Fingós viccek és filozófiai okfejtések: őrült Ulysses-olvasóklubot indított egy magyar irodalomtörténész

Keresztes Balázs irodalomtörténész, fordító, szerkesztő, a Négy Fal Között Olvasókör alapítója összeállított egy 40 órás online mesterkurzust, amelyben James Joyce őrült nagyregényén, az Ulyssesen kalauzolja végig az olvasót/nézőt, összesen 18 epizódban.

Megközelíthetetlen monolit?

„Az Ulyssesről vagy egyáltalán Joyce-ról először a középiskolai magyartanáromtól, a zseniális Seres tanár úrtól hallottam. Emlékszem, egyszer az asztali számítógépe képernyőjén mutatott egy honlapot, amelyen a folyószöveg mindenféle színkódokkal volt megjelölve. »Nézd, ez egy olyan bonyolult mű, amelynek minden sorát magyarázatokkal látják el, hogy olvasni lehessen« – valami ilyesmit mondott. Hát ez volt az Ulysses. Bevallom, nekem ettől nem jött meg hozzá a kedvem” – mondta a Telexnek Keresztes Balázs, és hozzátette: sokáig megközelíthetetlen monolitként gondolt a kötetre.

Keresztes 5 évre készít elemző-ismeretterjesztő YouTube-videókat a világirodalom klasszikusairól, Kafka, Dosztojevszkij, Virginia Woolf és Camus után csak idő kérdése volt, mikor jut el Joyce-hoz. 2024 tavaszán egy online és egy személyes csoporttal 6-6 alkalommal olvasták és elemezték végig az Ulyssest. Azonban maradt bennük némi hiányérzet. Ezt követően 8 résztvevővel lassabb tempóban, fejezetenként olvasták újra a kötetet, és közel 60 órát foglalkoztak a regénnyel. Keresztes Balázs az elmúlt két évben 200 órát bíbelődött ezzel a könyvvel.

Miért az Ulysses?

James Joyce Ulysses című, 1922-ben megjelent kötete játékos, emberi, vulgáris és melankolikus regény. Mindaddig, amíg nem olvastuk el, de igyekszünk ezt leplezni, rendszerint klisékkel próbáljuk takargatni a hiányt: a legnehezebb könyvnek, a legkomplexebb szövegnek mondjuk. Tudni véljük, hogy egyetlen nap történetét mutatja be, azt is hallottuk már, hogy Dublinban játszódik, esetleg, hogy a főhősének apja a Szombathelyről Írországba kivándorolt Virág Rudolf, és természetesen elsüthető, amit a középiskolában is megtanítottak talán: az Ulysses egy Odüsszeia-átirat.

„Az Ulysses árnya már száz éve lebeg a magukat műveltnek gondoló vagy hívő olvasók fölött: ez az a könyv, amelyről mindenki hallott, de annál kevesebben olvasták. Vagy olvasták végig. Vagy értettek meg belőle bármit. Sokan a könyvtáruk építésekor szerezték be kötelező jelleggel a maguk Ulyssesét. Mások talán hirtelen felindulásból vették meg egy dublini szuvenírshopban. Vannak, akik véletlenül örököltek egy olvasatlan példányt. Megveszi az ember, mert… illik. És felteszi a polcra az Isteni színjáték, a Faust meg Az eltűnt idő nyomában mellé… porosodni” – fogalmazott a kötettel kapcsolatban Keresztes a Literán.

És hozzátette, hogy Joyce az impresszionizmus mellett a regényében kedve szerint vált expresszionizmusra, szürrealizmusra és konstruktivizmusra is. Az Ulysses nemcsak a stílusokat, hanem a nyelvet is szabadon kezeli, és saját szabályokat vezet be a regény műfajának szabályai helyett. „Az Ulysses legfontosabb szabálya pedig a folyamatos változás. A regény egy hatalmas alakváltó, egy ravasz Próteusz, ahol minden fejezet különálló, külön univerzum. (…) Olvassuk el az Ulyssest, mert kulcsot ad az egész modern és posztmodern irodalomhoz!”

Ide az oroszlánt!

A videófolyam fejezetről fejezetre mutatja be a regényt. Keresztes Balázs azt mondta, a másfél-kétórás epizódok sem ritkák. A mesterkurzus ajánlója ide kattintva nézhető meg, az első két epizód már elérhető a Négy Fal Között Olvasókör Patreon-oldalán – a további részek pedig átlagosan másfél hetente érkeznek majd.

A sorozat a 700 oldalas regény végigolvasására hív, és kevés ennél őrültebb és találóbb ötlettel találkoztunk Krasznahorkai László Nobel-díja évének vége felé. Épp emiatt az Ulysses Mesterkurzus lassításra, elmélyülésre vágyóknak és fogadalmakkal készülőknek ideális meglepetés lehet.

A főhőst, „Leopoldot felesége otthon csak Poldynak hívja: a becenév nemcsak nőiesen cseng, hanem épp a »leo«, az oroszlán veszett ki belőle. Bloom karakterívének tétje, hogy a regény végére visszatalál-e ehhez az oroszlánhoz” – fogalmazta meg Keresztes Balázs. Szóval, olvasásra fel, ide nekünk az oroszlánt!