Ipartelepeket és benzinkutakat is megkerestek a hatóságok azzal, hogy tudnának-e tárolni valamennyi üzemanyagot

Rendőrök kérdezgetik a gazdáktól és fuvarozóktól, hogy mennyi üzemanyagot tudnak tárolni, számolt be róla elsőként az RTL. Mi pedig úgy tudjuk, hogy ipartelepeket és hazai töltőállomásokat is megkerestek, ott is azt kérdezték, el tudnak-e tárolni valamennyi üzemanyagot.

Az intézkedés elsőre nem hangzik jól, mindenképpen valamilyen rendkívüli eseményre utal, ugyanakkor talán furcsa is lehetett, hiszen felmerül a kérdés, hogy amennyiben éppen ürülnek le az állami dízelkészletek, miért keresnek további tárolási helyeket az állam emberei.

Mint megtudtuk, ennek az az oka, hogy az állam felkészülten szeretné fogadni az esetleges mélyebb dízelpiaci válságot, vagyis arra tervez, hogy az ország működését biztosító kritikus szervezetek mindenképpen üzemanyaghoz jussanak. Pontos listát ezen szervekről nem láttunk, de állítólag ilyenek a mentősök, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a honvédség, illetve a közműcégek karbantartó munkatársai. Az ő biztos ellátásukhoz pedig az kell, hogy egy esetleges hiány, vagy benzinroham esetén is legyenek olyan kutak, ahol ezek a szervek soron kívül tankolhatnak. Mint forrásainktól hallottuk,

az állam úgy gondolkodik, hogy ha az ellátást az segíti, hogy egy pajta mellett ássuk el a dízelt, amit aztán a válságban tudunk használni, akkor azt is igénybe kell venni.

Orbán Viktor március 9-én jelentette be, hogy visszavezeti az ársapkát, aminek eredményeként keddtől a benzinnél literenként 595, míg a dízelnél 615 forint lett a fix ár. Az ársapkát azután jelentette be a miniszterelnök, hogy az olaj ára hétfő reggel meredeken emelkedni kezdett, miután fokozódtak az aggodalmak, hogy a súlyosbodó közel-keleti konfliktus miatt tartósan leállhat a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül.

A kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetre amúgy a vonatkozó, éppen tavaly módosított törvényben definíció is van. Az a válság, amikor a behozatal belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7 százalékot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági kőolajkészlet terhére elégíthető ki. Továbbá az, amikor az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) válsághelyzeti intézkedéseket rendel el, így különösen a készletek felszabadítására irányuló nemzetközi döntést hoz. A Nemzetközi Energiaügynökség szerdán összesen 400 millió hordó olaj felszabadítását rendelte el. Ez a tagországok tartalékainak a harmada, és a legnagyobb mennyiség az ügynökség történetében. A törvény azt is kimondja, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása következtében kialakuló helyzet nem minősül kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetnek.

Mire kell itt gondolni? A magyar árstoprendszert úgy vezette be a magyar kormány, hogy rögzítette, hogy a kutakon nem lehet drágább a benzin, mint 595 forint/liter, a dízel, pedig mint 615 forint/liter. Viszont nem akarta a nagykereskedőket, illetve a töltőállomás-üzemeltetőket rákényszeríteni arra, hogy ők veszteségesen értékesítsenek, mert a dízel már drágább a piacon. Ezért felszabadított 352 millió liter benzint és 610 millió liter gázolajat, továbbra is az utóbbi, vagyis a dízel a kritikusabb. Az állami tartalékból olyan áron adtak el a nagykereskedőknek, azok meg a kiskereskedőknek üzemanyagot, hogy mindenkinek maradjon egy kis árrése. Csak ezzel hamar elfogynak a tartalékok. A piacon tehát úgy látják,

a kormány válságra is készül, de ezt részben maga generálta, csak aztán ettől megijedt.

Az nem kérdés, hogy egyfajta válság van, amit elsősorban az iráni helyzet okoz, de itthon az is fokozza a nehézségeket, hogy a Barátság vezeték újraindulásáig akadozik Magyarország olajellátása, és az egyetlen finomítónk, a Dunai Finomító is alacsonyabb kapacitással dolgozik. A kormány szerint politikai döntés, hogy az ukránok nem akarják újraindítani a Barátságot, ami egy orosz támadás után állt le január végén.

A szakma szerint tehát az a kérdés, hogy miért lőjük el a puskaporunkat, azaz miért vezettünk be védett árat, illetve miért szabadítottunk fel értékesítésre egy csomó tartalék-üzemanyagot, amikor a probléma még nem volt súlyos, nem ellátási jellegű volt, csak magas árat jelentett.

Ez ugyanis valóban elérte azt, hogy az import jelentős mértékben szűküljön. A választások előtt a kormány vélhetően „meg akarta védeni a családokat” a világpiaci áraktól és az infláció ellen is lépett, csak ez pontosan azt eredményezte, hogy már az első árproblémák miatt készleteket szabadítottunk fel. Amikor pedig egy piacon kettős ár van, akkor az importőrök elkerülik azt az országot, mert nem akarnak veszteségesen dízelt behozni. A dízelimport hiánya pedig valóban növelte a bajt, mert a Dunai Finomító korlátozott kapacitással nem képes kielégíteni a magyar dízeligényeket.