Az EP feltételeket szabott az EU és az USA vámalkujának elfogadásához
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az álláspontját az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti vámalkut végrehajtásához szükséges két javaslatról.
Az USA elnöke, Donald Trump tavaly globális vámháborút indított. Ennek a hatásait igyekezett mérsékelni az alku, amelyről az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel állapodtak meg. Trumpék megígérték például azt, hogy legfeljebb 15 százalékot szednek be az uniós termékek után. Cserébe az EU többek között arra kötelezte el magát, hogy bizonyos iparcikkekre és élelmiszerekre eltörli az uniós vámokat. Utóbbihoz két jogszabályt kell elfogadni, és mindkettőnél szükség lesz az EP beleegyezésére.
A munkát hol Trump grönlandi fenyegetőzése, hol egy, az USA vámjait illegálisnak tartó bírósági döntés miatt befagyasztgatták-újraindítgatták az EP-ben. Egy héttel a csütörtöki vita és a várható plenáris szavazás előtt megegyeztek előkészítő szinten, de több ponton kiegészítenék az eredeti javaslatot, ami felbosszanthatja az USA amúgy is egyre türelmetlenebb vezetését.
A testület közleménye alapján EP-képviselők megerősítették a záradékot, amely számos feltétel mellett lehetővé tenné a vámkedvezmények felfüggesztését. Például az Európai Bizottság javasolhatná az összes vagy egyes kereskedelmi előnyök felfüggesztését, ha az USA a megállapodás szerinti 15 százalékos felső határt meghaladó további vámokat vagy bármilyen új vámot vetne ki az EU-ból érkező árukra. A felfüggesztési záradékot akkor is élesíthetnék, ha az USA például aláásná a megállapodás céljait, hátrányosan megkülönböztetné az uniós gazdasági szereplőket, veszélyeztetné a tagállamok területi egységét, kül- és védelmi politikáját, vagy gazdasági kényszerintézkedéseket alkalmazna.
A képviselők bevezetnének egy „hatálybalépési záradékot” is, azaz az új vámok csak akkor lépnének hatályba, ha az USA betartja a vállalásait. Ilyen lenne, hogy az 50 százalék alatti acél- és alumíniumtartalmú uniós termékekre kivetett vámokat is legfeljebb 15 százalékra csökkenti. Ha az USA nem csökkenti a vámokat a 15 százalékos plafon alá az 50 százaléknál nagyobb acél- és alumíniumtartalmú uniós termékeknél, cserébe az ilyen termékek Egyesült Államokból jövő exportjára is megszűnnének az uniós vámkedvezmények fél év után.
A képviselők megállapodtak abban is, hogy a fő rendelet hatálya 2028. március végén jár le. (Nem tették hozzá, de ez a mostani alkotmányos szabályok alapján Trump utolsó elnökségének végét követné.) Ezt csak egy új jogalkotási javaslattal lehetne meghosszabbítani, amelyet a rendelet hatásainak alapos vizsgálata után kellene benyújtani.
Az Egyesült Államokból származó egyes áruk vámjának kiigazításáról 417 igen, 154 nem szavazattal, 71 tartózkodás mellett fogadták el az EP álláspontját. Az egyes áruk behozatalára vonatkozó vámok alkalmazásának mellőzéséről szóló jogszabályra vonatkozó álláspontot 437 szavazattal, 144 ellenében, 60 tartózkodás mellett támogatták. Az EP-képviselők az elfogadott módosítások alapján elkezdhetnek tárgyalni az uniós tagállamok kormányaival a jogszabály végleges formájáról.
A jegyzőkönyv alapján a magyar képviselők közül a Fidesz–KDNP-ből és a Mi Hazánkból mindkét végszavazáson tartózkodtak, a Tisza Párttól és a DK-tól nem regisztráltak voksot.
„Teljesen világos, hogy egy »deal« nem egy egyezmény” – jelentette ki a tavalyi alkuról a javaslatok csütörtöki EP-vitájában Bernd Lange. A két jogszabály EP-felelőse – egyben a kereskedelmi szakbizottság elnöke – úgy látta, hogy kötelezettségvállalásokra, biztosítékokra és vitarendezési mechanizmusra lenne szükség egy egyezményhez. Mindezeket hiányolta, ezért szerinte cselekedniük az EP-ben.
Lange világosnak látta, hogy az alku egyoldalú, de ha javítanak rajta, talán együtt lehet vele élni. Az Egyesült Államok ráadásul szerinte nem tartja be a plafont egyes acél- és alumíniumipari termékeknél.
„Láttuk, mi történt Grönlandnál”
– utalt a büntetővámok belengetésére, ráadásul Trump egy ideig a katonai akciót sem zárta ki a Dániához tartozó szigetnél.
Szeretnék leszerelni a „bizonytalanságokat”, csak a „kezelésükkor” lépnének életbe a jogszabályok. Biztos jogalapot is szeretnének az USA vámjainál, biztosítékokat és a végrehajtás ellenőrzését, méltányos partnerségre törekednek. Ez demokratikus folyamat, ezért talán tovább tart, lehet, hogy ezt valaki kritizálja, de figyelembe kell venniük az európaiak, az itteni ipar véleményét.
Valdis Dombrovskis az Európai Bizottságtól azt hangsúlyozta, hogy az egyezmény biztonságot és kiszámíthatóságot hoz. Elismerik a parlamenti aggályokat, különösen az acélnál és az alumíniumnál, de
a „gazdasági érdekeink megkövetelik, hogy haladjunk”, különösen a „jelenlegi körülmények között”
– utalt az iráni háború miatti bizonytalanságra. Az alku az alku, a hitelességük forog kockán, de azt ígérte, hogy nem fognak félrenézni, ha az európai érdekekről van szó.
Győri Enikő a Fidesz–KDNP-től megalázónak nevezte az alkut, amelyben az EU gyengeségére és zsarolhatóságára látott bizonyítékot.
„Súlyosan egyoldalú megállapodás született, amely távolról sem hoz kölcsönös előnyöket.”
Szerinte az Európai Bizottság azért ment bele az alkuba, hogy az USA segítse Ukrajnát, „itt már csak a kármentés maradt”.
