemzet és az országok egyediségét fenyegető veszélyként, annak ellenére, hogy Magyarország függ az uniós támogatásoktól. Az Európa-ellenes hangok erősek; a kormány plakátkampányokat szervezett az unió ellen, Orbán Viktor pedig büszke arra, hogy »illiberális demokráciát« épített ki” – mondja a szerző, aki a jelenlegi legnagyobb politikai veszélynek az orosz függés újbóli megerősödését tartja. Ezzel együtt szerinte a lakosság egy része továbbra is Európa-párti. Tóth Krisztina egy másik kérdésre válaszolva annak a véleményének is hangot ad, hogy a kormány a félelem és nyomásgyakorlás légkörét próbálja megteremteni, ahol senki sem érzi magát biztonságban.
Tóth Krisztina prózaírói munkásságát novemberben Füst Milán-díjjal ismerték el, októberben pedig arról számoltunk be, hogy angolul is megjelent A majom szeme című regénye. Az alkotóval júniusban Szeleknek fordít című verseskötete apropóján készítettünk interjút.
