Ádám ujja végét levágta egy tálca a gödi Samsung-gyárban, a cég arra kérte, hogy otthoni balesetnek jelentse
2022. december végén egy dolgozó munkavégzés közben megsérült a Samsung SDI gödi gyárában. Ádám és két társa a nehéz, akkumulátorcellákat tartó tálcákat mozgatta, amikor egy tálca hirtelen megindult, és alászorította Ádám ujját. Miután a kórházban ellátták, állítása szerint a főnöke felhívta, hogy ha maradni akar, betegszabadságként kell elkönyvelniük az ügyet.
Ádám azt állítja, az eset után először el akarták küldeni a cégtől, és több nyom arra utal, hogy a Samsung sokáig nem jelentette be a hatóságnak a balesetet, ami pedig kötelező ilyenkor. Ennek okára több lehetséges forgatókönyv felmerül, de mindegyik munkavédelmi vagy engedélyeztetési hiányosságokra utal a cégnél. A Telexhez eljutott történetből az rajzolódik ki, hogy a Samsungnál nem csak a mérgező anyagokat kezelő dolgozók egészsége volt veszélyben munkavégzés közben.
Hirtelen indult meg a tálca
Ádám karácsony után, reggeli műszakban dolgozott a gödi Samsung-gyár formázás területén, ahol az akkumulátorok alapegységei, a cellák töltése és merítése zajlik a belső elektrokémiai folyamatok beindításához. Szólt nekik a műszakvezető, hogy egy kicsit pakolniuk kéne: három tálcán összesen 300 darab olyan cella érkezett egy másik részlegről hozzájuk, amiknek hiányzott a rendszerből az azonosítójuk, ezért az ő feladatuk volt, hogy egyesével lecsippantsák őket a vonalkód-leolvasóval.
Nem hétköznapi értelemben vett tálcákat kell elképzelni: a nagy, magas peremű tálcákon nyílások vannak kialakítva a celláknak – amelyek tálcánként 120–130 kilogrammot is nyomhatnak. Épp ezért mozgatásuk nem könnyű feladat, alapvetően géppel szokták emelni őket, de mivel a csarnok akkor épült, ez a berendezés még nem volt üzemképes.
Ádám és két munkatársa elkezdte leolvasni a három egymáson lévő tálca celláinak azonosítóit. Eljutottak a legfelső, harmadik tálcáig, amit leszedtek a másik kettőről, majd a beolvasás után megpróbáltak visszarakni. Először ráemelték a két alsó tálcára, majd a helyére akarták csúsztatni. Ketten tolták, míg Ádám a másik oldalról húzta, viszont ez nem úgy sikerült, ahogy tervezték.
„A tálca nagyon gyorsan megindult és becsípte az ujjam, nem éreztem fájdalmat, csak zsibbadást. Ösztönösen a számhoz emeltem a kezem, mint amikor valaki ráüt kalapáccsal”
– mesélte Ádám. Ahogy levette a kesztyűt, észrevette, hogy a jobb keze középső ujjáról hiányzik az ujja vége. A meginduló tálca alsó, és az alatta lévő tálca felső pereme alá szorult ugyanis az ujja, így lecsípődött az ujjvég csont nélküli szakasza.
Ádám leült a földre, míg kollégái elszorították a vérzést, és kihívták a gyár belsős mentőszolgálatát. Miután megérkeztek, Ádámot a gyár bejáratánál található orvosi helyiségbe szállították. Az ambuláns lap szerint ott bekötözték az ujját, és alkoholtesztet csináltattak vele. Hányáscsillapítót és egy opioidalapú fájdalomcsillapítót adtak neki, majd továbbirányították a Váci Jávorszky Ödön Kórház traumatológiai osztályára.
Ádám arról beszélt a Telexnek, hogy miután a belsős mentők elengedték, nem akarták visszavinni a csarnokba, ahova mennie kellett a holmijáért és a munkaügyisekkel megbeszélni az esetet, ezért neki kellett megoldania az odajutást. December vége volt, hat fok környékén alakult aznap az átlaghőmérséklet Gödön, és mivel ilyenkor nem járt a busz a kettes gyáregységbe, Ádámnak a benti ruhájában kellett lesétálnia ezt a több mint egy kilométeres távot.
Ádám visszaért a csarnokba, ahol a munkavédelmi dolgozók kikérdezték a történtekről. Miután elengedték, a gyárból rögtön a Váci Jávorszky Ödön Kórházba ment. „Akkor tudtam meg, hogy nagyobb a baj, mint gondoltam, amikor bementem a váci sürgősségire. Ez nem egy gyors dolog, van, aki órákat ül ott. Engem öt perc után behívtak” – mondta Ádám.
Miután az orvos megröntgenezte a kezét, kiderült, hogy a balesetben az ujjában lévő csontból is letört egy darab, ami miatt amputálni kellett az utolsó ujjperc felét. Az ambuláns lap szerint az orvosok több vizsgálatot is felírtak neki a következő napokra, és úgy számoltak, hogy két hét múlva, január 11-én ismét munkaképes lehet.
Csak betegszabadságra küldték
Ádám állítása szerint miután eljött a váci kórházból, azzal kereste meg a samsungos közvetlen főnöke, hogy ki akarják rúgni. Elmondása alapján csak úgy maradhatott a gyárban, ha belemegy, hogy nem üzemi balesetnek fogják elkönyvelni az esetet. Ádám így másnap, amikor vissza kellett mennie a kórházba a keresőképtelenséget igazoló papírért, már úgy nyilatkozott a balesetről, mintha az a gyáron kívül, a hétköznapokban történt volna. A Telex által is látott keresőképtelenséget igazoló dokumentum alapján ez azt is jelentette, hogy 4-es keresőképtelenségi kóddal került a rendszerbe az eset, vagyis
a fizetése 100 százalékát adó üzemi baleset után járó táppénz helyett csak 60 százalékos betegszabadságot kaphatott.
Ádám így két hétig, a szakorvos által kiírt időpontig nem ment dolgozni, majd január közepén ismét munkába állt, és mivel még érzékeny volt az ujja, nem kellett a korábbi, nagy cipekedéssel járó feladatokat végeznie. Állítása szerint néhány hónappal később egy előadást is tartottak nekik, ahol elmondták, hogy ne csúsztassák a tálcákat, és mindig legalább négyen végezzék az emelést, mivel a tálca oldalán is négy fogantyú található. Arról beszélt, hogy miután visszatért a gyárba, egy koreai főnöke felajánlotta neki, hogy megtérítik a kezelés költségeit, majd örömmel konstatálta, hogy a társadalombiztosító állta az ellátást.
Több mint egy évvel később, 2024 februárjában kaptak a gyár dolgozói egy körlevelet, amiben különböző, a gyárban történt baleseteket mutattak be, és azt, hogyan lehetett volna elkerülni őket. Neveket nem írtak ugyan, de az egyik bemutatott baleset leírásából Ádám ráismert a vele történt esetre. A körlevél egy olyan esetet mutatott be, amikor a dolgozó két tálca közé csípte az ujját, és azt javasolta, a kézi mozgatás helyett inkább használják az emelőberendezést. Ádám állítása szerint itt tudatosult benne először, hogy a gyár az ő hibájának tudta be a balesetet, miközben akkor, amikor ez történt, még nem is működött az emelést végző gép.
Ekkor döntötte el, hogy otthagyja a Samsung SDI-t. A gyárban több olyan számítógép is van, amin bejelentkezés után a dolgozók meg tudják nézni a Samsung rendszerében a nevük alatt található dokumentumokat. Ádám is így tett, és felfedezte a jegyzőkönyvet, amit a balesetével kapcsolatban készített a gyár.
„A balesetet a sérült és kollégái szabályszegő magatartása, a munkautasítás be nem tartása okozta”
– áll az általunk is látott dokumentumban. Egy-egy üzemi baleset után a munkáltatónak kötelessége ilyen baleseti jegyzőkönyvet készíteni a gyárban történt, a dolgozókat érintő balesetek után. A cégnek részletesen ki kell fejtenie, hogy mi okozta a balesetet, és milyen intézkedéseket tettek, hogy ne ismétlődjön meg az eset. A cégnek a sérülést elszenvedő dolgozónak is meg kell mutatnia a jegyzőkönyvet, de Ádám állítása szerint ő nem látta korábban ezt az iratot.
A munkabaleseti bejelentést a munkavédelmi hatóságnak kell megtenni. Ezek a hatóságok jelenleg a kormányhivatalok osztályaiként működnek, és ők fognak eljárni a balesetek kivizsgálásában is. Mint Havas Bence, a Magyar Szakszervezeti Szövetség jogásza elmondta, a munkavédelmi hatóságok nyilvántartást vezetnek a balesetekről, és általánosságban jogosultak azok kivizsgálására, így helyszíni ellenőrzést végezhetnek, betekinthetnek a keletkezett iratokba, valamint a munkavállalót és a munkáltatót is adatközlésre szólíthatják fel. Emellett intézkedhetnek, szankcionálhatnak is a feltárt hiányosságok miatt: felhívhatják a céget azok megszüntetésére, bírságot szabhatnak ki, és a különböző eszközök, üzemrészek működését fel is függeszthetik. A törvény szerint a cég mellett azt a természetes személyt is sújthatja bírsággal a hatóság, aki elmulasztja a baleset bejelentését, vagy annak valódi okait nem tárja fel, eltitkolja.
Ehhez hasonlóan a társadalombiztosítási szerveknek, vagyis a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek és a kormányhivatalok egészségbiztosítási főosztályainak is vannak munkavédelmi szakemberei, akik a számukra elérhető jegyzőkönyvek alapján saját hatáskörben vizsgálódhatnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség gyakorlatában már arra is sor került, hogy ezek a szervek magát a sérültet is felkeresték, érdeklődve a megbetegedés körülményei után.
Havas Bence szerint ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy Ádám esetéből önmagában nem következik automatikusan, hogy ez meg is fog történni. A hatóság a szűkös kapacitásait alapvetően egy előre lefektetett terv alapján osztja fel, egyedi vizsgálatokra inkább egyéni bejelentés alapján, vagy Ádám eseténél súlyosabb – például halálos – baleseteknél kerül sor. Igaz, egyéb szempontokat is figyelembe vehetnek, ilyenek lehetnek például a céggel kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok is.
Van egy másik furcsaság is Ádám baleseti jegyzőkönyvében, ami alapján úgy néz ki, a gyár csak jóval a jogszabályban megjelölt határidő után, vagy egyáltalán nem is jelentette a balesetet a munkavédelmi hatóságnak.
Ádám baleseti jegyzőkönyvében a baleset kivizsgálását végző szakembert, az egészségügyi szakembert és a munkáltató gyári képviselőjét is feltüntették. A nevük mellett dátumként ugyanakkor minden esetben egy egy évvel későbbi, 2023. december elsejei dátum szerepel, amiből arra következtethetünk, hogy
még a baleset után egy évvel sem készítette el a Samsung a jegyzőkönyvet.
A súlyosabb, három napnál hosszabb munkaképtelenséget okozó eseteknél a következő hónap nyolcadik napjáig van ideje a gyárnak beküldeni a baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi hatósághoz, vagyis ezt a Samsungnak már 2023 januárjában meg kellett volna tennie. A jegyzőkönyvben ráadásul a baleset délelőtti időpontja helyett két órával későbbi, délután egy órai időpont szerepel. Ez alapján úgy tűnik, hogy a jelentés készítője vagy nem ismerte a baleset időpontját, vagy valamilyen oknál fogva szándékosan nem azt írta a jegyzőkönyvbe.
Furcsán intézték az ügyet
Havas Bence szerint
a vázolt helyzet számos szabálytalanságra utal, amelyek mögött a baleset eltussolásának egyértelmű szándéka sejlik fel.
A balesetek miatt fennálló felelősség szigorú mércét állít a munkáltatók elé, és az, ha egy dolgozó a belső szokásrend alapján máshogy végzi a feladatát, mint ahogy szakmai előírások alapján kellene, nem feltétlenül mentesíti a munkáltatót a felelősség alól. Neki ugyanis kötelessége egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételeket teremteni, ennek részeként pedig tájékoztatni a munkavállalót a veszélyekről, védőfelszerelést biztosítani, és ellenőrizni, hogy a munkavédelmi előírások betartásával végzik-e a munkát.
Havas Bence szerint az ilyen típusú baleseteknél szinte biztosan megállapítható a kártérítési felelősség, ami alól önmagában az sem mentesíti a munkáltatót, ha kimondható a dolgozó mulasztása. Ez maximum kármegosztásra adhatna alapot. „Jogszerű felmondásnak nem lehet indoka az, hogy a munkáltató munkahelyén balesetet szenved. Ilyen helyzetben értelemszerűen ennek fenyegető jellegű kilátásba helyezése is súlyosan visszaélésszerű, különös tekintettel a munkáltató fenti felelősségére” – fogalmazott a jogász.
Mint elmondta, a betegszabadság alapvetően azokra az esetekre vonatkozik, amikor a munkától lényegében független módon sérülünk vagy betegszünk meg. A leírtak alapján Ádámnál nem ez a helyzet állt fenn, az ilyen esetekre pedig a 60 százalékos betegszabadság helyett a lényegében szokásos bérrel megegyező, tehát magasabb összegű baleseti táppénzre lett volna jogosult.
Mindebből úgy tűnik, hogy a gyár valamilyen oknál fogva – egy ideig legalábbis – nem akarta jelenteni a hatóságoknak a balesetet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség jogásza szerint a cég hozzáállását magyarázhatja, hogy egy hosszabb, a társadalombiztosítás által finanszírozott baleseti ellátás esetén az állam a baleset kivizsgálása után az ellátásokat visszakövetelheti. Betegszabadságnál ilyenről nem lehet szó, és ilyenkor volumenében is jelentősen kisebb összegről beszélünk. A munkavédelmi előírások szerint az ilyen, hosszabb keresőképtelenséget okozó baleseteket a munkáltató köteles bejelenteni.
Fontos hozzátenni, hogy egy üzemi baleset után 100 százalékos táppénz járna a munkahelyen kívül történt, 60 százalékos összeg helyett, de azt alapvetően nem a gyárnak, hanem a társadalombiztosítónak kell fizetnie. Viszont ha ezután a társadalombiztosító úgy látja, hogy a Samsung volt a hibás, egy fizetési meghagyás útján érvényesítheti a követelését. Ha pedig a cég nem ért egyet, a bírósághoz fordulhat az ügyben. De még ha visszakérték volna is a Samsungtól az összeget, a kéthetes betegszabadság kifizetése nem jelentett volna túl nagy terhet a 2022-es évet 1,63 ezer milliárd forint nettó értékesítési árbevétellel és 30,8 milliárd forint adózott eredménnyel záró magyarországi Samsung SDI-nek. Arra, hogy miért állhatott mégis a cég érdekében a baleset elhallgatása, több forgatókönyv is létezik.
Kérdések az engedély körül
Az egyik magyarázat az lehet, hogy a gyáregységnek, amiben Ádámék dolgoztak, ekkoriban még valószínűleg nem volt meg minden, a működéshez szükséges engedélye. A belsős mentőszolgálat ambuláns lapja szerint a baleset a Samsung második komplexumának formázási területén történt, Ádám elmondása szerint még a helyszínre érkező mentők is meglepődtek, hogy ezzel a gyáregységgel is van szerződése a mentőszolgálatnak.
A dél-koreai Samsung SDI 2001-ben nyitotta meg katódsugárcsöveket, tévéképernyőket és mobiltelefon-kijelzőket készítő gyárát a Pest megyei Göd mellett. Az üzemet 2014-ben bezárták, majd nem sokkal később átépítették, és 2017-től akkumulátorokat kezdtek gyártani benne. Ezt az átalakított üzemet nevezték később első gyárnak.
2019-ben a Samsung bejelentette, hogy 390 milliárd forintból bővíti az akkugyárát. Ehhez a korábbi gyártól délre eső területeket vették meg, ahol kivágtak egy erdősávot, és két ütemben, 2019-ben és 2021-ben felépítettek egy, az elsőnél is nagyobb gyáregységet. Ezt hívják azóta második gyárnak.
Míg a korábbi, első gyárban az akkumulátort töltési-kisütési ciklusoknak alávető formázás egy külön területet kapott, a kettes gyáregységben már egy egész épületet szenteltek a folyamatnak. Értelemszerűen egy ilyen nagy méretű gyár nem épül meg egyik napról a másikra, így az engedélyeztetés és a használatbavétel is több ütemben történik.
Ádám és egy kollégája állítása szerint abban az időszakban, amikor a balesete történt, többször is elhangzott, hogy a gyáregységnek még nem volt meg minden, a működéshez szükséges engedélye. Az állítás hihetőségét erősíti, hogy a Samsung 2022 novemberében kiadott biztonsági jelentése szerint a 302-es formázó épületnek akkoriban még nem volt használatbavételi engedélye. A következő, 2023 májusában kiadott jelentésben már arról írtak, hogy a gyáregység megszerezte azt.
Annak kapcsán, hogy mikor adták ki a kettes gyár formázó épületének használatbavételi engedélyét, a Pest Vármegyei Kormányhivatalt is megkerestük, de nem kaptunk választ.
A 2023-as decemberi dátumokkal rendelkező baleseti jegyzőkönyv említi ugyan, hogy a formázási részlegen történt az eset, de ilyen az egyes gyáregységben is található, azt pedig már nem írták le a hatóságnak, hogy erre, vagy a kettes komplexumra gondoltak.
A gödi Samsungnál az évek folyamán többször is előfordult, hogy engedély nélkül végezték a munkát a gyár különböző helyiségeiben. A Göd-ÉRT Egyesület korábban több olyan határozatot is megszerzett, amikben a gyárat a szabályok be nem tartása miatt bírságolták meg a hatóságok. 2020 és 2025 júniusa között összesen 13 olyan esetet találtak, amikor a katasztrófavédelmi hatóság azért bírságolta meg az üzemet, mert engedély nélkül dolgoztak veszélyes anyagokkal a gyár egyes csarnokaiban. Ezekben az ügyekben külön-külön hárommillió forintnyi büntetést kellett fizetnie a gyárnak. A formázó épületben azonban a gyár biztonsági jelentése szerint nem végeznek olyan tevékenységet, ami miatt veszélyes létesítménynek számítana.
2024 tavaszán a gyár környezethasználati engedélyét is felfüggesztették, miután a Göd-ÉRT bíróságon támadta meg a Samsungnak néhány hónappal korábban kiadott engedélyt. A bíróság szerint a kormányhivatal az engedély kiadásakor nem vette figyelembe az évek óta fennálló rendellenességeket, és ítéletet akkor még ugyan nem hozott az ügyben, de az eljárás idejére visszavonta az engedélyt. Szeptemberben aztán a másodfokú bíróság megsemmisítette ezt a bírósági határozatot, így az eljárás lezárultáig visszaadta az engedélyt, hogy aztán 2025 őszén az elsőfokú eljárás lezárultával az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék megsemmisítse azt. A gyár működését azonban mégsem függesztették fel. A gyárat felügyelő kormányhivatal az ügyben nem intézkedett, a kormány pedig következetesen hajtogatja, hogy a gyár csökkentett kapacitással engedély nélkül is működhet. Igaz, azt soha nem mondták meg, mennyire kellene a kapacitást csökkenteni, és ezt hogyan tette meg a Samsung. A Telex által akkor megkérdezett környezetvédelmi jogi szakértő szerint 72 gyártósorból 71-et le kellett volna állítani, ilyen szintű korlátozás pedig nyilván nem történt.
Problémás lehetett a protokoll
A másik felmerülő lehetőség, hogy a gyár azért nem jelentette rögtön a hatóságnak az esetet, mert nem volt megfelelő a tálcák pakolásával kapcsolatos, dolgozóknak nyújtott oktatás. Ádám korábban már talált egy másik, valószínűleg csak belsős használatra készített baleseti jelentést is, amiben részletesen írtak a baleset körülményeiről. A Telex által is látott dokumentumban leírták, hogy négy ember kellett volna a tálcák mozgatásához, amiket csúsztatás helyett emelni kellett volna. De azt is hozzátették, hogy a műszakvezető szerint azért csak hárman végezték a munkát, mert nem volt elég ember a területen, az emelőgép pedig nem működött, mivel nem volt még teljesen kiépítve a működtetéséhez szükséges rendszer.
A dokumentumok szerint tehát Ádámék nem tartották be a tálca mozgatására vonatkozó protokollt, de Ádám, valamint a részlegen dolgozó két korábbi munkatársának beszámolója jelentősen árnyalja a Samsung állítását. Arról beszéltek, hogy
a baleset előtt nem hallottak a szabályról, ami szerint négyen kellett volna emelniük a tálcát.
Általában kevesebben voltak a területen, és sietniük kellett a pakolással, így a legtöbbször ketten–hárman álltak neki a tálcák mozgatásának. Ádám állítása szerint ráadásul a két emelésben segítő munkatársa közül egyikük a műszakvezető volt.
Miután megtörtént a baleset, a Samsung képzést tartott nekik, ahol elmondták, hogy a szabályok szerint négy ember kellene a tálcák mozgatásához, erről pedig egy papírt is aláírattak velük. De elmondásuk szerint néhány hónappal később ismét visszaálltak arra, hogy két–három ember pakolja a tálcákat. Ezen csak az segített, amikor végre használatba lehetett venni az emelőgépet, ami miatt már nem kellett kézzel pakolni a több száz kilós tálcákat.
A két dolgozó arról is beszélt, hogy Ádám esete után több mint egy évvel, 2024 elején ismét hasonló baleset történt a gyárban. Akkor egy másik dolgozónak sérült meg az egyik ujja amiatt, mert a tálcák alá szorult a keze. Elmondásuk szerint ekkoriban már tisztában voltak a szabállyal, hogy négy emberre lenne szükség az emeléshez, és általában az emelőgépet használták a tálcák mozgatásához. A gép azonban átmenetileg nem működött, és mivel a gyorsaság érdekében a dolgozók figyelmen kívül hagyták a munkavédelmi szabályokat, ketten próbálták megemelni a tálcát.
Ádám elmondta, hogy miután eljött a Samsungtól, a sérülése nem jelentett problémát a munkakeresésben. Az ujja azonban érzékeny maradt, ami miatt a nagyobb precizitást igénylő műveletek, például a csomókötés továbbra is nehézséget okoznak, és az írásképe is csúnyább lett. Végül egy dunakeszi cégnél helyezkedett el, ahol csak kisebb csomagokat kell pakolnia.
A Magyar Szakszervezeti Szövetséget saját tapasztalataikról is kérdeztük a munkavédelemmel és a dolgozók érdekeinek érvényesítésével kapcsolatban. Havas Bence szerint nem áll rendelkezésre olyan adat, ami arra utal, hogy egyre több munkavállaló lépne fel a problémás esetekkel kapcsolatban. „Azt tudjuk, hogy a baleseti ügyeket is magába foglaló munkaügyi perek száma az elmúlt másfél évtizedben drasztikusan csökkent. Ehhez hozzátéve a stagnálóan rossz baleseti statisztikákat, a közismerten hiányos hatósági kapacitásokat, illetve az utóbbi években tapasztalt munkavédelmi deregulációt, egy olyan kép rajzolódik ki, amelyben a munkavédelem nem képes a munkavállalók biztonságát megfelelően biztosítani” – fogalmazott Havas.
Havas szerint Ádám esete a látencia jelenségére is rámutat, vagyis arra, hogy vélhetően jóval több baleset következik be, mint azt az állami baleseti statisztikák mutatják, de ezek jó része bejelentés hiányában láthatatlan marad. Tapasztalatuk szerint a munkavállalói fellépés hatékonyságát egyébként nagyban növeli a szakszervezeti jelenlét, amely a munkavédelmi képviseletet is hatékonnyá teheti, hiánya pedig a képviselet színvonalára is negatív hatással van.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetét is megkértük, hogy számoljanak be a munkavédelemmel kapcsolatos tapasztalataikról. Kovács László, a szervezet alelnöke elmondta, hogy azokban az ágazatokban a leginkább megfelelő a munkavédelem szintje, ahol a cégkultúra és a vezetés fókuszál erre, és ahol a szakszervezetek és a munkavédelmi képviselők szóvá teszik a fontos hiányosságokat. Tapasztalataik szerint a kisebb cégeknél több szabálytalanságot lehet tapasztalni a hatósághoz beküldött jegyzőkönyvek alapján is, vagyis gyakran pont egy-egy nagyobb vállalat lesz a biztonságosabb a munkavédelem szempontjából.
Tapasztalataik szerint ahol van szakszervezet, ott a munkavédelemmel sokkal kevésbé van közép- és hosszú távon alapvető probléma, de fontos, hogy legyenek helyi, dolgozók által megválasztott munkavédelmi képviselők, és a szakszervezetnek is meglegyen a szakértelme a feladatai elvégzésére. „Akkor van fejlődés és érdemi, transzparens munkavédelmi összmunka, ha jelen van a dolgozói kontroll lehetősége, ami a gyakorlatban egyidejű szakszervezeti jelenlétet is feltételez. Ahol pedig nincs szervezett munkavállalói kör, meg lehet nézni az egyes évek alatt a kkv-részeknél a tendenciákat. Nem kedvezőek. Ezen hatósági-ellenőrzési oldalról is erősíteni szükséges a jövőben” – fogalmazott Kovács László.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a gödi Samsung-gyárban dolgozó munkások egy csoportja egy hónappal ezelőtt alapított szakszervezetet a gyárban, amihez azóta már több mint 100 munkás csatlakozott.
Mint a február elején megjelenő, a gödi Samsung-gyár mérgezéseit bemutató cikkünkből is kiderült, a gyárral szemben a munkavédelmi hatóság Ádám balesetének időszakában többször folytatott eljárást. Ezek jellemzően bírsággal végződtek, és bár elsősorban a levegő károsanyag-tartalma miatt büntették a gyárat, nyilvánvaló, hogy a Samsung többször is fittyet hányt a szabályokra. A munkavédelmi hatóság 2022 októberében kezdődött, és hónapokig tartó vizsgálata egy sor szabálytalanságot tárt fel az üzemben, és megállapította, hogy a korábban feltárt problémákat sem oldották meg.
A munkavédelem második vizsgálata 2023 februárjában ért véget, akkor összesen 17,7 millió forintnyi büntetési tételt számolt össze a hatóság, de mivel a törvény szerint alkalmanként 10 millió forintnál nagyobb büntetést nem szabhattak ki, végül ennyire bírságolták a gyárat.
Ezzel egy időben az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálódni kezdett a gyárnál, és készített egy jelentést, ami 2023 márciusában került az egyik kormányülésen a miniszterek asztalára. A vizsgálat arra jutott, hogy a legrosszabb sejtések igazak: a cég rengeteg dolgozóját teszi ki mérgező, rákkeltő vegyi anyagok belégzésének, sőt a belső mérései sokkal rosszabb eredményeket mutatnak azoknál, amelyek eredményeit megosztották a munkavédelmi hatósággal. A kormány asztalára került jelentés szerint a Samsung gyakorlatilag semmit nem tett a mérgezések felszámolásáért, és tudatosan igyekezett eltitkolni őket.
A harmadik vizsgálatot 2023 februárjában indították, ennek végén augusztus 31-ig adtak időt a Samsungnak, hogy felszámolja a legnagyobb hiányosságokat. Ezzel párhuzamosan informálisan megüzenték a cégnek, hogy ősszel újra ellenőrizni fogják ezeket a területeket, és ha addig nem sikerül megoldani a problémákat, akkor tényleg felfüggesztik a gödi akkugyártást.
A Samsung azon a nyáron valóban sokat áldozott a hosszú ideje ismert és súlyos hibák, főleg a mixing területről kiinduló folyamatos szennyezés felszámolására. Ősszel aztán új légtérméréseket végeztek, amelyek a korábbiaknál lényegesen jobb eredményeket produkáltak: bár továbbra is voltak pozitív tesztek, egyáltalán nem abban a nagyságrendben, mint fél évvel azelőtt.
Az esettel kapcsolatban a Samsungnak, és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak is küldtünk kérdéseket, de nem érkezett válasz a megkeresésünkre.
