Túl erős a forint az exportőröknek, közel ötödük azt mondja, már három hónapot sem húz ki így

Június 15-én délután 15 óra körül többször is benézett 350 forint alá az euró. Mindez több mint négy éve nem látott rekordszint volt a forint piacán. Ilyenkor vicces kimutatásokat lehet készíteni például arról, hogy Magyarország egyre jobban előrébb lépdel az uniós átlagbérlistákon, hiszen bár a magyar bérek változatlanok maradnak, az összehasonlításra alkalmas euróban ilyenkor sokkal jobban állunk. Megelőzzük Portugáliát, Görögországot, Szlovákiát is. De a helyzetnek van árnyoldala is.

Exportőrök kálváriája

Ami a munkavállalóknak öröm, mert versenyképesebbek lettek a bérek, az a vállalkozások egy részének bánat, hiszen az ő versenypozíciójuk viszont hirtelen leromlik. Erről készített kutatást a Magyarok a Piacon (MAPI) Klub, egy több mint száz hazai közép- és nagyvállalatot tömörítő szakmai közösség, amelynek tagjai jellemzően az exportpiacokon is jelen lévő vállalkozások.

A felmérés nem titkolt célja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) figyelmének a felhívása a jövő heti kamatdöntés előtt az árfolyamtényezőre, ami nem a jegybank elsődleges feladata (az az árstabilitás megőrzése, vagyis az infláció elleni küzdelem), de a magyar gazdaság szereplőinek húsba vágó. A figyelemfelhívást az is indokolhatja, hogy az MNB általában csak lényeges késéssel látja a reálgazdasági folyamatokra vonatkozó statisztikákat, és lehet, hogy ez sok cégnek már késő lesz.

A MAPI Klub és az Invescom Corporate Finance június 9. és 11. között faggatta aktív exporttevékenységet folytató cégeit, a felmérés legfontosabb eredménye, hogy a vizsgált cégek között

• a válaszadók 50 százalékának a havi eredménye legalább 50 százalékkal esett;
• a cégek 21 százalékának veszteségessé vált a működése;
• 17 százalék úgy nyilatkozott, hogy már 3 hónapig sem bírja a felmérés idején érvényes 355 forintos euróárfolyamot;
• 35 százalék pedig azt jelezte, hogy számára már kritikus szint a 345–355 forintos sáv.

Nehézségek

A magyarázat érthető, az exportőrök bevételei elsősorban euróban, költségei viszont javarészt forintban jelentkeznek. Amikor a forint erősödik, a forintban mért bevétel csökken, de a forintban mért költségek nem apadnak.

Ha ez a képlet, akkor a bevételkiesés teljes egészében a profitot csökkenti. Természetesen ez nem egy meglepő összefüggés, mindenki tudja a gazdaságban, hogy amennyiben gyengül a forint, akkor javul a magyar vállalatok külpiaci helyzete, ha erősödik a forint, akkor pedig romlik, hiszen a magyar cégek exportbevételei – változatlan devizabevételt feltételezve – forintban csökkennek, ráadásul a cégek mellett, az egész magyar gazdaság versenyképessége is romlik.

Az ezzel szemben álló pozitívum az import árcsökkenése lehet (ez például az energiahordozók esetében tényleg öröm), ami az inflációt mérsékli, de a magyar cégek versenyképességét az olcsóbb import valójában itthon is rontja.

Könnyű mínuszba szaladni

Ha 390 forintról 10 százalékos árfolyameséssel 351 forintra csökken a forint árfolyama az euróval szemben, akkor minden 10 százaléknál alacsonyabb nyereségtartalmú exportügylet mínuszos lesz a magyar cégeknek.

Természetesen lehet olyan pénzügyi bölcsességeket mondani, hogy emiatt kell fedezni az exportbevételeket, ez igaz is, de ez azért legfeljebb csak átmeneti gyógyírt jelenthet, a gyors devizaváltozást nem lehet tartósan kivédeni fedezeti ügyletekkel.

Ha tartósan átárazódik a forint, ahhoz tartósan kellene például termelékenységnöveléssel alkalmazkodni.

A felmérés szerint az idő nagyon kritikus tényező. Ahol nincs érdemi eurókitettség, ott nem tűnik el a profit sem, de ahol erős az eurókitettség az értékesítésben, ott nagyon hamar összeomlik a versenyképes, az exportpiacokon is elfogadott magyar vállalkozások üzleti modellje.

Egyéb tényezők

A kutatást értékelő szakemberek szerint az MNB-nek mindezt figyelembe kellene vennie a kamatdöntésénél. Ha csökken a magyar kamat, akkor kevésbé vonzó a forint, az segíthet gyengíteni a forintot. Természetesen a képlet mindig összetett, mert az erős forintnak sok az előnye is: azt nem bánjuk például, ha Magyarország külső eladósodottsága, vagyis az euróban fennálló kamatteher, illetve tartozás kevesebb.

Mint láttuk, az erősebb hazai fizetőeszköz segít az infláció elleni harcban is. Az inflációt itthon forintban számolják, ha olcsóbb az import, akkor az infláció egyik lényeges összetevője, az importált infláció csökken, amely a teljes mutatót is leviheti. Ez volt a fő oka annak, hogy májusban már csak 1,8 százalék volt a hazai éves bázisú pénzromlási adat.

A forint erősödésével a külföldi befektetők számára a forintban denominált befektetések felértékelődnek. Javulhat a magyar államkötvények, vállalati kötvények, részvények vonzereje. Adott esetben a vásárlási hullám további nyomást jelenthet a forint piacán az erősödés irányába. Az erős forint a hazai gazdaságpolitikai hitelességet is bizonyíthatja. Általában is jobban szeretjük, ha a tőkepiacon a forint túlzott erejére és nem a túlzott gyengeségére spekulálnak a befektetők.

A mérleg azonban most nem jó

De a forint most nagyon hirtelen lett túl erős. Ez pedig az exportőröknek túl nagy próbatétel. Vannak más vesztesek, akik akár makrogazdasági szempontból is fontosak lehetnek, például a forint erősödése idején az ország turisztikai vonzereje csökkenhet. Relatíve drágul az ország, nehezebben megfizethetők a turisták számára érdekes szolgáltatások, így a szállodák, éttermek, belépőjegyek. Ugyanakkor persze, a nyáron meglóduló magyar turisták utazásai a tervezettnél valamivel kevesebb forintba kerülhetnek euróban, gazdagabbnak érezhetjük magunkat a velencei vagy rovinji éttermi számla kifizetésénél.

Ám az idézett felmérés összefoglalójából mindenképpen azt érdemes kiemelni, hogy ezek a kisebb tételek annyira nem fontosak, ha a sikeres hazai exportcégek tömegesen megroggyannak, annak sokkal nagyobb hatása van a teljes nemzetgazdaságra.