Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) büntetőfeljelentéssel zárta az MNB-alapítvány tulajdonában álló Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) átvizsgálását. Az egyetem sorsa korábban nemcsak a jegybank legfelső vezetését, de még az Orbán-kormányt is foglalkoztatta. Hiszen legkésőbb 2025. márciusa után, amikor Matolcsy György távozott az MNB éléről, egy új csapat, a Hegedüs István vezette Optima Zrt. kezdte el megismerni az egyetem belső ügyeit, és többeket bevonva kellett döntést hozni az egyetem sorsáról.
Amennyire hallottuk, végül az lett a döntés, hogy az egyetemnek a „hazai gazdasági ökoszisztéma részének kell maradnia”, és egyelőre az Optima Zrt. nem eladta az egyetemet (bár több vevő is lett volna rá), hanem átadta egy egyetemi alapítványnak. Az Optima egészen pontosan az egyetemet működtető BKF Fenntartó Kft.-t adta így át a Gábor Dénes Egyetemet is fenntartó Gábor Dénes Oktatási Alapítványnak bizalmi vagyonkezelésbe.
Aztán a mostani ÁSZ-jelentés után gyorsan távoztak az egyetem vezetői, így előbb Czene Gréta elnök-vezérigazgató, majd Kucsera Tamás Gergely rektor, de valójában – legalábbis egyes forrásaink szerint – még a jelentésből sem derült ki igazán, hogy micsoda kellemetlen kötelezettségek terhelik az egyetemet. A rektor búcsúlevelében azt írta a kollégáinak, hogy
„A jelentés legfontosabb üzenete a METU közössége számára egyértelműen megnyugtató: a közös munkánk eredményes, az egyetem stabilan működik.”
Van ugyan azért arról is szó a levélben, hogy az „ÁSZ jogi lépéseket kezdeményez” (értsd büntetőfeljelentést tesz), de a rektor hosszasan sorolja, hogy szerinte minden rendben van, saját lemondását elsősorban azzal indokolja, hogy ő a rektori megbízását az előző tulajdonosi joggyakorlótól kapta, és mivel az egyetem érdekeit nézi, a távozásával az egyetem közössége mentesülhet a külső vitáktól.
Volna itt 5 milliárd forint mínusz, azzal mi lesz?
Maga az ÁSZ-jelentés az általunk hallott, akár milliárdos mínusszal járó ügyek közül egyet érint részletesebben, az ingatlanbérleti szerződéseket, de mint több érintettel beszélgetve hallottuk, vannak további ketyegő veszteségbombák is a felsőoktatási csoportban (a METU és működtetői több cégből állnak össze).
Az ÁSZ által is feltárt probléma tehát az, hogy az egyetem vezetése hosszú távú bérleti szerződéseket kötött a Matolcsy Ádámhoz (a volt jegybankelnök fiához) köthető SkyGreen cég Infoparkban található irodáira. Mindez évente több százmillió forint felárat jelent az intézménynek. A probléma részben a piaci árcentrumnál magasabb bérleti díj, részben pedig az, hogy az egyetem olyan színvonalú és lokációjú ingatlanokat bérel, amire egyrészt nincs szüksége, másrészt nem tudja a bérleti díjat kitermelni.
Ha Matolcsyék hajlandóak elvonulni az amúgy hosszú szerződésekből, akkor ebből vélhetően ki lehet jönni kisebb veszteséggel, de ha a szerződés további éveire is kérik a szerződés szerinti összeget, ez milliárdos mínusz. Forrásaink valamennyi ketyegő problémát együttesen 5 milliárd forintosra becsülik, ennek ez az irodabérlés az első nagyobb tortaszelete.
Az ügy ugyan morális értelemben kirívó, de az általunk elért egyik szakember szerint a btk-s út nem lesz könnyű, mert a bíróság előtt nehezebben büntethető az, ha valaki oktatási intézményhez szokatlan minőségű ingatlant szeretne bérelni, vagy az, ha az iroda még a saját kategóriájában is felfelé lóg ki az árával a referenciaingatlanok közül. Pedig az egészet súlyosbítja az a körülmény, hogy a szóban forgó irodákat Matolcsy Ádám érdekeltsége jelentős részben a Matolcsy György jegybankelnöksége alatt meghirdetett növekedési kötvényprogramból befolyt összegből vásárolta, majd ezeket adta ki az MNB tulajdonában álló egyetemnek. Mindennek ellenére biztos lesz majd olyan szakértő, ingatlanbecslő is, aki a bíróságon kimondja, hogy minden jogilag rendben volt a bérléssel.
Akárhogy is, a rettentő előnytelen és hosszú távú ingatlanbérleti szerződések miatt milliárdos potenciális veszteséggel kell számolnia annak, aki magára vállalja a METU történetét.
Az ejtőernyősök és egy amerikai megállapodás
Nem könnyebb a jogi megítélése a METU második számú mérgezett pirulájának sem, pedig az is egy elképesztő kolonc. Mint az egyetem életére rálátó forrásainktól hallottuk, a METU több mint 40 érdemben nem használható „ejtőernyőst” vett fel a korábbi időszakban akár vezetőként, akár kutatóként, olykor oktatóként, a legtöbbjüket hatalmas fizetéssel, óriási beígért végkielégítésekkel.
Megint nézzük a szikár jogi megítélést! Sajnos nincs olyan jogi kategória, ami alapján könnyen kijelenthető volna, hogy az egyik kutató valójában csak ejtőernyős, a másik pedig nem ejtőernyős, hanem valóban fontos munkát végez. Nehezen bizonyítható tehát, hogy egy felsőoktatási intézménynek nem volt valós szüksége egy adott emberre, vagy azt, hogy ő kutatóként nem végzett hasznos munkát.
Ugyanakkor többen 40-80 millió forintos végkielégítésre jogosultak, ezért ha bármilyen okból vége szakad a munkaviszonyuknak, a forrásaink által „ejtőernyősként” címkézett csapat kipenderítése összesen mintegy 1,5 milliárd forint költséggel járna. Ez tehát a kettes számú problémakör.
A harmadik ügy egy 2024-es szerződésből fakad. A METU ekkor büszkén jelentette be, hogy mérföldkőnek számító partnerségi megállapodást kötött az Arizona State University-vel (ASU), amely a világ legjobb egyetemeinek felső 1 százalékába tartozik, és 160 ezer hallgatója van. Brutális létszámnak tűnik, de az indiai Indira Gandhi Egyetemnek 5 millió hallgatója van, és nincs egyedül a bőven milliós létszámú egyetemek között.
A szerződés mindenféle együttműködésről szólt, a METU használhatta a logójában azt a szlogent, hogy „powered by ASU”, a diákok és a tanárok hozzáférhettek az ASU online tananyagaihoz. A METU abban is bízott, hogy sok külföldi hallgatót vonz az, hogy a több helyszínen zajló képzés végén akár ázsiai, európai és amerikai diplomát is kaphat. Az online tananyagokról azt mesélte egy szakember, hogy ezeket tanítani valóban olcsó, elkészíteni már összetettebb lehet, hiszen ahhoz informatikus, szaktanár, designer is kell, és a legtöbb tárgyban gyakran felül is kell vizsgálni, sajnos még olyan meglepő tárgyakban is, mint a történelem, ahol a múlt ugyan nem változik, de az emlékezetpolitika annál gyakrabban.
Igen ám, de ez a kapcsolat nem volt olcsó, a szerződés szerint a METU évente 300 ezer dollár (100 millió forint) alapdíjat mindenképpen fizetett, emellett egy klauzula szerint ha a METU forgalomnövekedést ért el, annak egy nem elhanyagolható százalékát is ki kellett fizetnie az amerikaiaknak.
A megállapodás valahogy úgy szólt, hogy 300 ezer dollár az alsó korlát, de afelett csak akkor kell fizetni, ha az elért forgalombővülés adott százaléka már 300 ezer dollár felett jár. Az alsó korlát arról szól, hogy ha például a METU 1 millió dolláros forgalomnövekedést ért el, és a díj 5 százalékban van megszabva, akkor az hiába lenne arányosan csak 50 ezer dollár, ilyenkor is 300 ezret kellett volna fizetni. De ha adott évben 10 millió dollár forgalomnövekedést ért el az egyetem, akkor annak az 5 százaléka már 500 ezer dollár, ez esetben ezt kellett volna fizetni.
Aztán valóban jelentős volt a METU forgalombővülése, és az egyetem vezetői ráeszméltek, hogy azért is fizetniük kéne az amerikai szervezetnek, ha például az MNB több feladattal bízza meg az egyetemet, és ezért nőtt a METU bevétele. Vagy akár azért is, ha a magyar infláció magas és a forgalombővülés valójában reálértéken nem is érdemi, de nominálisan magas.
Beszéltünk olyan forrással, aki szerint ilyen szerződést kötni kirívóan előnytelen, más azt mondta, hogy a nemzetközi felsőoktatásban ez nem extra. A METU és az ASU között egy Cintana nevű szervezet volt a közvetítő és elindultak a kölcsönös tantárgyelismerések, ugyanakkor a felek hamarosan elszámolási vitába keveredtek, így nem kizárt, hogy nemzetközi bíróság elé kerül az ügy.
Ami biztos: ez a potenciális kötelezettség a harmadik nagy ketyegő bomba. Úgy tudjuk, olyan vitapontok voltak, hogy a növekedés alapjául szolgáló bázisév 2023, 2024 vagy 2025 legyen. A vitás kérdésekhez kapcsolódik, hogy ha nem is maga az állami ASU, hanem a Cintana alapításában résztvevő kör érdeklődni kezdett a METU megvétele iránt is (mi egy Douglas (Doug) Becker nevű üzletember nevét hallottuk, aki nem keverendő össze az azonos nevű balettművésszel vagy labdarúgóval), ebbe az üzletbe talán beszámították volna a követelés értékét is az amerikaiak, de végül nem jutott messzire a történet.
Végül a negyedik kockázat a METU egyik épületéről szól. Amint hallottuk, a Nagy Lajos Király úti „körház” nem rendelkezik megfelelő engedélyekkel, valahogyan szabálytalanul, a besorolásához (engedélyekhez) képest egy emelettel magasabb lett. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet a fenntartó kiegyenesítse, nagyon sokat kellene költeni, egyelőre az lett a megoldás, hogy az épület legfelső szintjét, így a szép teraszt nem használják.
Mit mond az Optima mi lesz így a METU-val?
Mindezen veszteségek a METU értékét és különös sorsát is befolyásolják. A piac korábban nem értette és tapasztalatunk szerint most sem érti, hogy amennyiben voltak érdemi érdeklődők az egyetem megvételére, akkor miért nem élt ezzel az Optima. Igaz, természetesen lehet, hogy egy átvilágítás után már kevésbé lettek volna eltökéltek a vevők. Mi három komolyabb vevői érdeklődésről hallottunk:
- Részben a német kamarai felsőoktatási képzési rendszerek (Fachhochschulék) mintájára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyitott lett volna valamilyen dealre.
- A METU-jogelőd egykori Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) alapítói, Herbst Árpád és Mészáros László is tettek ajánlatot.
- Végül az említett, általunk pontosan nem ismert amerikai egyetemi kör is érdeklődött, de itt talán nem indultak el a konkrét tárgyalások.
Kérdeztük a METU-ról Hegedüs Istvánt, az Optima Zrt. vezetőjét. A problémákat egyesével vetettük fel, de ő összefoglaló jelleggel így nyilatkozott a Telexnek:
„A kérdések nagy tájékozottságra utalnak. Helyesen tudja, hogy a METU bvk-ja a GDA. A bvk-szerződést éppen azért kötöttük, mert az Optima Csoport nem kívánt egyetemet működtetni annak szakmai és üzleti kockázata miatt sem. A bvk jogi tartalma szerint minden olyan döntési kérdés, valamint annak költség vagy bevételi vonzata, kockázata is, a vagyonkezelő által kezelt vagyont és a vagyonkezelőt terheli. Ezek közvetlen következménye (költsége, bevétele) nem hullhat vissza a PADME-ra. Természetesen a vagyonkezelő munkájának eredménye a kezelt vagyont befolyásolja, így annak hatása a kezelt vagyon értékének változására hat.”
Korábban a vezérigazgató azt is elmondta a Telexnek, hogy a METU irányítási, tulajdonlási körülményei szerintük is irracionálisak voltak. Szerinte a Varga Mihály-féle Optima-vezetés visszaszerezte a vagyont, kitisztította, üzletszerűvé tette a tulajdonosi szerkezetet és irányítást, amely lépések kezelhetővé tették a METU-t, mint vagyonelemet. Ugyanakkor az egyetemi működtetéshez kellő szakmai kompetencia felépítésébe nem kívántak belekezdeni, mert nem akarnak egyetemet üzemeltetni. „Bármely befektetést úgy szeretnénk kezelni és értékesíteni, hogy ne kelljen újabb pénzeszközt befektetni. A bizalmi vagyonkezelés előnye, hogy azonnal átveszi az operatív teendőket, de lehetővé teszi a későbbi értékesítést, amiből számunkra bevétel keletkezik. A bizalmi vagyonkezelés ugyanakkor törvényben szabályozott, felügyelt tevékenység, ami garanciát is nyújt a biztonságos kezelésre” – írta a Telexnek az Optima.
A nagy kérdés tehát az, hogy a bvk-zó Gábor Dénes Oktatási Alapítvány hajlandó lesz-e a zsebébe is nyúlni, ha az ingatlanbérbeadó Matolcsyék, a sok ejtőernyős tudós, vagy az amerikai partner hatalmas számlákat nyújtanak be. És ha az állam hozzányúl a kekvákhoz, akkor az az alapítvány mennyire lesz egyáltalán stabil tulajdonos? Egyáltalán mennyire volt szabályos az egykoron 15 milliárd forintért megszerzett vagyonelemet mindenféle ismert pályázat nélkül hosszú távra átadni a bvk-nak?
Átnéztük a Gábor Dénes Oktatási Alapítvány (korábban Gábor Dénes Felsőoktatási Alapítvány) okiratait is. A korábban elsősorban Fauszt Zoltán NER-közeli oktatási digitalizációs vállalkozó családtagjait tartalmazó kuratórium 2026. március 3-án változott meg, a létszámát lecsökkentették 6-ról 3 főre, viszont a tiszteletdíjat felemelték az elnök esetében 1,5 millió forintra, a tagok esetében 1 millió forintra. Mager Andrea, Orbán Viktor egykori minisztere lett az elnök, mellette Mezey Róbert ügyvéd és Fauszt András, az említett Fauszt Zoltán testvére maradtak tagok.
Gazdálkodási fekete doboz
A METU persze a közvélemény számára valójában egy fekete doboz, hiszen olyan kategória alá esik, amelynek nem látszanak transzparensen a gazdálkodási számai. A pénzügyi adatait közzé kell ugyan tennie, de ez praktikusan azt jelenti, hogy elég kitenni az egyetemen egy hirdetőtáblára a mérleget és az eredménykimutatást.
Mindez egy furcsa szabályozási zóna, a gazdálkodó szervek, a civil szervezetek, illetve a költségvetési (állami) cégek mellett létezik egy olyan „egyéb” kategória is, amely a valódi nyilvánosságot el tudja kerülni, így inkább csak az érintettek beszámolóiból láthatjuk, hogy a METU eredménytermelő képessége az éves milliárd feletti tételből előbb elolvadt pár százmillió forintra, majd mínuszba is fordult.
Amennyire tudjuk, vevői szándék továbbra is lenne, de a ketyegő bombákat az érdeklődők be szeretnék számítani. Maga az egyetem forrásaink szerint 7-9 milliárd forintot ér reálisan, a korábbi 15 milliárd forintos, eltúlzott MNB-alapítvány által megadott vételár realitását csökkenti, hogy azóta 6,2 milliárd forinttal az Optima leértékelte ezt a befektetését. Ha azonban az alapítvány valamiképpen megelégedne a reális árral és segítene az együttesen mintegy 5 milliárd forintnyi aknát is hatástalanítani, még mindig lennének vevők az egyetemre.
