Trump grönlandi különmegbízottja: Meg kell és meg is fogunk állapodni
Jeff Landry, az Egyesült Államok grönlandi különmegbízottja pénteken, a Fox Newsnak adott interjúban azt mondta, Donald Trump komolyan gondolja a sziget feletti kontroll megszerzését, és „meg kell és meg is fog születni a megállapodás, ha ez véget ér” – írja a Reuters.
Landry szerint Trump világosan közölte Dániával, hogy mit szeretne, ezek után már csak az a kérdés, hogy Marco Rubio külügyminiszter és J. D. Vance alelnök megkötik-e a megállapodást. Landry személyesen márciusban tervezi meglátogatni a szigetet.
Donald Trump amerikai elnök már 2025-ben is többször beszélt arról, hogy az Egyesült Államok meg akarja szerezni magának a NATO-tagállam Dániához tartozó, félautonóm Grönlandot, és arra is utalgatott, hogy akár katonai erővel is elfoglalhatják a stratégiai fontosságú szigetet. Trump egyik fő indoka arra, hogy miért akarja megszerezni Grönlandot, hogy azzal az amerikai nemzetbiztonságot akarja növelni, mert szerinte Dánia és Európa nem tudja megvédeni az ásványkincsekben is gazdag szigetet.
Néhány nappal ezelőtt az elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadójának számító Stephen Miller kabinetfőnök-helyettes egy interjúban meglebegtette, hogy Venezuela után Grönland lehet az amerikai hadsereg következő célpontja, majd a Fehér Ház megerősítette, hogy meg akarják szerezni a szigetet, hozzátéve, hogy az elnöknek a katonai erő alkalmazása is a lehetőségére áll. Azóta Rubio arra utalt, hogy elsősorban megvenni akarnák a szigetet.
A grönlandiak tavaly még inkább mosolyogva fogadták, amikor Donald Trump egyre gyakrabban a szigetük megszerzéséről kezdett el beszélni, most már ők is, és az európai vezetők is sokkal komolyabban veszik az amerikai elnök terveit.
Az EU vezetői a konfrontáció helyett egyelőre inkább a megbékélés felé hajlanak, és igyekeznek diplomáciai megoldást találni a példátlan, és a NATO súlyos belső válságával fenyegető helyzetre. Az ugyanakkor jelzésértékű, hogy egy hadgyakorlat címén több európai ország (Dánia, Svédország, Norvégia, Németország, Hollandia és Franciaország is) katonákat vezényelt Grönlandra.
A helyzet kezelésében az uniós tagországok között is vannak eltérések, az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto például határozottan elutasította az olasz csapatok Grönlandra vezénylésének lehetőségét. „Mégis mit tudna tenni száz, kétszáz vagy háromszáz katona bármely nemzetiségből Grönlandon. Ez úgy hangzik, mint egy vicc kezdete” – mondta pénteken. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig arról beszélt, a NATO-nak kellene koordinált jelenlétet kialakítania az Északi-sarkvidéken, hogy megakadályozza a feszültségeket és reagáljon a „különböző szereplők beavatkozására”.
Bár a dán, grönlandi és amerikai tisztviselők találkozóin egyelőre nem közelednek az álláspontok, Trump szerdán is jelezte: nem hajlandó kompromisszumokra Grönland ügyében, szerinte „elfogadhatatlan minden, ami kevesebb” annál, hogy a sziget az Egyesült Államok kezébe kerül.
