Az állam beszállt egy menő startupba, majd amikor az csődbe ment, az út szélén hagyta a károsult kistermelőket

2016-ban jött létre a Supp.li nevű startup, amelynek alapötlete az volt, hogy hazai kistermelőket összekössenek séfekkel, éttermekkel. A cég szépen növekedett, 2019-től kezdve pedig újabb lendületet kapott: a magyar állam is beszállt befektetőként. Több körben, több százmillió forint befektetést kapott a cég állami forrásokból, miközben egyre több magyar gazdálkodóval, manufaktúrával került kapcsolatba. Az árbevételük évről évre jelentősen növekedett, de a vállalkozás működése nem tudott nyereségesre fordulni. 2025-re nyilvánvalóvá vált a cég pénzügyi ellehetetlenülése, és megindult a vállalkozás felszámolása.

A felszámolási eljárásban több mint 1 milliárd forint értékben jelentettek be a hitelezők hitelezői igényt, ebből 920 millió forintra a cégben részesedéssel rendelkező két állami tőkealap tart igényt. Ennél kisebb összeggel, mintegy 200 millió forinttal tartozik a cég a beszállítóinak, vagyis magyar kistermelőknek, családi manufaktúráknak. Ez az összeg több tucat cég között oszlik meg, a Telexnek eljuttatott dokumentumok alapján az egyes kistermelőknek 200 ezer és 18 millió forint közötti összegekkel tartozik a Supp.li. Bár ezek nem feltétlenül tűnnek nagy összegeknek, ekkora vállalkozásoknál pár százezer forint kiesésének is jelentős hatása van, néhány esetben a cégek túlélése is kérdésessé vált.

A Supp.li felszámolása jelenleg is zajlik, de az mostanra világossá vált, hogy a kistermelők aligha számíthatnak kártalanításra.

Adott tehát egy magyar startup, ami saját profitorientált tevékenységén keresztül a hazai, minőségi élelmiszert előállító kistermelők felvevői piacát, értékesítését is akarta és tudta volna növelni. Az állam közpénzből befektetett ebbe a cégbe, ennek nyomán a cég egyre több és több hazai kistermelővel került kapcsolatba, míg végül bedőlt, és így végeredményben több tucat magyar kistermelőt károsított meg.

A cégnek ugyanis nincs elegendő vagyontárgya ahhoz, hogy kiegyenlítse a számláit, és bár feltételezhetnénk, hogy a Supp.li-ban alapokon keresztül vásárolt állami résztulajdon miatt a központi költségvetésnek felelőssége lenne részt venni a kártalanításban, törvényileg nincs ilyen kötelezettsége az államnak. Mint azt a Bászna Gabona esete is mutatja, az sem lenne példa nélküli, hogy egy ilyen kilátástalan helyzetben a kormány beszáll, és kifizeti a hoppon maradt cégek felé fennálló számlákat, de az Orbán-kormány és a vele kapcsolatban álló mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek a Supp.li csődjénél következetesen elzárkóztak attól, hogy részt vállaljanak a helyzet megoldásában.

A Supp.li története egyfajta állatorvosi lova az állami tőkebefektetéseknek (bár abból nem a legrosszabb fajta, ezek egyértelműen azok az esetek, amikor haveri alapon fektetnek be érdemtelen cégekbe): maga az ötlet szimpatikus és támogatható volt ugyan, mégis rossz vége lett, ráadásul ehhez maga az állami tulajdonlás és a szabályozási környezet is hozzájárult. A történetben végül olyan gazdasági szereplők húzták a rövidebbet, akiket az előző és a mostani agrárgazdasági kormányzat szerint is a legjobban fejleszteni és támogatni kellene a magasabb hozzáadott érték irányába történő elmozdulásban. A Fidesz-kormány éveken keresztül azzal kampányolt vidéken, hogy csak ők védik a magyar gazdák érdekeit, és hogy csak ők garantálják a gazdáknak járó támogatások kifizetését. Amikor azonban az állami résztulajdonú cég csődje után kellett volna segíteni – a költségvetés szempontjából kerekítési hibának számító összeggel –, cserben hagyták a bajba jutott kistermelőket. A jelenlegi kormány egyelőre szintén nem reagált arra, hogy terveznek-e valamit a megoldás érdekében.

Az ötlet jó volt

A Supp.li Kft. 2016-ban azzal a céllal jött létre, hogy összekösse a hazai kis-és közepes termelőket, kézműves manufaktúrákat, gazdálkodókat a vendéglátóipari szereplőkkel, vagyis éttermekkel és séfekkel. 2019 környékén az alapítók rájöttek, hogy a cég hosszú távon csak akkor lesz fenntartható, ha az eredeti koncepciót továbbfejlesztik, illetve kibővítik, és a közvetlenül a termelőktől beszerzett termékeket nemcsak a vendéglátóiparhoz juttatja el a cég, hanem több nagy kiskereskedelmi céghez, viszonteladóhoz is.

„A Supp.li célja az volt, hogy a magyar kistermelőket kompatibilissé tegye a modern kiskereskedelemmel logisztikában, minőségben és adminisztrációban” – fogalmazott Balog Zsolt, a cég alapítója a Telexnek.

A tevékenységéhez a cég több egyedi fejlesztésű szoftvert és platformot is létrehozott. Ezek a cég fejlődése során több változtatáson is keresztülmentek, és olyan is volt, amit a piaci igények figyelembevételével inkább leállítottak. Balog Zsolt szerint a Supp.li szoftvere „a termelők számára megszokott, sokféle üzletmenetet és dokumentumot illesztette be a standard kiskereskedelmi keretek közé, azok szigorú szerződéses, HACCP- és folyamatelvárásaival együtt”.

Balog szerint cége jelentős piaci igényre reagált, hiszen a magyar kistermelőknek sokszor nincs kapacitásuk arra, hogy a termékeiket szélesebb vásárlói körhöz juttassák el, de ugyanúgy a felvevői oldalon sincs meg az a kapacitás, hogy akár éttermek, akár egyszerű fogyasztók megkeressék ezeknek a kistermelőknek a termékeit. Hogy ezeknek az igényeknek a kiszolgálása piacképes ötlet, azt több nemzetközi példa is bizonyítja.

A Supp.li üzleti modelljének fontos eleme volt az is, hogy igény esetén logisztikai szolgáltatást (beszállítás, raktározás, feldolgozás, csomagolás, kiszállítás, számlázás) nyújtson partnereinek. Ezt azonban teljeskörűen már nem tudták bevezetni a cég bedőlése előtt, pedig Balog szerint nagyon közel voltak hozzá.

Beszállt az állam is

„A vállalkozás már a korai fázisú befektetés időpontjában működőképes, hazai és nemzetközi környezetben validált koncepcióval, érdemi magyar piacról származó árbevétellel, valamint magas növekedési potenciált mutató pénzügyi tervvel rendelkezett” – válaszolta az állami Hiventures kockázatitőkealap-kezelő arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján döntöttek úgy 2019-ben, hogy beszállnak befektetőként a cégbe.

A Supp.li több körben is kapott befektetést, minden körben 100 millió forintos nagyságrendben. Mint a Hiventurestől megtudtuk, mindegyik befektetési ütemről külön döntés született az állami cégnél. „Az egyes döntések alapját részletes kockázatkezelési, jogi, üzletbiztonsági, piaci megfelelőségi vizsgálat jelentette, amely kiterjedt a piaci potenciál, a hazai és nemzetközi terjeszkedési lehetőségek, az eddig elért eredmények és az üzleti terv átvilágítására is” – írták. A befektetésekről mindig szerződést írtak alá a felek, az újabb befektetési körök pedig minden esetben szerződésben meghatározott célokhoz, és előre rögzített mérföldkövek eléréséhez voltak kötve.

Az állami befektetés után a cég látványos fejlődésnek indult. A 2018-ban 5 millió forint éves árbevétel után, 2024-re elérték a 690 millió forintot. A legnagyobb növekedést 2021-ben érték el, egy év alatt 132 millió forintról 334 millió forintra növelve az árbevételt.

Az árbevétel növekedésével párhuzamosan a cég az ország egyik legnagyobb kistermelői disztribútorává vált, aminek köszönhetően újabb és újabb tőkebefektetéseket kapott, és a Hiventures mellé újabb társbefektetők is csatlakoztak.

A pénzből folyamatosan fejlődött a cég: egyedi, a vásárlási és értékesítési folyamatot segítő szoftvert fejlesztettek, partnerségre léptek több jelentős kiskereskedelmi vállalattal is, például az Auchannal, a Tescóval és a Kifli.hu-val is, több munkavállalót vettek fel, bővítették a cég logisztikai és raktárkapacitását és elkezdték a cég cseh, illetve osztrák piacra lépésének előkészítését.

A cég dinamikus fejlődése azonban jelentős kiadásnövekedést is magával hozott. A különböző fejlesztéseknek, a piac- és a márkaépítésnek nagy költségei vannak, amelyekhez képest a bevétel sokkal lassabban növekszik. Ez látszik a Supp.li éves beszámolóiban is: 2018-ban 2,4 millió forintos profittal zártak, 2019-ben már 53 millió forint veszteséget termeltek, 2024-ben pedig 387 millió forintos mínusz lett a vége. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cégnek ne lett volna reális esélye arra, hogy sikeressé, és nyereségessé váljon.

A startupok jellemző működési sajátossága, különösen az alapítás utáni években és a növekedési szakaszban, hogy sok éven keresztül veszteségesen működnek a már említett magas ráfordítások miatt. Különösen igaz ez az élelmiszer-házhozszállításhoz hasonló ágazatokra, hiszen itt az optimális működéshez hatalmas infrastruktúrát kell kiépíteni, ez pedig rengeteg pénzbe kerül. Ilyen növekedési pályán volt, vagyis éveken át veszteségesen működött az Amazon és a Kifli.hu is, mielőtt pozitívba fordult volna a mérlegük. A kérdés az ilyen cégeknél az, hogy át tudnak-e fordulni nyereségességbe, vagy egyszer elfogy a befektetők pénze, és csődbe mennek.

A Hiventures nagyon pozitívan állt a Supp.li növekedéséhez, a terveknek megfelelően haladt a cég a méretgazdaságosság szempontjából kritikus 1 milliárd forintos szinthez. A Hiventures szerint a platformot és az üzleti modellt a piaci elvárásoknak megfelelően fejlesztették, folyamatos volt a logisztikai megoldások optimalizálása és a szervezet fejlesztése is, miközben több jelentős kiskereskedelmi partnere is lett a cégnek. Ennek ellenére, „a Hiventures meredekebb növekedést és ezzel a nullszaldó elérését várta el, amely végül elmaradt. A vállalkozás működése így végül nem tudott nyereségesre fordulni” – fogalmazott a befektető.

A cég bedőlése előtti utolsó, 2024-es éves beszámoló alapján a Supp.li Kft.-ben a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealapnak 20,05, az MFB Növekedési Tőkealapnak 20,5 százalékos részesedése volt a cégben.

Pénzt ad, de másra nincs forrása

„2018–19 környékén nem volt igazán népszerű az élelmiszer-ellátási láncba történő befektetés, így nagyon örült a Supp.li, amikor 2019-ben megkapták a pozitív elbírálásról szóló döntést a Hiventures befektetésével kapcsolatban” – mondta a Telexnek egy, a Supp.li és a Hiventures kapcsolatára rálátó forrásunk. Ez a befektetés egyébként a forrásunk szerint a Hiventuresnek is jól jött, mivel ez egy olyan cég volt, amit „ki lehetett tenni az ablakba”. A 2017-ben létrejött Hiventures fiatal befektetési cég volt még ebben az időszakban, a Supp.li pedig egy stabil, akár külföldön is versenyképes cégnek tűnt, ami ha valóban befut, nagyon sokat dobott volna a Hiventures renoméján.

„A Hiventures pénzt ad, de másra nincs forrása” – válaszolta forrásunk azzal kapcsolatban, hogy részt vett-e az állami cég bármilyen módon a cég működtetésében. Bár előfordulhat, főleg egy startup korai és növekedési szakaszában, hogy egy befektetés mellé mentorálást is kap, a Supp.li ilyenben nem részesült, mivel a Hiventuresnek csak az úgynevezett inkubációs fázisban működő mentorhálózata volt, a Supp.li pedig már túl volt ezen a fázison. Az úgynevezett Befektetési és Szindikátusi Szerződés (BSZSZ) értelmében a Hiventures nem vett részt a cég napi szintű működésének irányításában sem, a startup tehát jelentős forrásokhoz jutott – anélkül, hogy maga a befektető bele akart volna folyni a cég ügyeibe.

Ez akár még jó működési módnak is tűnhet, de ahogy Balogh Péter, a Cápák között cápája, és a korai fázisú startupok finanszírozásával foglalkozó STRT Holding Nyrt. egyik alapítója fogalmazott egy korábbi, a hazai startupkörnyezettel foglalkozó cikkünkben, „az állam nem feltétlen a legjobb gazda”, hiszen egy állami befektető nem feltétlenül fogja úgy segíteni a céget, mint ahogy tenné azt egy magánbefektető. És mint a Supp.li-nál is kiderült, sokszor bizonyos szempontból inkább a hatékony működés hátráltatója volt az állami befektető.

A BSZSZ-ben ugyanis sokkal szigorúbb feltételeket szabtak meg, mint a piaci körülmények között megszokott. A napi működésbe nem folyt bele ugyan a Hiventures, azt viszont rögzítették, hogy fontos stratégiai döntéseket, például kulcsembernek számító munkavállalók elbocsátását, új befektetők befogadását vagy a cég stratégiájának megváltoztatását a Hiventuresnek is jóvá kellett hagynia. Ilyen feltételeket piaci befektetők sokkal ritkábban kötnek ki, de forrásunk szerint az igazi probléma az volt, hogy legtöbbször csak nagyon lassan érkezett meg a Hiventures jóváhagyása.

„Amíg egy piaci befektető legrosszabb esetben is 3-5 napon belül mond valamit, addig a Hiventuresnél akár 45 nap, bizonyos esetekben ennél több is lehetett a válaszadási idő” – mondta.

Ez egy elbocsátásnál például különösen problémás, ahol 15 napos jogvesztő határidő van, ennyi napja van ugyanis egy ügyvezetőnek, hogy elküldjön egy problémás munkavállalót. Ha viszont a befektető csak 45 napon belül hagyja azt jóvá, hiába támogatja az elbocsátást, már nincs meg rá a jogalap. Forrásunk szerint ha valaki tudta, kit kell felhívni, akkor lehetett ennél gyorsabban is választ kapni, de ez meg a napi működésről vonta el a figyelmet.

A Hiventures lassú döntéshozatala, bürokratikussága megnehezítette a potenciális befektetőkkel történő tárgyalást is. Az ilyen jellegű működés ugyanis piaci hátrányt jelent egy piaci befektető számára, és elrettentően hathat.

Az árrésstop tett be végleg

Forrásunk szerint a Supp.li alapvetően jól kezelte a Hiventures lassú döntéshozatalából adódó nehézségeket. Adódik tehát a kérdés, hogy akkor mégis mi vezetett egy alapvetően jó ötletre épülő, megfelelő finanszírozással bíró és megfelelő növekedési pályán lévő startup bedőléséhez. Az okot a 2022-ben hatalomra kerülő ötödik Orbán-kormány környékén kell keresni.

A 2021-től kilövő élelmiszerár-infláció a Supp.lit és beszállítóit, vagyis a kistermelőket is elérte, amit a 2022 februárjában bevezetett és egészen 2023 augusztusáig fenntartott élelmiszerárstop csak tovább súlyosbított. A Supp.li által érintett termékek jelentős részben nem estek ugyan az árkorlátozás hatálya alá, az infláció e termékek árára is kihatott, ráadásul a kereslet éppen a cég fő profilját alkotó, alapból is drágább kézműves, házi termékek iránt csökken magas infláció idején. Ezt az időszakot még átvészelték, főleg az ebben az időszakban érkező újabb befektetéseknek köszönhetően, de a cég pénzügyeiben már ez is okozott problémákat. Ez leginkább a kistermelőknél volt érezhető, akik egyre gyakrabban a fizetési határidőn túl kapták csak meg termékeikért a pénzt.

A kegyelemdöfést azonban a 2025-ös árrésstop bevezetése és az ezt megelőző inflációs hullám jelentette. Noha a Supp.li itt sem esett a szabályozás hatálya alá, több fronton is begyűrűztek a negatív gazdasági hatások: az ekkoriban ismét növekedésnek induló infláción keresztül, másrészt a Supp.li-tól termékeket vásárló nagy kiskereskedelmi láncokon keresztül. Ezek ugyanis már bőven a törvényben megszabott 1 milliárd forintos éves árbevételi szint felett voltak, így a kormány kötelezte őket az árak csökkentésére. A Hiventures Telexnek küldött válaszában azt írta, hogy

„a nagyobb partnerek nyomást gyakoroltak a kisebb beszállítók árazásának kialakítására, ezzel a Supp.li Kft. átlagos forgalma 25 százalékkal csökkent”.

Az állami befektető cég emellett a fogyasztás visszaesését nevezte meg a cég bedőlésének egyik fő okaként. „Ilyen időszakokban a fogyasztók gyakrabban hasonlítják össze az árakat, keresik az akciókat, visszafogják a megvásárolt mennyiséget, az árat pedig sok esetben a kézműves jelleg vagy fenntarthatóság elé helyezik. Ebből adódóan a fogyasztás csökkenése különösen hátrányosan érintette a Supp.li fő profilját jelentő hazai kistermelői és manufakturális termékeket, amelyek jellemzően magasabb fajlagos előállítási költség és fogyasztói ár mellett kerülnek piacra” – írták.

A Supp.li működésére rálátó forrásunk is hasonlóan vélekedett a cég gazdasági ellehetetlenülésének okairól. „Januárban aláírtak a nagy megrendelőkkel, márciusban jött az árrésstop, a nagy cégek meg fel is mondták a szerződést, és újratárgyalást kértek” – mondta. Ez is mutatja, hogy az árrésstop végiggyűrűzött szinte a teljes ellátási láncon. A kereskedők úgy érezték, hogy nem tudnak már fennmaradni, így a magyar termelőket, beszállítókat árcsökkentésre kérték, aki pedig erre nem volt hajlandó, azt kockáztatta, hogy a lánc lecseréli, ha olcsóbb beszerzési forrást talál. „Ezek üzleti logikával előre nem tervezhető, jogszabályi beavatkozások voltak; a Supp.li esetében is érdemi, több százmillió forintos nagyságrendű bevételkiesést okoztak” – írta Balog Zsolt.

A pénzügyi problémákat egyébként szerinte idejében felismerte a cég, azokat dokumentáltan rendszeresen jelezték a befektetőknek, javaslatokat is tettek a helyzet megoldására. 2025 márciusában ez egy újabb befektető bevonása lett volna, ami azonban végül már nem valósult meg, a céget pedig már nem tudták megmenteni.

„Az Orbán-kormány a nagy áruházláncoknak akart egy nagy pofont adni, de ez a pofon végül a saját tulajdonát találta el”

– értékelte forrásunk a kialakult helyzetet.

Azok jártak rosszul, akiket a leginkább védeni kellett volna

Az egyik, a Telexet megkereső károsult termelő közel 5 éven át dolgozott együtt a Supp.li-val. Amikor Balog Zsolt 2020-ban megkereste őket, bemutatta a cég eredeti üzleti tervét és elképzeléseit, a hazai kistermelők piacbővítésének lehetőségét, a koncepció pedig tetszett a vállalkozás képviselőinek, így a tárgyalás során a szokásosnál lazább feltételekkel állapodtak meg a Supp.li-val.

„Mi 15 napos fizetési határidőben állapodtunk meg velük, miközben a kistermelők az általános gyakorlat szerint 8 napos fizetési határidővel állítják ki a számlákat, mert egyszerűen nem fér bele a működésükbe, hogy akár egy hónapig ne kapják meg a termékükért a pénzüket” – mondta a Telexnek nyilatkozó kistermelő. Elmondása szerint, már az együttműködés elejétől kezdve voltak csúszások a fizetésben. Eleinte néhány napot, később akár 1-2 hetet is csúszott a fizetés, de mindig megérkezett a pénz, így nem bontottak szerződést a Supp.li-val. 2024 végétől azonban egyre gyakrabban és egyre nagyobbakat csúsztak a számlák kiegyenlítésével.

A bevett gyakorlat szerint, ha egy rendszeres megrendelő nem fizet korábban leszállított rendelésekért, akkor leállítják a szállítást, hogy elkerüljék a további károkat. Amikor a kistermelő erről a lépéséről tájékoztatta a Supp.li vezetőségét, akkor biztosították őket arról, hogy a csúszás csak átmeneti. Elismerték, hogy a Supp.li anyagi problémákkal küszködik, de ígéretet kaptak arra, hogy rövid időn belül rendeződik a helyzet, és minden fennálló tartozást rendeznek a beszállítóknál. A cég helyzetét segítendő, a kistermelő még azt is vállalta hogy ideiglenesen 30 napra növelje az általa kiállított számlák határidejét.

Az anyagi problémák azonban nem oldódtak meg. 2025 nyarán a kistermelőnek már 4 kifizetetlen számlája volt, így leállította a szállításokat a Supp.li felé. Ügyvédhez fordultak, és fizetési felszólítást küldtek a cégnek, ekkor derült ki, hogy már megindult a cég felszámolása. Az utolsó tájékoztatás, amit a kistermelő a cégvezetéstől kapott, arról szólt, hogy már dolgoznak a kártalanításon, ez azonban cikkünk megjelenéséig nem történt meg.

„Van olyan, akinek több mint 15 millió forinttal tartozik a cég. Ez valakinek azt jelenti, hogy az éves bevételének közel ötödétől esett el” – magyarázta az egyik kistermelő.

De az ennél kisebb összegek is hatással vannak a vállalkozások működésére. A kistermelő szerint, ugyanis ha nem is veszélyezteti a ki nem fizetett összeg a vállalkozás fennmaradását, a kieső bevétel tervezett fejlesztésektől veszi el a pénzt.

A kistermelők közül többen felvették egymással a kapcsolatot, és több mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetet is megkerestek még az áprilisi választás előtt, hogy segítséget kérjenek a kártalanítás ügyében. Azt szerették volna elérni, hogy ahogy Bászna Gabona esetében, úgy most is hozzon külön kormánydöntést az Orbán-kormány, és a Bászna Gabona károsultjaihoz hasonlóan őket is fizesse ki az állam. A megkeresésekkel azonban nem jártak sikerrel, a Nemzeti Agrárkamarától kapott válaszban arról tájékoztatták őket, hogy a Bászna Gabona ügyéről szóló kormányrendelet nem teremt jogalapot más ügyek károsultjainak állami forrásokból történő kártalanítására. „Ezzel mi is tisztában voltunk, de miután a mi esetünkben is magyar kistermelők, családi gazdaságok a károsultak, reméltük, hogy itt is tudna külön döntést hozni a kormány” – mondta az egyik kistermelő.

A károsultak közül sokan egyébként már nem is reménykednek abban, hogy valaha meg fogják kapni a nekik járó pénzt. „Alapból is nagyon nehéz itthon vállalkozni, mezőgazdaságban dolgozni, de az ilyen helyzetek még inkább elveszik az ember kedvét. Az fáj, hogy habár mindenki tudja, milyen helyzetben vannak a magyar kisvállalkozások és a magyar mezőgazdaság, az állam nem tesz semmit, amikor egy állami befektetésekben részesülő cég bedől, ami így végső soron magyar gazdákat, kistermelőket károsít meg.”

Az ügyre rálátó forrásunk arról beszélt, hogy a Supp.li indulásakor a profittermelés mellett az volt a küldetése, hogy segítse a hazai kistermelőket.

„Ami történt, az nagyon nem jó a kistermelőknek. Pont azok jártak végül rosszul, akiket védeni kellett volna”

– mondta.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Hiventures felügyeletéért felelős Gazdasági és Energetikai Minisztériumnak, illetve megkerestük az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben érdemi reakció érkezik, beszámolunk róla.