Az MNB-alapítvány váratlanul növelte a részesedését a svájci Ultima SA luxusingatlanos cégben
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának vagyonvesztése a politikai rendszerváltás körüli időszak alighanem legsúlyosabb gazdasági ügye. Az egy évtizede 266 milliárd forinttal létrehozott alapítványok utódszervezete immáron teljesen legatyásodva azért küzd, hogy legalább az azóta felvett kölcsöneinek legyen meg az ellenértékük. Természetesen az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt. minél nagyobb értékmentést szeretne elérni, vagyis ideális esetben még valamilyen pozitív értéket is ki tud menteni a romhalmazból. A három legfontosabb vagyonelem helyzetét vizsgálva írtunk korábban a GTC lengyel cégről, illetve foglalkoztunk a METU egyetem sorsával – sajnos egyik helyzet sem volt túl szívderítő.
Van azonban a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak (PADME) egy harmadik hatalmas vagyoneleme, ez vélhetően a legérthetetlenebb és a legátláthatatlanabb, de bizonyos szempontból most a legígéretesebben alakuló befektetése: ez az Ultima SA svájci luxusingatlanokat kezelő cég kisebbségi részvénycsomagja.
Az MNB növelte a részesedését
Ebben a társaságban a vagyont kezelő Optimának csak kisebbségi részesedése van, ráadásul a cégnek van egy főtulajdonosa, a görög Johannisz Papalekasz ingatlanmágnás Yoda nevű ciprusi cége, így reálisan az MNB-alapítvány ennek a főtulajdonosnak tudná csak eladni a pakettjét.
Ehhez képest, mint egyik forrásunk felhívta rá a Telex figyelmét, némi meglepetésre, az Ultima friss tőzsdei bejelentése szerint az Ultimában 2,829 millió részvénye lett a magyar Optimának, ez 16,62 százalékos részesedés. Mivel eddig 2,1 millió körüli papírja volt az alapítványnak, ez azt jelenti, hogy nagyjából 700 ezret szerzett frissen. A Telex úgy értesült a háttérbeszélgetések során, hogy a magyar üzletember Ádámosi György, Chantili Invest nevű cégének Ultima-részvényei szálltak vissza a PADME-re, így nőhetett az alapítványi részesedés.
Megkérdeztük erről Hegedüs Istvánt, az Optima Zrt. vezérigazgatóját, aki megerősítette a Telexnek, hogy a részesedés-növekedésnek
„a Chantili szerződés az alapja, visszavásároltuk a részvényeket teljes egészében. A vásárlás nem igényelt pénzt az Optima Csoporttól, hanem követelés beszámítással rendeztük a vételárat. A cél az átláthatóság elérése volt ebben az esetben is.”
Az Optima tehát igyekszik megszüntetni minden olyan korábbi szerződést, ami bonyolítja a struktúrát, vagy a jövőben negatív hatása lehet. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy az alapítvány miért kérhette meg és miért finanszírozta, hogy ez a magyar cég is szálljon be az Ultimába, de megeshet, hogy korábban a vételi ajánlatot szerette volna elkerülni a magyar oldal a megosztott tulajdonosi struktúrával.
Vannak jó hírek
Az MNB-alapítvány birtokában levő nagyobb cégek közül (GTC, Ultima, METU) ez az egy, vagyis az Ultima 2025-ben javított az üzleti teljesítményén. Az Ultima Capital SA 2025-ben először készítette el nemzetközi számviteli szabványok szerinti konszolidált jelentését (eddig csak svájci jelentése volt), vélhetően azért, mert a görög befektetőnek ez fontos volt. Az látszik, hogy a csoport megvariálta a portfólióját, egyes projekteket befejezett (Chesery Promenade, Chalet és Cologny Villas), egy zászlóshajónak ígért hatalmas görögországi projekt, a Mykonos Resort 2026-ban készülhet el, míg a likviditás javítása érdekében a cég adott is el projekteket (Schönried, Porto Paros). Az eredmény még mindig negatív, de a bevétel szépen nőtt és az adók, amortizáció és pénzügyi terhek előtti EBITDA-mutató már mínuszból pluszba váltott.
Ugyanakkor a legnagyobb eredmény alighanem az volt, hogy a csoport remek, mindössze 1,5 százalékkal kamatozó, 5 éves, 100 millió svájci frankos finanszírozást szerzett egy görög banktól.
Az új többségi tulajdonos, a görög Johannisz Papalekasz olcsón és megkérdőjelezhető apportokkal szállt be, de az biztosan pozitívum, hogy a működést sikerült stabilizálnia.
Ha vele meg lehetne egyezni, és a magyar részesedést sikerülne részvényenként 60 euróért – vagyis annyiért, amennyiért Papalekasz 2024 végén beszállt a cégbe – eladni, az 170 millió svájci frank, vagyis 65-70 milliárd forint bevétel lenne. Ha efeletti árban sikerülne megállapodni, az természetesen arányosan több bevételt hozhatna. Az Optima nem is titkolja, hogy számára az eladás lehet az út, csak persze ez nem olyan egyszerű, illetve nem mindegy az időzítés, a minél jobb ár.
A hitelekkel szemben
Mindenesetre a remélt eladási ár (számoljunk most 70 milliárd forinttal) nagyjából fedezné az Optima két nagy adósságából az egyiket, vagyis az MBH felé fennálló mintegy 70 milliárd forintos hitelt. Problémás azonban, hogy vevőként alighanem valóban csak a főtulajdonos merülhet fel, miközben kérdés, hogy ő miért lenne érdekelt a kisebbségi részvénycsomag megvásárlásában.
Az Optima emellett több mint 100 milliárd forinttal tartozik a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnak, aminek visszafizetése már erősen kétséges. Erre lehetne fedezete a lengyel GTC ingatlancég többségi részvénypakettje, vagyis az alapítvány legértékesebb vagyoneleme. Csak éppen ott sem túl szívderítő a matek. A GTC aktuális (május 22-i) tőzsdei értékelése (2,5 złoty egy részvény) esetén a cég egésze 1,436 milliárd złotyt ér, az alapítvány birtokában levő 62,61 százalékos pakett pedig kevesebb, mint 1 milliárd złotyt, nagyjából 76 milliárd forintot.
Ez kevés, bár talán az MNB-alapítvány birtokában levő kisebb vagyonelemekkel még éppen csak fedezhető a kecskeméti adósság, viszont minden egykori alapítványi vagyon elúszna.
Emellett persze mindig vannak nagyon optimista forgatókönyvek. Matolcsy György maga is így szokott vélekedni, vagyis, ha az Optima érdemben magasabb áron tudná eladni a GTC-részvényeket, mint a tőzsdei árfolyam, vagy egyesével a könyv szerinti értéken eladná a cégben levő ingatlanokat, akkor jóval több pénz is befolyhatna, de még ezekben a nagyon optimista forgatókönyvekben is óriási a vagyonvesztés az eredeti alapítói vagyonhoz képest. Ha a 266 milliárd forint alapítói vagyonon túl, semmilyen hozamot nem várunk el a portfóliótól akkor is elillanna 150-200 milliárd forint, de azért akkor valamekkora vagyon, pártízmilliárd forint legalább megmaradna az Optimánál.
Nehéz bezárni
Ha pedig mindent sikerülne eladni, akkor be lehetne zárni a kócerájt. Igaz, már közben is érdemes lenne egyszerűsíteni a bonyolult és drága alapítványi cégstruktúrát, kívülről azonban nem látszik, hogy érdemi előrehaladás történt volna. Ennek a hátterében az állhat, hogy ismereteink szerint minden érintett szereplő nagyon fél az érdemi lépések megtételétől, senki nem akarja, hogy az ő nevéhez fűződjön valamilyen további vagyonvesztés vagy olyan lépés, amit utólag támadni lehetne.
Ugyanakkor azt többen is elmondták nekünk, hogy még az is óriási eredmény, hogy egyáltalán eddig nem volt csőd az Optimánál, mivel az elmúlt egy évben folyamatosan olyan helyzeteket kellett kivédeni, ami az örökölt és rendkívül hátrányos szerződések miatt bedönthette volna az egész struktúrát (rossz finanszírozás, örökölt vételi kötelezettségek).
Hegedüs István erről is nyilatkozott a Telexnek, mint mondta:
„Az Optima a vagyonmentési folyamatban eddig 100 milliárd feletti kötelezettséget szüntetett meg, amiről a közvélemény szintén értesült.”
Ez az utolsó információ gyaníthatóan egy tavaly év végi krízishelyzetre utalt, amikor sikerült kibújni egy hatalmas kötelezettség alól.
