Tíz kötet, amit fekete öves könyvmolyoknak is bátran a fa alá tehetünk

Mit tegyünk egy könyvmolynak a karácsonyfa alá? A rövid, cinikus válasz az, hogy könyvet, természetesen. Csakhogy itt jön a neheze, a könyvmoly elvégre éppen attól könyvmoly, hogy könyvek veszik körül. És nem csak a port fogják ezek az éjjeliszekrényén, a könyvespolcán, a hátitáskájában, a kabátja zsebében, az irodai íróasztalán, a toaletten vagy az ablakpárkányon sorakozó kötetek, hanem türelmesen várják a sorukat. A könyvmoly pedig nem hagyja őket olvasatlanul.

Ebben a listában olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amikre könyvmoly szeretteink is felvonják a szemöldöküket, és amiknek nagy valószínűséggel hamar neki is kezdenek, bármilyen élethelyzetben legyenek is. Díszes kiadványok, kultkötetek, kézművesremekek és pompásabbnál pompásabb szövegek, amelyekre tán a megérdemeltnél kevesebb reflektorfény jutott. És amelyekre, ha megszabadítják őket a csomagolópapírtól, a könyvmolyok alighanem elégedetten csettintenek.

Könyvmoly születik – Erlend Loe: Az álombiciklik regisztere

Kevéssel azután, hogy a Kaposvár Pláza megnyitott, szokásommá vált, hogy átsétáltam oda tanítás után, és az Alexandra könyvesbolt tágas hajói közt találtam magam. A város legszélesebb választéka volt ott megtalálható, és az egyik tavaszi délutánon kinézett magának egy almazöld borítójú, farmerzsebbe elférő kötet. Előnyösnek éreztem, hogy karcsúbb volt a francia realizmus remekeinél, és mivel előszeretettel írtam akkoriban listákat a kedvenc dalaimról, lemezeimről, édességeimről és országúti kerekeseimről, megtetszett, hogy a fülszövegen az állt: ennek a könyvnek a főhőse mindenféle listákat ír. „Van két barátom. Egy jó és egy rossz. És aztán van még a bátyám. Lehet, hogy nem olyan jófej, mint én, de azért rendes” – így kezdődik a regény, amit a norvég Erlend Loe írt. Naiv.Szuper. a címe, Vaskó Ildikó fordította le, a Scolar gondozásában, 2002-ben jelent meg magyarul, és 1495 forintot szurkoltam le érte a pénztárnál.

Azóta megvettem mindegyik magyarul megjelent Loe-kötetet, amelyek rövid mondatokból építkező kurta fejezetekben mutatják be a skandináv kapitalizmus szülte lehetetlenebbnél lehetetlenebb helyzeteket. Letehetetlenek. És bár az idén a könyvesboltokba került Az álombiciklik regisztere talán nem a legerősebb Loe-szöveg (nálam a Naiv.Szuper. mellett a Doppler-trilógia darabjai és a Vegyesbolti csendes napok állnak a képzeletbeli dobogón), aki kedveli a kedvesen tehetetlen hősöket, az abszurd humort, a csípős északi szelet, és álmodott már kerékpározásról valaha, annak biztosan tetszeni fog. Főszereplője egy 27 éves lány, aki fejezetről fejezetre váltogatja a nevét, és tipikus Loe-hős, hiszen nemigen találja a világban a helyét. A tervéről azonban nem mond le, és felépít egy globális hálózatot, ahol mindenki nyilvántartásba veheti az álmában elvesztett vagy megtalált bicikliket. Képzeljétek, ez az oldal tényleg létezik, itt. „Anybody, who rides a bike is a friend of mine” – ez pedig a Naiv. Szuper. mottója. Na igen, Az álombiciklik regisztere benne volt a levegőben már a pálya indulásakor. (Scolar, 4999 Ft)

Kismoly születik – Mécs Anna: Rutin

Bár a könyvmolyok sokáig úgy gondolják, a könyvmolyság konstans állapot, előfordulnak olyan élethelyzetek, amelyeknek köszönhetően megváltozik az az idő, amit a könyvekkel tölthetnek – tölthetünk. Amikor májusban megszületett a kislányunk, alaposan megcsappant az olvasásra fordítható időm, persze ezt egyáltalán nem bántam, mert mindennél izgalmasabb figyelni, ahogy egy gyermeknek nyílik a világ. Tapasztaltabb apukák egyből kiszúrják, hogy jobbra-balra dülöngélek akkor is, ha épp nem ringatok, egy-egy jól sikerült altatás után pedig jólesett valami olyasmivel tölteni azt a kis időt, amíg elaludtam én is (egy időre), ami hasonló élethelyzeteket mutat.

Mécs Anna Rutinja (itt elolvasható belőle egy részlet, itt pedig a szerzővel készült interjúnk) a szülővé válást mutatja be. A kötetben felváltva követik egymást a teherbe esés küzdelmeit és a megszületett babával töltött időt taglaló fejezetek. Tűpontos megfigyelések, hibátlan mondatok, remek dramaturgia és ébredésbiztos jelenetezés. Sokat nevettem és bólogattam olvasás közben, és az aktuális kialvatlanságomtól függően egyszer-egyszer komolyan el kellett gondolkoznom azon, hogy egy adott eset velünk történt-e meg, vagy a Rutinból ismerem a sztorit. (Kalligram, 4500 Ft)

Amikor a könyvmoly várakozik – Anna Blix: A várandósság 40 hete – És 81 további mód a szaporodásra

Nemcsak az olvasás mennyiségén változtat, ha bővül a család, hanem a fókusz és a tematika is óhatatlanul módosul. Az utóbbi másfél évben az enciklopédikus-föllapozhatótól a fejezetről fejezetre beavatósig, a poroszostól a csibészesig számos szülővé válással kapcsolatos könyv járt a kezemben. Mindegyik azt próbálta elmagyarázni, hogy mi történik éppen a feleségemmel és velem. A remek kiadvány tényleg számtalan, de a norvég biológus és publicista, Anna Blix A várandósság 40 hete című műve szerintem kiemelkedik a mezőnyből.

Blix szórakoztatóan, ugyanakkor nagyon szakszerűen ír például hímnős halakról és féltékeny delfinekről. Közben evolúciós vigaszt nyújt a várandósság nehézségeivel kapcsolatban, valamint magyarázatot ad arra is, hogy a legintelligensebb fajként miért szaporodhatunk ilyen fárasztó, de végső soron talán mégsem olyan rossz módon. „Bárcsak rakhattam volna inkább tojást, amelyet aztán a társam kelt ki! – írja egy helyütt. – Vagy világra hozhattam volna olyan apró csecsemőt, hogy szinte észre se vegyem a szülést, aztán erszényben hordtam volna, amíg kellően önálló nem lesz. Annak viszont örülök, hogy nem jártam úgy, mint a foltos hiéna, amelynek a nősténye hosszúkás, péniszre hasonlító csiklón keresztül kénytelen szülni, amely ráadásul olyan szűk, hogy az először ellő hiénamamák kölykeinek hatvan százaléka bele is pusztul a születésbe. Én nem a vázamban vagyok terhes, mint a skorpiók, akik a vemhesség vége felé felfújt lufikra hasonlítanak, mert a páncéljuk alatt hemzsegnek az apró utódok.” Húha. Ugye? (Figura, 5799 Ft)

És még mindig várakozik… – Petr Stančík és Lucie Dvořáková Furda borz-sorozata

Tudom, tudom, a gyerekkönyvpiac egy másik könyvpiac, amit nem ismerek még elég jól, de már most képtelen vagyok ellenállni neki. Ritán történik velem ilyen, de a gyerekkönyvek a csodás kontrasztos kötetek beszerzése után is elő-előhozzák belőlem az impulzusvásárlót. Az egyik első trófeám a Petr Stančík Furda borz előbb részecskegyorsítót, majd részecskelassítót épít című kötete volt, amihez a sorozat további részeihez hasonlóan Lucie Dvořáková készített varázslatos-pszichedelikus rajzokat.

A címszereplő a Gyertyánoserdő elismert építőmestere, komfortos rókaüregek és pocoklukak tervezője, aki kelet-európai eleganciával kezeli a váratlan élethelyzeteket és különcségét is üdítően éli meg. Hogy mást ne mondjak, a Furda borz filmet forgat című részben lógörögül, héjapánul, viperzsául, illetve pandarinul tanul meg. (Persze ebben Hanzelik Gábor fordító fantáziája is segítségére van.) Már most számtalanszor végigolvastuk a kislányunknak a kötetet, de alig várom már, hogy megkérdezze, mi az a részecskegyorsító. (Csirimojó, 3999 Ft)

Elakadt könyvmolyoknak – Bryan Lee O’Malley: Repeta

Scott Pilgrimet, a szerelmét, Ramona Flowerst és a lány gonosz exeit azok a könyvmolyok is ismerhetik, akik sosem vettek a kezükbe képregényt, hiszen a hexalógiából Edgar Wright 2010-ben filmet rendezett, 2023-ban pedig felkerült a Netflixre a széria alapján készített anime-sorozat. Míg a Scott Pilgrim-univerzum kétségkívül felnövekedéstörténet, addig a Repetában a kanadai képregényrajzoló, Bryan Lee O’Malley a kapunyitási pánik utáni elakadással foglalkozik.

A Repeta főhőse a belevaló, nagyszájú szakácslány, Katie Clay 29 éves, és a történet elején túl keveset alszik, túl sokat aggódik, és meglehetősen öregnek érzi magát. Szeretne saját éttermet nyitni, és egy pasi sem ártana neki. Csak hát, mint minden felnőttnek, előbb-utóbb a rossz döntéseivel is szembe kell néznie. Erről, valamint a házi szellemekről, a megvadult mindennapokról és az álmaikért harcba indulókról szól ez a 325 oldalas, csoda szép képregény. Amiben legalább annyi a nagyra nyílt, csodálkozó szempár, mint a Scott Pilgrim-epizódok lapjain, ami bölcsen és viccesen mesél a tökéletesség illúziójának elengedéséről. És megtanít bennünket arra is, hogy a meséknek különös jelentősége van. (Fumax, 5995 Ft)

Álmodozóknak és szárnyalóknak – Roberto Bolaño: A romantikus kutyák

A Sonora Kiadó azzal a céllal született, hogy kevésbé ismert latin-amerikai szerzőket mutasson be a magyar olvasóknak. A honlapjukon azt írják, „Nem titok, hogy egyik fő inspirációnk Roberto Bolaño Vad nyomozók című regénye. Arturo Belano és Ulises Lima üldözőbe veszik az eltűnt mexikói költőt, Cesárea Tinajerót, miközben átszelik Sonorát.” Sejthettük tehát, hogy a Távoli csillagcímű Bolaño-kötet megjelentetése után további költőket és nyomozókat hoznak el nekünk, akiket nem is olyan könnyű megkülönböztetni egymástól a chilei író, költő és esszéista műveiben.

A romantikus kutyák álom- és prózaversszerű szövegei sivatagos, kaktusszal teli labirintusba vezetnek, ahol jó elveszni. A hol Jim Morrison, hol meg Allen Ginsberg szövegeire emlékeztető, szabálytalanul lüktető versekben az elveszett művész szabadságát ismerheti fel az olvasó. Remek döntés, hogy a Kutasy Mercédesz fordításában megjelenő szövegek mellett olvashatjuk a spanyol eredetiket is. A romantikus kutyák nemcsak mexikói vendéglőkben randizóknak és Barcelonába kiruccanóknak ajánlható, hanem mindazoknak a könyvmolyoknak is, akik nem félnek útjelzőtáblák nélkül fogyasztani a költészetet. (Sonora, 6390 Ft)

A hazai parnasszus szerelmeseinek – Bertók László: Összegyűjtött versek I. és II.

Persze a könyvmolyok nem csak távoli csillagok verseit kedvelik. Roskadozó könyvespolcaikon ott sorakoznak a magyar költők kötetei is Ady Endrétől Zudor Jánosig. Ha nem foglalták még el a helyüket Bertók László Összegyűjtött versei, annak legfeljebb az lehet az oka, hogy csak nemrég kerültek a könyvesboltokba az elegáns, arany-fekete kötetek. A paraszti sorból a Kossuth-díjig emelkedő, a népi szürrealizmustól a posztmodernig jutó, öt éve elhunyt Bertók mesés életművét átjárja a hármas szám és a tizenévesen szerzett börtöntapasztalat (Rákosi Mátyás megátkozásáért járt a büntetés). Bertók igazi formaművész, aki a legkülönbözőbb versformákat lakta be izgalmasan.

Nem túlzás az Összegyűjtött verseket 2025 lírai szenzációjának tartani. A két kötet annak is kínál meglepetést, aki követte az életmű alakulását a hetvenes évektől errefelé, hiszen kétszáznál is több, a korábbi kötetekben nem olvasható, hátrahagyott szöveg, valamint alkalmi írás is sorakozik a lapjaikon. (Magvető, 16 999 Ft)

Bűnregények gyorsan élőknek – Johan Harstad: Rajtakopó

Szép számmal akadnak olyan könyvmolyok, akik filmnézés során is hasznosítják a zsánerirodalmakban szerzett jártasságukat. Ők azok, akik már a főcím előtt megmondják, ki teszi majd el láb alól szerencsétlen áldozatot. A norvég Johan Harstad ismeretségi körében is lehettek hasonló alakok, és talán éppen emiatt találta ki a Frode Bendeggen (1970– 2014) nevű szerzőt, akinek a nevében a krimik gyengeségeit kifigurázó mikroregényeket publikált.

A pár oldalnál sosem hosszabb, a bűnregények fordulatait parodisztikusan visszatükröző szövegeket Harstad az ugyancsak kitalált filológus, Bruno Aigner végjegyzeteivel adta közre, amelyek alaposan megmagyaráznak minden apró részletet. A Rajtakopó című kötet, amelyet Veress Kata fordított magyarra, tizenöt Rajtakopó-regényt foglal magába, lábjegyzetestül – természetesen. A még David Szalay mértékével mérve is roppant szikár szövegek elképesztően szórakoztatók.

Olyanok, mintha a kilencvenes években többszólamú vokál nélkül vett volna fel boyband-dalokat vagy még inkább, mintha a hajmetál korában terpeszállós szólók nélkül írt volna az ördögről és a bőrruha viseléséről himnuszokat. Ilyen, amikor Occam borotvájával találkozik a krimi. (Ø, 4500 Ft)

Szörnyű alaposság – Ulisse Aldrovandus: Monstrorum historia

A könyvmolyok gyűjtők is természetesen, és jó, ha felidézzük: a hozzájuk hasonló gyűjteményépítő szellemeknek köszönhetjük az első múzeumokat, melyeknek Wunderkammer, azaz csodakamra volt a neve. A Wunderkammer mindenféle egzotikus dolgot tartalmazott, olyan lehetett, mint a nagymamám fiókja, amit csak a hokedliről értem fel sokáig, és amiben mandzsettagombtól a kiégett izzóig, pincekulcstól a csavarhúzóig minden megtalálható volt, ami izgatta a fantáziám.

A fantázia fontos mozgatója lehetett alighanem a 16. században élt Ulisse Aldrovandus Monstrorum historia című művének is. A fantázia és a kíváncsiság. A gazdagon illusztrált mű a természettudomány és a kulturális antropológia eszközeivel vizsgálja meg a szörnyek világát. Óriásokat és törpéket, kentaurokat és szatírokat mutat be, a természet csodáiról és rendkívüli jelenségeiről szól ez a II. Ferdinánd toszkán nagyherceg számára készült értekezés. Az olvasója hamar a babonák kusza hálójában találja magát, egy olyan világban, amelynek ismeretlen szegleteit szörnyekkel népesítette be az emberi képzelet. Különös szembesülni azzal is, hogy a szerző számára a szörny mindösszesen a természet törvényeitől eltérőt jelent, és a kifejezés nem hordoz magában előítéletet. Aldrovandus számára a szörny a csodával egylényegű, és hát csodálatos az a Frank Robin által fordított és tördelt könyvtárgy is, ami tartalmazza a bolognai botanikus meghökkentőbbnél meghökkentőbb feljegyzéseit. (Empyreum, 14 990 Ft)

Listaállítók öröme – A 100 legfontosabb magyar lemez

Azzal minden bizonnyal Ulisse Aldrovandus is szembesült, hogy a listaállítás istenkísértés, és egyszersmind embert próbáló feladat. Így lehettek vele a Telex szerzői is, amikor több száz zenész, zeneipari szakember és újságíró közreműködésével összeállították A 100 legfontosabb magyar lemezt. A Telex After gondozásában készült kiadványban megszólal számos zenész, és sok-sok színes fotó, exkluzív tartalom és érdekesség teszi minden könyvmoly számára exkluzívvá ezt a finom kiállítású albumot. Ami az ünnepek soundtrackjét is biztosítja ráadásként. (Telex, 11990 Ft)

*

Listát készíteni igazságkeresés, ugyanakkor listát készíteni mindig igazságtalan, és egyetlen lista sem tökéletes. Ezt nem árt észben tartani ennek a listának az elolvasása után.