6,5 százalékról 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésük után. Legutóbb 2024 szeptemberében változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkent. A mai kamatvágás megegyezett a piaci várakozásokkal, a napokban szinte egyhangúan úgy nyilatkoztak az elemzők, hogy a vártnál, azaz az év második felénél korábban, már februárban csökkenhet az irányadó alapkamat. A rendelet holnaptól, azaz február 25-től lép hatályba.
A kamatdöntő ülést megelőzően a forint árfolyama kedd délelőtt lassú erősödésbe kezdett, az euró jegyzése a reggeli 379 feletti értékről 378,6-ig csökkent, a dollárral szemben pedig a 322-es szintről 321,5-ig mérséklődött. A Portfolio.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint egy esetleges 25 bázispontos kamatvágás önmagában nem rengeti meg a forintot, mivel a piac már számít erre a lépésre. Bár a magas kamat eddig támogatta a forintot, a magyar kamatszint a csökkentés után is vonzó marad a nemzetközi befektetők számára a régiós átlaghoz képest. A forint árfolyama szempontjából most nem is maga a döntés, hanem a jegybanki kommunikáció és a választások körüli bizonytalanság lesz a meghatározó, ezért a döntéshozók részéről óvatos egyensúlyozásra lesz szükség ahhoz, hogy megőrizzék az árfolyam stabilitását.
Az elmúlt hetekben megsokasodtak a vélemények, miszerint a tavaly év végi előrejelzésekhez képest korábban, már idén februárban alapkamatot csökkenthet a jegybank. Gulyás Gergely a két héttel ezelőtti kormányinfón semleges álláspontot vett fel a kérdésben, viszont januárban a nyolcéves mélypontnak számító 2,1 százalékos szintre lassuló infláció hatására a piaci szereplők és az elemzők is a jegybanki alapkamat csökkentésére kezdtek számítani. A napokban a Portfolio által megkérdezett szakemberek pedig szinte egyhangúan arról beszéltek, hogy közel lehet a kamatvágás időpontja, és 25 bázisponttal 6,25 százalékra mérséklődhet az irányadó alapkamat.
A kamatvágás mellett szólt az is, hogy a nemzetközi helyzet bizonytalan, a jegybanknak pedig mozgásteret kell kialakítania ebben a felállásban: tavaly a csehek és a lengyelek már kamatot csökkentettek (a lengyel ráta 4, a cseh 3,5 százalék), így a régiós előny jelentős, a jelenlegi magas kamat mellett a magyar jegybank pedig hatalmas veszteséget termel, és jelentős tőkehiánnyal küzd. Mivel a jegybanktörvény szerint a jegybanki mérleget hosszabb távon egyensúlyba kell hozni, a fenntarthatatlanul magas kamatszint mérséklése gazdaságilag is elkerülhetetlenné vált.
Minden összeállt a kamatcsökkentéshez
Decemberben a legtöbb elemző még nem tartotta valószínűnek, hogy az év első felében változtatna a kamatszinten a jegybank Monetáris Tanácsa. Nem volt alaptalan ez a várakozás, hiszen az MNB közel másfél évig nem nyúlt az alapkamathoz. Időközben viszont megérkezett a kedvező inflációs adat, így a pénzromlás üteme az árrésstopok hatásával együtt is a jegybanki célsáv alján mozgott, ami stabil alapot ad az alapkamat mérsékléséhez. A forint váratlan ereje és többéves csúcsokat döntögető árfolyama szintén a kamatvágás irányába mutatott, mivel a választások előtti túlzott állami költekezéstől tartó piaci félelmek egyelőre nem igazolódtak be. A Portfolio szerint, ha a nemzetközi politikai feszültségek – például egy esetleges amerikai támadás Irán ellen – nem okoznak hirtelen pánikot a tőzsdéken, akkor közel másfél év után most minden adott ahhoz, hogy a jegybank újra csökkentse az irányadó rátát.
A kamatvágást a dollár árfolyamának január végi bezuhanása is közelebb hozhatta. A nemzetközi vámháborús feszültségek hatására a dollár árfolyama négyéves mélypontra zuhant az euróval szemben. Míg a font és a svájci frank jelentősen erősödött, az arany ára történelmi csúcsot döntött, a forint pedig mindkét vezető devizával szemben gyengült. Ennek hátterében Donald Trump elnök kereskedelmi partnereivel és a saját jegybankjával szembeni konfrontatív politikája állt, ami megosztotta az elemzőket: egyesek szerint a gyenge dollár az amerikai exportot segíti, mások viszont a hatalmas államadósság miatti kockázatokra figyelmeztetnek.
Az európai gazdaság számára komoly fejtörést jelentett a helyzet, mivel az erős euró rontja a nagyvállalatok külföldi bevételeinek értékét és versenyképességét. Az Európai Központi Bank szorosan figyelte a fejleményeket, ugyanis a túl erős euró az importárakon keresztül az inflációt is a várt szint alá szoríthatja. Ez a folyamat végül arra kényszerítheti az európai döntéshozókat, hogy a gazdaság ösztönzése érdekében kamatcsökkentéshez nyúljanak, mivel az előrejelzések szerint a pénzromlás üteme tartósan elmaradhat a jegybanki céltól.
A piac már az áprilisi választásra készül
A Magyar Nemzeti Banknak viszont mérlegelnie kellett a döntés kockázatait. Bár az inflációs adatok kedvezőek voltak, Elek Péter pénzügyi szakértő korábban arra figyelmeztetett, a költségvetés állapota és a kiszámíthatatlan piaci reakciók miatt indokolt lenne az óvatosság, és a jegybanknak érdemes lenne kivárnia a kamatvágással a választásokat a stabilitás megőrzése érdekében.
Az alacsonyabb kamatszint mérsékli a költségvetés kiadásait, de a forint gyengüléséhez is vezethet, ami megdrágítja a devizaadósság törlesztését. A forint árfolyama a gazdaság versenyképességét is meghatározza, hiszen míg a gyenge forint kedvez az exportra berendezkedett nagyvállalatoknak, az erősödés hátrányba hozhatja őket a régiós versenytársakkal szemben. Varga Mihály jegybankelnök a legutóbbi kamatdöntő ülés után arról beszélt, hogy továbbra is óvatosságra van szükség, lazítás akkor jöhet, ha a következő hónapokban kedvezőek lesznek az inflációs adatok, utóbbi adat egy februári esetleges kamatvágásnak már megágyazott.
Az árfolyam alakulását az alapkamat mellett a közelgő választások hatásain alapuló befektetői várakozások is fűtik.
A Bloomberg írt arról, hogy a Tisza Párt győzelmére számító piaci szereplők bizalma erősíti a forintot és a tőzsdét, leginkább az uniós forrásokhoz való hozzáférés ígérete miatt. Ezzel szemben egy kormányváltás bizonytalanságot és az államadósság növekedésének veszélyét is magában hordozza, Virovácz Péter, az ING elemzője szerint, ha a Fidesz nyer, akkor 10 százalékos forintgyengülés, ha a Tisza, akkor 10 százalékos erősödés jöhet. Az extrém kilengéseket ellensúlyozhatja, hogy az MNB jelenlegi vezetése az elődökhöz képest komolyabban veszi az árfolyam-stabilitás kérdését.
A későbbi kamatvágásokat az április 12-ei országgyűlési választás eredményére érkező piaci reakciók befolyásolhatják. Egy stabil forintárfolyam és az azt kiegészítő kedvező inflációs adatok további két, várhatóan 25-25 bázispontos csökkentést hozhatnak.
