Trump vámokkal fenyegette meg a Grönland elfoglalását ellenző országokat
Donald Trump amerikai elnök pénteken vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek nem támogatják, hogy az Egyesült Államok elfoglalja Grönlandot.
„Lehet, hogy vámot vetek ki azokra az országokra, amelyek nem támogatják ezt, mert nemzetbiztonsági okokból szükségünk van Grönlandra” – mondta Trump a Fehér Házban. A BBC szerint az amerikai elnök azt már nem árulta el, hogy mely országokat sújtaná vámmal.
Dánia és Grönland mellett más országok is ellenzik, hogy Trump megszerezze az ásványkincsekben is gazdag szigetet. Az amerikai elnök kijelentésével párhuzamosan kétpárti kongresszusi küldöttség látogatott Grönlandra, hogy támogatásáról biztosítsa a Dániához tartozó félautonóm terület lakóit.
A tizenegy fős delegációban olyan republikánusok is voltak, akik nem értenek egyet Trump törekvéseivel. A küldöttség tagjai találkoztak helyi parlamenti képviselőkkel, valamint Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel és grönlandi kollégájával, Jens-Frederik Nielsennel. Chris Coons demokrata szenátor, a delegáció vezetője azt mondta, útjuk célja a helyiek meghallgatása, és a feszültség csökkentése az Egyesült Államok és Grönland között.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a kongresszus választott tagjai Trump megállításáért, Lisa Murkowski republikánus szenátor azt mondta, az amerikai törvényhozásnak szerepe van az Egyesült Államok költségvetésének kidolgozásában. Ezzel arra utalt, hogy a törvényhozók visszatarthatják a katonai műveletekre szánt pénzeket.
Egy grönlandi parlamenti képviselő pedig azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy a találkozó az amerikai törvényhozókkal „reményt adott” neki. Aaja Chemnitz szerint barátokra, szövetségesekre van szükségük. „A helyzet szinte óráról órára változik. Tehát minél több támogatást kapunk, annál jobb” – fogalmazott.
Jeff Landry, az Egyesült Államok grönlandi különmegbízottja pénteken azt mondta a Fox Newsnak, hogy Trump komolyan gondolja a sziget feletti kontroll megszerzését, és „meg kell és meg is fog születni a megállapodás, ha ez véget ér”.
Kiderült, kinek az ötlete volt Grönland megszerzése
Közben a Guardian arról is beszámolt, hogy kitől származhat Trump rögeszméje Grönland megszerzéséről. John Bolton, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, 2018-ben egy prominens üzletember javasolta az akkor első ciklusát töltő elnöknek, hogy az Egyesült Államok vásárolja meg a Dániához tartozó félautonóm területet.
A javaslatot Ronald Lauder tette, aki hatalmas vagyont örökölt egy kozmetikai márkának hála, és régóta ismeri Trumpot. Az elnök környezetének más tagjaihoz hasonlóan Lauder politikai javaslatai is összefonódtak üzleti érdekeivel. Miközben Trump egyre fenyegetőbb hangnemben beszélt Grönland elfoglalásáról, Lauder üzleti érdekeltségeket szerzett a szigeten.
Lauder ugyanabba az üzleti iskolába járt, mint Trump, állítása szerint az 1960-as években ismerkedett meg a jelenlegi elnökkel. Miután családja kozmetikai cégénél dolgozott, Lauder a Pentagonban vállalt munkát Ronald Reagan elnöksége alatt, később pedig nagykövet lett belőle Ausztriában. Lauder 1989-ben republikánusként szeretett volna elindulni New York polgármesteri címéért, de már az előválasztáson kikapott Rudy Giulianitól.
Donald Trump amerikai elnök már 2025-ben is többször beszélt arról, hogy az Egyesült Államok meg akarja szerezni magának a NATO-tagállam Dániához tartozó, félautonóm Grönlandot, és arra is utalgatott, hogy akár katonai erővel is elfoglalhatják a stratégiai fontosságú szigetet. Trump szándékát részben nemzetbiztonsági okokkal magyarázta, mert szerinte Dánia és Európa nem tudja megvédeni az ásványkincsekben is gazdag szigetet.
Néhány nappal ezelőtt az elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadójának számító Stephen Miller kabinetfőnök-helyettes egy interjúban meglebegtette, hogy Venezuela után Grönland lehet az amerikai hadsereg következő célpontja, majd a Fehér Ház megerősítette, hogy meg akarják szerezni a szigetet, hozzátéve, hogy az elnöknek a katonai erő alkalmazása is a lehetőségére áll. Marco Rubio amerikai külügyminiszter viszont azt sugallta, hogy elsősorban megvenni akarnák a szigetet.
A grönlandiak tavaly még inkább mosolyogva fogadták, amikor Donald Trump egyre gyakrabban a szigetük megszerzéséről kezdett el beszélni, most már ők is, és az európai vezetők is sokkal komolyabban veszik az amerikai elnök terveit.
Az EU vezetői a konfrontáció helyett egyelőre inkább a megbékélés felé hajlanak, és igyekeznek diplomáciai megoldást találni a példátlan, és a NATO súlyos belső válságával fenyegető helyzetre. Az ugyanakkor jelzésértékű, hogy egy hadgyakorlat címén több európai ország is katonákat vezényelt Grönlandra.
