Kulcsfontosságú napok jönnek az EU sokbilliós pénzhalmáról szóló vitában

Kulcsfontosságú napok következnek az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tárgyalásában, közölte szerdán Strasbourgban Thomas Byrne. Az uniós tagállamok testületének, a Tanácsnak a soros ír elnöksége nevében közölte: szombaton elkezdik köröztetni az eredetileg kétbillió eurós (mostani árfolyamon több mint 730 billió forintos) tervezetre javasolt sarokszámaikat.

Az Európai Bizottság tavaly mutatta be a 2028–2034 közötti költségvetés tervét. A pénzhalom sarokszámairól a tagállami kormányoknak egyhangúlag kell megegyezniük, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükségük van.

Az EP már előállt a saját álláspontjával, mintegy tíz százalékot emelne a főösszegen. A Tanácsban az előző, ciprusi elnökség két százalékot nyesett volna. Ahogy akkor írtuk, az eredeti bizottsági tervezethez képest kisebbet csökkentett volna a hagyományos, Magyarországnak kedvező területeken (a mezőgazdaságon és a felzárkóztatáson), mint máshol. Ezt az Euractiv győzelemnek tartotta a felzárkóztatási (kohéziós) és mezőgazdasági politika kedvezményezettjeinek. A ciprusi terv az EU keleti szélén lévő tagállamoknak is többlettámogatást ígért.

Az EP azért támadta a sarokszámokat, mert túl kicsinek látta azokat, míg a nettó befizető tagállamok sokkal nagyobb vágást akarnak. Ha bárki vétóz, a mostani büdzsé számaival mennek tovább, miközben el kell kezdeni az egyszeri, idén lejáró helyreállítási alap mögötti hitel visszafizetését, így elvben minden másra kevesebb pénz maradna. Magyarország, Ciprus és 15 másik nettó kedvezményezett ország kormányai a Kohézió Barátai nevű informális csoportban fogtak össze a „takarékos hatokkal” szemben. Mindkét oldal levelekkel, külön találkozókkal szervezkedik.

„Egy közös célunk van”, a többéves költségvetés végrehajtása – jelentette ki Byrne szerdán az EP-ben. Az írek EU-ügyi államtitkára megerősítette, hogy év végéig politikai megállapodást szeretnének elérni a tagállami vezetők között. (A tervek szerint az állam- és kormányfők legközelebb a jövő héten, majd utána december közepén találkoznak, addigra már a saját testületük elnöke vezeti a tárgyalásokat a miniszteri szintű Tanács soros elnöksége helyett.)

„Nem tudunk mindenkinek eleget tenni”, 27 tagállamból ülnek az asztalnál, és az EP beleegyezésére is szükség van. A lehető legpontosabban igyekeznek majd megjeleníteni az álláspontokat az asztalnál a mezőgazdaságtól a felzárkóztatásig, a versenyképességtől a biztonságig, a védelempolitikától a külügyekig.

„Az egyensúly megtalálása nehéz döntéseket von maga után”

– jelentette ki, amivel aligha oszlatta el azokat a várakozásokat, hogy a nettó befizető írek javaslata a jobb alkuhelyzetből induló nettó befizetők felé fog hajlani, és a ciprusiaknál jóval nagyobbat vágnának a bizottsági tervezeten.

Byrne a büdzsé nagysága mellett kiemelte a saját uniós forrásokat, és ebben számított az EP-re. (A pénzt most túlnyomórészt a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján dobják össze a tagállamok, de az Európai Bizottság és az EP növelné az ettől független közös bevételeket, utóbbi ráadásul a bizottsági ötleteken túl sajátokkal is előállt.) Byrne arra figyelmeztetett, hogy az új forrásoknak jelentős bevételt kell hozniuk, egyhangú támogatás kell hozzájuk a tagállami kormányoktól, és képesnek kell lenniük arra, hogy 2028-ig bevezessék ezeket.

A sarokszámokról szóló vitával párhuzamosan a Tanács már elfogadta az álláspontjai többségét az ágazati jogszabályokról, az EP pedig novemberre végezne ezzel a munkával, hogy utána egyezkedhessenek. „Közös felelősségünk”, hogy minden jogi szöveget kellő időben elfogadjanak 2028 januárja előtt.

„Néhány fővárosban továbbra is úgy néznek az EU költségvetésére, mint könyvelők az egyenlegre: »mennyit adok be, és mennyit veszek ki«? Ez a megközelítés téves volt a múltban, de a modern költségvetésünkkel teljesen hibás” – vélte Piotr Serafin. Az Európai Bizottság költségvetési biztosa arra figyelmeztetett, hogy ha a közös kihívásokat külön-külön próbálnák kezelni, az összességében sokkal többe kerülne, de együtt kihasználhatják a méretgazdaságosságot és az összefonódásokat.

Siegfried Mureșan költségvetési jelentéstevő arra mutatott rá, hogy a bizottsági javaslat GNI-arányosan, a helyreállítási alap visszafizetését nem számítva 0,01 százalékkal lenne magasabb a mostani, 1,15 százalékos büdzsénél, miközben több kihívással néznek szembe. Az EP-ben „láttuk, hogy már az Európai Bizottság költségvetés-tervezete sem elegendő egyszerűen azért, mert nem lehet többet tenni ugyanannyi pénzből.” Ha a Tanácsban további csökkentésről beszélnek, azzal „meggyengítenék Európát. Azt jelentené, hogy nem tudjuk eléggé támogatni a gazdákat”, a helyi közösségeket, a közös biztonságot, kutatást és versenyképességet.

„Az Európai Parlament beleegyezéséhez semmiféle olyan költségvetési vágás nem adhat alapot, amely meggyengítené Európát a következő évekre.”

A britek GNI-arányosan egy százalékon akarták tartani a költségvetést, „tudjuk, mi lett a vége: a brexittel végződött. Tanuljunk mások hibáiból” – utalt kimondatlanul arra, hogy több nettó befizető tagállamban euroszkeptikus és EU-ellenes politikusok nyomására keménykednek a vezetők. (Például a Fidesszel egy pártcsaládban ülő Nemzeti Tömörülés várható elnökjelöltje, Marine Le Pen évi ötmilliárd euróval csökkentené a befizetéseiket.) Mureșan a saját forrásokban látta az egyetlen módszert arra, hogy megfelelő nagyságú legyen a költségvetés a következő évekre.

Győri Enikő fideszes képviselő a felszólalásában már az eredeti bizottsági javaslatot is kevesellte, „amelyen a Tanács tovább vágott” – utalt a két százalékos, a felzárkóztatási és agrárpolitikával kíméletesebb ciprusi javaslatra. „Érthetetlen módon Magyar Péter kormánya ehhez asszisztál” – jelentette ki, amin aztán szóban és a Facebookon is elvitatkoztak Kollár Kinga tiszás képviselővel. (A Kohézió Barátai egy októberi levélben azt írták, „releváns alapot” jelent a ciprusi javaslat főösszege, de a felzárkóztatási és mezőgazdasági politika teljes finanszírozását meg kell tartani. A magyar kormány saját álláspontját Bíró-Nagy András államtitkár az általános ügyi Tanács legutóbbi ülésén foglalta össze, erről itt írtunk bővebben.)

Győri szerint „az összes pénz politikai zsarolóeszközzé válna” – utalt arra, hogy kiterjesztenék a jogállami feltételességet. „Ezt el kell utasítani. A cél nem más, mint a szuverenista kormányok ellehetetlenítése.”

A saját forrásokat is ellenezte, „az európaiaknak nem kellenek új adók, azok csak elnyomorítják őket. A bevételekhez megvan az eddigi jól bevált módszer.”