Várja a kormány az alacsonyabb kamatokat, de ezt széllel szemben kéne elérni

25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön, 2,25 százalékra emelve az eurózóna irányadó betéti rátáját. A döntés Magyarországról nézve most kivételesen izgalmas, a kormányváltást követő rendkívüli forinterősödéssel ugyanis megnyílt a kamatcsökkentés lehetősége a magyar jegybank előtt, és a kormány is mérséklődő kamatkiadásokkal számol.

Alulnézet: a forint mára négy és fél éves csúcsra erősödött az euróval szemben az iráni háborúval kapcsolatos, pozitívnak tűnő friss híreknek köszönhetően. Az elmúlt hetekben tapasztalt tendenciózus erősödés miatt azonban már májusban felmerült, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szembemehet a legtöbb jegybanknál kamatemelést árazó piaci várakozásokkal.

• Februárban csökkentette az alapkamatot az MNB 6,25 százalékra, és bár azóta változatlan az irányadó ráta, az Államadósság Kezelő Központ az elmúlt hetekben több lépésben csökkentette a legnépszerűbb lakossági állampapírok kamatait. A költségvetés már idén százmilliárdos nagyságrendben takaríthat meg a kamatkiadások csökkenése révén a Portfolio számítása szerint.

Tágabb kontextus: a világgazdasági helyzet az iráni háború miatt kedvezőtlenné vált, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) is kamatemelésbe kezdhet a várakozások szerint, noha az év elején még csökkenés volt kilátásban, ám az infláció 4,2 százalékra nőtt májusra az emelkedő üzemanyagárak miatt az Egyesült Államokban, ami hároméves csúcs.

Előzmények: az MNB jellemzően igazodni kényszerül a meghatározó gazdaságok jegybankjaihoz a kamatdöntések irányát tekintve, a kamat mértékébe ráadásul be kell építenie a kamatprémiumot (vagyis viszonylag magasan kell azt tartania), amivel növelni tudja a magyarországi befektetési lehetőségek nemzetközi vonzerejét. Az alábbi ábra is mutatja, hogy az EKB- és az MNB-döntések iránya jellemzően egyező.

Igen, de: többek között a korábban befagyasztott európai uniós források lehívásának lehetősége miatt a kormányváltás a befektetői bizalom erősödését okozta, így az MNB engedhet a kamatprémiumból. Továbbá a magyarországi infláció is kedvezően alakul, májusban mindössze 1,8 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint, míg az eurózónában 3,2 százalékot mért az Eurostat.

• Az új kormány érvényben hagyott számos olyan piactorzító gyakorlatot, amit a Fidesz–KDNP kormányok az áremelkedés megfékezésére vezettek be, például a – rendkívüli fogyasztást eredményező – szabályozott üzemanyagárakat. A megfontolt szereplőket büntető kamattámogatások is megmaradtak egyelőre, és a babaváró hitel feltételei is enyhülhetnek.
• Kisebb terhet rónak a költségvetésre a támogatott hitelprogramok is, ha csökken az alapkamat, és ezáltal a piaci kölcsönök is olcsóbbá válnak. A babaváró esetében a 2026-ra előirányzott költségvetési támogatás mértéke 277 milliárd forint, továbbá a diák- és munkáshitel eseteiben is tízmilliárd forintos nagyságrendű támogatásokkal tervezett az előző kormány.

Mit mondanak ők? Magyar Péter miniszterelnök tegnap arról beszélt, azon kell dolgoznunk, hogy a kamatkörnyezet sokkal kedvezőbb legyen a cégeknek és a magánszemélyeknek. Az a cél, hogy a jegybanki alapkamat is csökkenő pályára álljon, mert így csökkenhet a támogatott hitelek szerepe, és óriási pénzeket tudna megspórolni a költségvetés.

• Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy hete azt mondta a Reutersnek, hogy a kedvező inflációs adatok és az ország javuló kockázati megítélése miatt csökkenhet a 3 százalékos inflációs cél eléréséhez szükséges kamatszint. Ugyanakkor a bizonytalan nemzetközi környezet és energiaárak miatt szerinte óvatosságra van szükség a kamatdöntéseknél.
• A Reuters által megkérdezett elemzők 2027 végéig 125 bázispontos kamatcsökkentésre számítanak az MNB-től, ami ekkorra 5 százalékos alapkamatot eredményezne.