Sikerrel vette az első akadályt az EU és az USA vámalkuja az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament (EP) kereskedelmi szaktestülete kedden igent mondott az Európai Unió és az Egyesült Államok vámalkuját végrehajtó jogszabályokra, közölte a testület.
Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen tavaly egyezett meg Donald Trumppal, az USA elnökével. Az uniós intézmény a megállapodással igyekezett mérsékelni a károkat, amelyeket Trump globális vámháborúja okozott az EU-nak.
Az alkuval egy 15 százalékos vámplafont vezet be az USA, cserébe az EU például mérsékel bizonyos vámokat egyes ipari termékekre és élelmiszerekre. Utóbbihoz két jogszabályt kell elfogadnia a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak és az EP-nek, de a képviselő-testület egy időre befagyasztotta a munkát Trump grönlandi fenyegetőzése után, és többletfeltételeket szabott a megállapodáshoz. Többen szóvá tették azt is, hogy az USA bizonyos acél- és alumíniumtermékekre olyan vámokat vezetett be, amelyekkel átlépi a 15 százalékos plafont.
Az EP és a Tanács májusban állapodott meg egy közös szövegről. Ebbe beletették az EP követelései közül például azt, hogy automatikusan lejárjanak a vámkedvezmények, miután Trump elnökségének vége, hacsak meg nem újítják az egyezséget (a határidő 2029 vége lenne).
Világos feltételeket szabnának az USA acél- és alumíniumvámjainak mérséklésére: ha ezeket nem viszik a 15 százalékos plafon alá 2026 végére, az Európai Bizottság felfüggesztheti a kedvezményeket. Más termékek miatt is így tehetnek, ha az Egyesült Államok túllépné a 15 százalékot.
Egy biztonsági mechanizmussal védenék az uniós ipart és mezőgazdaságot, ha az új vámok miatt megugrana a behozatal az USA-ból. Az Európai Bizottságnak rendszeresen jelentenie kellene a kereskedelmi forgalomról az érintett termékeknél.
A jogszabályokat még az EP-nek és a Tanácsnak is meg kell szavaznia. Előbbiben a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó képviselők kedden 31, illetve 32 igennel, 6-6 nemmel és 3-3 tartózkodással engedték tovább a szöveget.
Győri Enikő fideszes képviselő a szavazás után arról írt Facebookon, hogy a megállapodás „aránytalanul az amerikai érdekeknek kedvez, és megbontja az egyenlő piaci versenyfeltételeket. Az Európai Bizottság elnöke rosszul tárgyalt és behódolt.” Úgy látta, a módosítások dacára az egyezség „jelenlegi formájában továbbra is az Egyesült Államoknak kedvez, azon érdemben nem sikerült javítani. Ugyanakkor” elismerte, hogy az elutasításával „egy nyílt kereskedelmi háborút kockáztatnánk, ami beláthatatlan károkat okozna az európai, és így a magyar gazdaságnak, egy komoly exportpiacot veszítenénk el”, ezért tartózkodott.
