„Látva ezeket a számokat, a lehető legrosszabbkor jött a legújabb energiaár-sokk, amelyet a közel-keleti háború kirobbanása okozott. Ilyen inflációs mutatók mellett ugyanis végre érdemben elindulhatott volna lefelé a lakosság inflációs várakozása” – írja a friss inflációs adatokhoz fűzött kommentárjában Virovácz Péter, az ING elemzője. Virovácz szerint az üzemanyagár-emelkedés – még a hatósági árral együtt is – és az energiahordozók drágulása újabb árnyomáshoz vezetnek majd, és a forint gyengülése sem tesz jót az inflációs várakozás alakulásának.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ennél alacsonyabb értékre 2016 novemberében volt példa, a maginfláció 2018-ban volt utoljára ennyire alacsony. A dezinflációhoz, azaz az áremelkedési ütem lassulásához nagyban hozzájárult az élelmiszerek árának alakulása. Tavaly februárban rendkívül nagymértékben drágultak az élelmiszerek, emiatt erős volt a bázishatás. Mivel idén februárban kis mértékben – egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal – emelkedtek a fogyasztói árak, a tavalyi tetemes dráguláshoz képest a statisztika most jelentős javulást mutat.
Virovácz szerint „a jelenlegi piaci turbulenciában [az adat] keserédes győzelemnek hat”, mert bár minden tekintetben fékeződő átárazásról lehet beszámolni, a közel-keleti konfliktus miatti árrobbanás és a gyengélkedő forint valószínűleg megfordítja majd a kedvező trendet.
Az ING Bank friss előrejelzése szerint az infláció júniusra 3 százalék fölé mehet, az év végére pedig 4 százalék környékére nőhet a drágulás mértéke a tavalyi évhez képest. Virovácz szerint az éves bázisú infláció szempontjából a „legjobb” időzítéssel érkezett a sokk, mivel tízéves mélypontról kezdhet most el emelkedni az infláció. Az elemző szerint ha a következő hetekben oldódnának az ellátási zavarok, és megnyugodnának a piacok, akkor lehet arra érdemi esély, hogy az éves infláció átlagában 3 százalék körül alakuljon.
A februári inflációs mutató és a kedvezően alakuló szolgáltatásinfláció együtt járhatott volna egy márciusi jegybanki kamatvágással, viszont az energiaárak és a forint árfolyamának ingadozása miatt – mivel mindkettő inflációs többletet okoz – nem valószínű, hogy kockáztatna a jegybank. Virovácz egyelőre nem zárna ki a kamatvágás lehetőségét, de a piaci ingadozás, a gyenge forint és a magas energiaár vélhetően óvatosságra készteti majd a Magyar Nemzeti Bankot.
A lakossági inflációérzékelésnek politikai szempontból is kiemelt szerepe van, a sokkok pedig hozzátesznek ahhoz, hogy az emberek inflációérzete tartósan magas maradjon. Hozhat bármilyen jóléti intézkedést a kormány a gazdaság fellendítése érdekében, ha az emberek tömege azt gondolja, hogy nem érezhető ezek hatása, vagy hogy ő személyesen megrekedt, a drágulás elviszi a keresetét. Hogy pontosan mekkora szerepe van annak, hogy magasabbnak érezzük az inflációt, mint amekkora valójában, és milyen szerepe van ebben az árrésstopnak, arról ebben a cikkben írtunk.
