Kamatot vágott az MNB, 2022 óta nem volt ilyen alacsony az alapkamat
6,25 százalékról 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésük után. A kamatfolyosó két széle is 25-25 bázisponttal mérséklődött – jelentette be a jegybank kedden. A jegybank legutóbb februárban, másfél éves szünet után, az akkori 6,5 százalékos szintről 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az irányadó alapkamatot, február óta viszont nem nyúlt az alapkamathoz az MNB.
A mostani kamatcsökkentés egybevágott a piaci várakozásokkal, az utóbbi hetekben az elemzők egységesen arról beszéltek, hogy csak a kamatcsökkentés mértéke a kérdés az ország gazdasági helyzetének fényében. A forint az áprilisi választások óta folyamatosan erősödik. Az elmúlt két hónapban 6,2 százalékkal erősödött az euróval szemben, június közepén pedig rövid időre 350 forint alá is becsúszott az euróárfolyam. A májusi inflációs adat is a kamatvágás irányába mutatott: 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról.
Az alapkamattal kapcsolatos döntést befolyásoló harmadik tényező, a nemzetközi gazdasági környezet már valamivel bizonytalanabb, májusban Varga Mihály éppen ezzel érvelt a kamatszint tartása mellett, annak ellenére, hogy már akkor is „érzékelték a pozitív változásokat”. Az utóbbi hetekben azonban a világpiacról is pozitív hírek érkeztek, az amerikai–iráni béketárgyalások hatására például az olaj világpiaci ára 80 dollár környékére esett vissza.
A kamatcsökkentésről szóló döntés egyébként kivételes helyzetet jelent. Az MNB jellemzően igazodni kényszerül a meghatározó gazdaságok jegybankjaihoz a kamatdöntések irányát tekintve, vagyis ha például az Egyesült Államok vagy Németország kamatot emel, akkor jellemzően itthon is ezt kell tennie az MNB-nek. A hazai kamat mértékébe ráadásul be kell építenie a kamatprémiumot, amivel növelni tudja a magyarországi befektetési lehetőségek nemzetközi vonzerejét. A kormányváltás és a korábban befagyasztott uniós források lehívásának lehetősége azonban jelentősen növelte a befektetői bizalmat, így előállt az a nem túl gyakori helyzet, hogy az MNB úgy tudott kamatot csökkenteni, hogy a világban mindenhol máshol épp kamatemelésben gondolkoznak. Az Európai Központi Bank (EKB), az ausztrál és a japán jegybank már szigorította is a kamatkondíciókat, az amerikai Fed esetében pedig az idénre várt két-három kamatcsökkentés helyett, akár kamatemelésre is sor kerülhet az év hátralévő részében.
Az MNB azért is dönthetett most a kamatcsökkentés mellett, mert ez jellemzően a forint gyengülését hozza magával, ami jó hír lenne a magyar exportőröknek, akik szerint jelenleg túl erős a forint. Emiatt a főleg euróban jelentkező bevételeik forintban mért értéke csökken, miközben a főleg forintban jelentkező kiadásaik nem változnak, összességében tehát csökken a vállalkozások profitja. Egy június közepén készült felmérésben a vizsgált cégek közel ötöde válaszolta azt, hogy a felmérés idején érvényes 355 forintos euróárfolyammal már 3 hónapot sem fog kibírni.
De nem csak a magyar cégek, a kormány is abban bízik, hogy nem fog tovább erősödni a forint, mivel az gátat szabhat a gazdaság növekedésének. Kármán András pénzügyminiszter is arról beszélt májusi parlamenti meghallgatásán, hogy örvendetes lenne, ha az ország sokat javuló kockázati megítélése nem a forint árfolyamának további erősödésében, hanem a kamatok csökkenésében jelenne meg.
Nem jó hír azonban, hogy a Portfoliónak nyilatkozó elemző szerint a jelenleg tapasztalható élénk befektetői érdeklődés miatt egyáltalán nem biztos, hogy a kamatcsökkentés a forint gyengülésével jár majd. Valószínűbb, hogy stabilizálódik a jelenlegi szint körül az euró-forint árfolyam.
